Teljesen más rezsimozit néznek a fideszesek, mint a többség, csak 19 százalékuk tartja felelősnek az Orbán-kormányt az energiaárakért

A Fidesz-KDNP-hívek, a 60 évnél idősebbek és a nyugdíjasok másképp látják a rezsiköltségek alakulását, mint a társadalom „fennmaradó” többsége – szűrhető le a Publicus Intézet rezsidíjakkal kapcsolatos, lapunk felkérésére készített kutatásából.

A társadalom többsége az energiaárak emelkedéséért elsősorban az Orbán-kormányt teszi felelőssé – derül ki a Publicus Research lapunk felkérésére készített közvéleménykutatásából. A reprezentatív felmérés válaszadóinak 69 százaléka vélekedett ugyanis olyképp, hogy a kabinet inkább felelős a rezsiemelkedésért, mint nem. Ellenkező véleményt 23 százalék formált. Az intézet az ismert valóságértelmezések alapján Oroszország, illetve a - főképp a kormánypropaganda által sulykolt – „brüsszeli szankciók” rezsiemelkedésben játszott szerepének értékelését is kérte. Oroszországot a válaszadók 59 százaléka tette inkább felelőssé a drágulásért, mint nem. Másképp 31 százalék vélekedett. Bár 45 százalék a „brüsszeli szankciókat” is inkább felelősnek ítéli, a felvetést valamivel többen, 46 százalék vetette el. A kormánypropaganda a ráköltött több százmilliárdnyi közpénz ellenére a jelek szerint nem vagy csak alig képes befolyásolni a lakosság józan értékítéletét. Eszerint az energiaáremelkedésekért alapvetően az Orbán-kormány felelős, de abban Moszkva politikája is komoly szerepet játszik. Az Oroszország elleni uniós kereskedelmi korlátozások magyarországi energiaárakra gyakorolt hatását a választók – a valóságnak megfelelően – legalábbis jóval árnyaltabban látják.

A részleteket illetően, a megkérdezettek 44 százaléka szerint az Orbán-kabinetet kifejezetten nagy felelősség terheli az energiaáremelkedésért. De további 25 százalék is erre hajlik. 9 százalék ugyanakkor inkább nem, 14 százalék pedig egyáltalán nem tulajdonít szerepet a kormánynak a folyamatban. Oroszország 29 százalék szerint nagy mértékben, 30 százalék szerint pedig inkább felelős, míg e kérdésre 15-16 százalék adott inkább vagy teljes mértékben elutasító feleletet. A „brüsszeli szankciókat” a megkérdezettek közül 23 százalék okolta nagy, 22 pedig kisebb mértékben a drágulásért, míg a felvetést inkább elvető 16 százalékon túl a válaszadók kiemelkedő aránya, 30 százaléka semmilyen ok-okozati kapcsolatot nem vélt felfedezni az uniós intézkedések és a hazai energiaáremelkedések között. (Szakértők egyébként többszörösen áttételes hatásokat kimutatnak ugyan, ám az Orbán-kormány és médiája ezeket a hazugság határáig eltúlozza. A valós hatásokat ugyanakkor, így különösen Putyin szerepét, szinte teljes mértékben elhallgatják, kicsinyítik és mentegetik.)

Az ellenzéki beállítottságúak 93 százaléka veti az Orbán-kormány szemére az áremelkedést. Körükben csupán 4 százalék menti fel a kabinetet ebbéli felelőssége alól. Mindemellett a bizonytalanok 72 százaléka is felfedezni vélte a kormány tevékenységének – vagy épp tétlenségének – rezsire gyakorolt hatását. Ezzel ellenkező álláspontra körükből is csak 14 százalék helyezkedett. A Fidesz-KDNP-hívek ugyanakkor a jelek szerint teljesen más „filmet néznek”, mint a többiek: kedvenc kabinetjüket csak 19 százalékuk teszi felelőssé az energiaárakért. 69 százalék ellenben a drágulás miatt nem tenne a kormánynak szemrehányást.

Az életkor szerinti felosztás szerint a 60 évnél fiatalabbak a rezsicsekk-emelkedés láttán szinte egyöntetűen, 75-79 százalékban Orbá-kormányra gondol, a felvetést csak mintegy 15-20 százalékuk hessegeti el. Az idősebbek ugyanakkor „csak” 50 százalékban ítélik el magukban ezért a kabinetet, 38 százalék pedig inkább nem Orbánon kérné számon a magas számlát.

Az iskolázottság alapján elmondható, hogy a szakmunkástól a diplomásig 72-75 százalék a rezsi miatt mégis csak a kabinetet venné elő, és csak 20-25 százalék vélekedik másként. A legfeljebb 8 általánost végzettek ugyanakkor 60-27 százalékos aránnyal a többieknél némiképp megértőbbek a kabinettel szemben.

A foglalkoztatottság alapján, a leginkább elítélőek – 78 százalékban – az aktívak, akiknek csak 15 százaléka megbocsátóbb. Az egyéb inaktívak esetében a kérdésre inkább igennel 66, inkább nemmel pedig 29 százalék felelt. A „csak” 52 százalékban igennel, illetve 37 százalékban nemmel válaszoló nyugdíjasok szintén megengedőbbek a kabinettel. Oroszország felelőssége tekintetében a párthovatartozás, nem, iskolai végzettség és foglalkoztatottság szerinti elemzés is az összesített, 59-31 százalék szerinti eredményt hozta.

A „brüsszeli szankciókat” minden más felméréshez képest kiugró, 86 százalékos arányban csak a Fidesz-KDNP-szavazók tartják „inkább felelősnek” a magas energiaárakért. E körnek csupán 6 százaléka nem vallja az országos kormányplakát-erdő sulykolta üzenetet. Míg a kérdésre az ellenzékiek 71 százaléka nemleges választ adott, addig 23 százalékuk elfogadó. A tételt az életkor és a foglalkoztatottság szerint is csak a 60 évnél idősebbek, illetve a nyugdíjasok fogadják el inkább, semmint vetik el. A településtípusokon belül ugyanakkor furamód csak a megyeszékhelyen élők többsége berzenkedik az ötlet hallatán. Ha csekély arányban is, de a Budapesten és a városokban élők többsége is szívesebben elfogadó. A községek lakói esetében még nagyobb a brüsszeli szankciókat is kárhoztatók aránya.

Azt, hogy a hazai rezsi most nem követi a (lefelé tartó) tőzsdét, a különböző társadalmi csoportok közül, kiugró, 75 százalékos mértékben, szintén csak a Fidesz-KDNP-hívek támogatják. Az ellenzékiek 74 százaléka ugyanakkor rosszallja a rezsi változatlanságát. Bár a politikailag bizonytalanoknak „csak” 49 százaléka adott nemleges választ, itt kimagasló az ingadozók aránya. A 60 évnél idősebbek, illetve a nyugdíjasok, ha nem is kiugró arányban, de 44 százalékig szintén elfogadják a tőzsdei esések közepette mozdulatlan tarifákat, és csak 37-38 százalék ellenzi azt. A 30-44 évesek az ellenzékiekhez közelítő, 63-23 arányban ítélik el, illetve támogatják a kabinet ebbéli „döntését”. A többi életkorú, illetve foglalkoztatottságú megkérdezettek az átlaghoz közeli, alapvetően ellenző válasszal éltek.