Magyarország;emelés;bértárgyalás;állami alkalmazottak;2023;

Bércsapdában vergődnek, sem az állami közműcégek dolgozói, sem más állami alkalmazottak nem reménykednek már az inflációkövető fizetésemelésben

Csapdában van az állami közszolgáltató cégek mintegy 200 ezer dolgozója. Az állam az elvártnál kevesebb pénzt ad bérük emelésére, mert tudja, nincs eszközük a tiltakozásra, legfőképpen nem sztrájkolhatnak, hiszen a MÁV, a Volán, a Magyar Posta és a vízműcégek 2021-ben hároméves, összesen 15 százalékról szóló bérmegállapodást kötöttek a kormánnyal és ezt kollektív szerződésben is rögzítették.

Hiába ismeri el tehát minden állami vezető, hogy az elszabadult infláció miatt az eredetileg erre az évre maradt kereteknél sokkal magasabb emelésre lenne szükség mindegyik területen, a nagyvállalatoknak maguknak kellene kigazdálkodni a szakszervezetek által követelt 15-20 százalékos béremelést, amire képtelenek. Meg nem erősített hírek szerint van olyan cégvezető, aki 6+4 százalékos béremelésre kapott elvi felhatalmazást a kormánytól, de a lehetőség eddig csak szóban terjedt a szakszervezetek között.

Van, ahol 6+4 százalékos emelésről érkeztek hírek, máshol viszont mindössze 3 százalékos béremelést ajánlott az idei évre a munkáltató

A közlekedési mamutcég (MÁV-Volán) dolgozóinak a vállalat február 2-án azt ajánlotta fel, hogy az 5 százalékos alapbéremelést egészítsék ki azzal, hogy ez legalább 41 ezer forintot jelentsen havonta minden munkavállalónak. Ezt azonban a MÁV és a Volánbusz szakszervezetei nem fogadták el, mert szerintük ez durván csökkentené a keresetek reálértékét. Szerintük legalább havi 60 ezer forint alapbéremelésre lenne szükség. A Mozdonyvezetők Szakszervezete honlapján úgy fogalmaz: a tárgyalások akkor folytatódnak, ha a MÁV értékelhető új javaslattal áll elő. A beszámolóból kiderül, hogy „a cégcsoport elnöke szerint ők elmentek a falig, a belső források feltárásával hosszabb távon gondolkodva ennyit tudnak béremelésre fordítani, az látszik, a tulajdonos állam nem adott felhatalmazást és nem biztosított forrást a magasabb béremelésre”.

Lapunk információi szerint a MÁV és a Volánbusz szakszervezetei épp ma tudják meg, hogy mikor folytatódik a bértárgyalás a cégcsoportnál, de arról nem szivárgott ki semmi, hogy mekkora emelésről szól majd az újabb ajánlat. Az 56 ezer dolgozót képviselő szakszervezetek közül egyelőre csak a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) tartja annyira elfogadhatatlannak az állam hozzáállását, hogy kész demonstrációt szervezni tiltakozásként. Dobi István elnök arra emlékeztetett, hogy alapszervezeti elnökeik még január 27-én döntöttek úgy, hogy március 13-án tüntetést tartanak az Építési és Közlekedési Minisztérium előtt, ha a Volánbusz nem teljesíti 20 százalékos bérkövetelésüket.

Hasonló akcióban gondolkodik az egyik postás szakszervezet is. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetségét (POFÉSZ) vezető Pfeifer Tamás vérlázítónak tartja, hogy nekik csak 3 százalékos emelést ajánlott meg a Magyar Posta vezetése, miközben azt látják, hogy folyamatos az elvándorlás a cégtől és kisebb csoportokban küldenek is el dolgozókat, vagy csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak sokakat.

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) elnökét épp a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatójával folytatott bértárgyalás után értük el. Fürjes-Gábor József elmondása szerint arról volt szó, hogy a hároméves bérmegállapodás 2023-ra vonatkozó része alapján milyen bérfejlesztési megoldásokban gondolkodhatnak. Mind a munkáltató, mind a munkavállalók képviselői azt tartanák célravezetőnek – tudtuk meg -, hogy az idei évre megmaradt 4 százalékos bérfejlesztési lehetőséget ne százalékos mértékben kapják meg a dolgozók, hanem fix összegben, amivel a kisebb keresetűek jobban járnak.

Ezzel együtt ki lehet jelenteni, hogy a hat vízügyes, állami tulajdonban lévő cégnél nincs érdemi előrelépés, az érdekvédők kitartanak amellett, hogy a bérek reálértékének megőrzéséhez minimum 15 százalék többletpénzre lenne szükség. Csak akkor fogadnának el egy 6+4 százalékos ajánlatot, ha a munkavállalók ezt első körben megkaphatnák, a fennmaradó 5 százalékról azonban tovább folytatódna az egyeztetés.

Fürjes-Gábor József ugyanakkor arról számolt be lapunknak, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő vizes vállalatoknál gyorsabban haladnak a tárgyalások, több helyen is tíz százalék fölötti béremelési megállapodások születtek, s van, ahol 15 százalékos fejlesztés is körvonalazódik. A VKDSZ elnöke azonban ezekkel az eredményekkel együtt úgy látja, hogy március vége előtt nehezen képzelhető el a vízügyi cégek mindegyikénél a bértárgyalások lezárása.

Januárban még úgy tűnt, gyorsan megoldást találnak a bérfejlesztésre az állami közszolgáltatóknál, mára azonban biztosnak látszik, hogy elhúzódnak a tárgyalások.

Az állami alkalmazottak sem járnak jobban

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgette néhány napja hat szakszervezeti tömörülés, de a kormány erre a kezdeményezésre sem reagált eddig. A pedagógusok és egészségügyi dolgozók harcát támogató egyéb humán területek dolgozóinak inflációkövető béremelése mellett a diplomás minimálbér bevezetése, a munkába járás megkönnyítése is szerepel a követelések között, de arra az esetre is készülnek a szakszervezetek, ha a kormány továbbra sem foglalkozik a hivatali alkalmazottakkal, vagy például a kulturális területen dolgozókkal. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról számolt be, hogy a hónap végén egyeztetnek a tiltakozás módjáról.