Budapest;hideg;hajléktalanok;vidék;vörös kód;

2023-02-09 06:05:00

Vidékről is Budapestre küldik a hajléktalanokat, mert két megyében is telt házasak az éjjeli menedékhelyek

Van, ahol elfogytak a helyek. Idén csaknem kétszer annyian fagytak halálra, mint két éve.

A hideg időjárás miatt kedden három régióban is életbe lépett az úgynevezett vörös kód, ami valamennyi szociális intézmény számára kötelezővé teszi a hajléktalan- vagy bajba jutott emberek befogadását. A Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálat is kiadta a “vörös riasztást”, amelynek időtartama alatt a fővárosban működő szervezetek számos telephelye éjszakai túlélési pontként üzemel, vagyis a rendkívüli hidegben mindenkit befogadnak. A Menhely Alapítvány által működtetett diszpécser szolgálat a szokásosnál több krízisautót és utcai szociális munkást koordinál annak érdekében, hogy a helyszíni bejelentésekre minél rövidebb idő alatt megérkezzen a segítség. Emellett a BKK járművezetői is jelzik a diszpécser szolgálatnak, ha fedél nélküli, illetve a kihűlés veszélyének kitett embert látnak. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) munkatársai szintén kiemelt figyelemmel kísérik a fedél nélkülieket.

Karácsony Gergely főpolgármester minden budapestit arra kér, hogy hívja a Menhely diszpécserszolgálatát, ha segítségre szoruló hajléktalan emberrel találkozik. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy „a kihűléses halálesetek jelentős része Budapesten sem közterületen történik, hanem fűtetlen lakásokban. Különösen oda kell figyelni az egyedül élő idősekre”.

„A hideg idő miatt érezhetően növekedett az ügyfelek száma a fővárosi fedél nélkülieket segítő intézményekben – válaszolta a Népszava kérdésére a fővárosi önkormányzat. A Menhely által működtetett diszpécser szolgálat adatai szerint

Az éjjeli menedékhelyeken és átmeneti szállásokon élők száma, illetve a kapacitások kihasználtsága azonban a krízisidőszakokat leszámítva csökkent az elmúlt 5-7 évben Budapesten. Így a leghidegebb napokban sem emelkedik a telítettség 90 százalék fölé. A szállást nyújtó intézményeket alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi problémák jellemzik.

A fedél nélkül élő emberek számáról (a közterületi hajléktalanságról) nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de valószínűsíthetően csökkent a számuk Budapesten. A hajléktalanság ugyanakkor messze nem csak fővárosi probléma, sőt, jelenleg két megyében – Nógrád és Tolna – is 120 százalékot meghaladó az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága. Így a szociális munkások időnként más településekről - akár távolabbi településekről is - budapesti menedékhelyekre irányítják a fedél nélkülieket – válaszolta a Népszava kérdésére a fővárosi önkormányzat.

Az energiaárak elszállása súlyosan érintette a fővárosi hajléktanellátó szervezeteket is. A növekvő kiadásokat a kormányzati finanszírozás nem követte, sok szervezet egyáltalán nem kapott plusz pénzt a központi költségvetésből. A fővárosi önkormányzat ezért saját Energia és Gazdasági Válság Elleni Alapjából nyújtott 200 millió forint támogatást a Menhely Alapítványnak, hogy abból segítse a rászoruló embereket ellátó – családok átmeneti otthonait, hajléktalan-ellátó intézményeket és utcai gondozó szolgálatokat fenntartó – civil szervezeteket. A fővárosi önkormányzat saját fenntartású hajléktalan-ellátó intézményeinek rezsiköltsége előreláthatóan megduplázódik idén, ami több mint 400 millió forint többletkiadást jelent Budapestnek. A főváros mindezek ellenére nem emelt térítési díjat az átmeneti szállásokon és családok átmeneti otthonaiban.

Bár csaknem kétmillióan élnek lakhatási szegénységben Magyarországon, a hajléktalanok száma ötödével csökkent az elmúlt két évben. Becslések szerint 12-14 ezer hajléktalan lehet az országban, felük Budapesten él. A jelenséget nagyrészt a munkaerőhiánnyal magyarázzák a szakemberek, a munkaerőpiac most azokat is felszívja, akiknek egyébként nincs meg a megfelelő iskola végzettsége, sőt szükség esetén szállást is biztosítanak nekik.

Budapesten összesen 31 szervezet foglalkozik hajléktalanellátással. A legnagyobb ezek közül a fővárosi önkormányzat által működtetett BMSZKI, amely a szálláshelyek közel felét – 2500 férőhelyet összesen 19 helyszínen – működteti.

Alaposabban átkutatják az ismert rejtekhelyeket

– Nem szeretik, ha a hajléktalan szem előtt, a belvárosban van. Hát eljöttünk. Itt nem zavarunk senkit. Tulajdonképpen olyan, mintha kempingben lennénk – érvelt meghökkentően Szeged egyik Tisza-parti búvóhelyén a János néven bemutatkozó férfi. Esőtől védett, lejtős részen rendezkedtek be a nála valamivel idősebb Bélával. A városban nincs különösebb harc a jó helyekért, magyarázták, bíznak benne, hogy háborítatlanul maradhatnak a vízre néző kuckójukban, amíg át nem építik a környéket, vagy nagy áradáskor be nem köszön hozzájuk a folyó.

– Beteg vagyok, ct-vizsgálaton voltam, valamit találtak a tüdőmön – szabadkozik Béla az ágyában fekve. Ötödik éve él az utcán, visszaélés miatt veszítette el mindenét, de ennél többet nem volt hajlandó mesélni. János lába alól két éve csúszott ki a talaj, most azt várja, hátha sikerül elintézni a nyugdíját, és akkor kivehet egy kis garzont.

Novembertől áprilisig van nyitva a szálló a „Moszkván”, utalt János a 170 fő befogadására alkalmas Moszkvai körúti éjjeli menedékhelyre. Ebben az időszakban az éjszakát általában ott tölti, ha sikerül rábeszélnie „tatust” – mutatott Bélára. Régi ismerősként üdvözölték a Máltai Szeretetszolgálat két munkatársát.

A kedd este életbe lépett vörös kód riasztás másnapján Nagyné Gulyás Nikolett és Szucsikné Sustik Klára látta el a délelőtti utcai szolgálatot. Náluk két műszakban dolgoznak a segítők, 80-80 „klienssel” foglalkoznak, hetente többször végiglátogatnak mindenkit. A körutakra gyakran megy velük orvos, aki helyben megvizsgálja az ellátottakat, ha kell, oltást ad be nekik. A két segítő gyakorlott szemmel kémlelte a rakpartról az árteret, rutinosan mutatták a helyeket, ahol sátrak szoktak lenni.

– Nincs zoknija? Várjon, keresek magának egyet – nézett Klára a körútjuk egy következő állomásán az autó mellé érkező, nyári cipőt viselő férfi lábára. Ásványvizes palackokba kimért meleg teát, jókora karéjból kent zsíros kenyeret kínáltak azokon a helyeken, amelyeket meglátogattak. A csomagtartóból adományként kapott plédek, ruhák is előkerültek.

Attól, hogy életbe lépett a vörös kód, a dél-alföldi régió hajléktalan-ellátása, a szegedi utcai szolgálat élete nem sokat változott: ugyanannyit vannak terepen a segítők – szögezték le a szolgálat munkatársai. Ezt Czibulya-Oláh Tímea, a Máltai Szeretetszolgálat Csanádi utcai nappali melegedőjének vezetője is megerősítette. A kollégái viszont ilyenkor a szokottnál is alaposabban nézik át az ismert rejtekhelyeket, és határozottabban igyekeznek rábeszélni az embereket arra, hogy menjenek velük a fűtött szállóra. A rábeszélés néha sikerrel jár.