A Jobbik frakcióvezetője szerint a miniszterelnök elfelejtett beszélni arról, hogy a kormány az elmúlt időszakban bezárt 366 postafiókot, 129 rendőrségi épületet és „azok úgy is maradtak”, valamint 200 háziorvosi ügyeletet.
Lukács László György azt hangoztatta, Magyarországon volt a legnagyobb élelmiszer árdrágulás. Ezeket is hozzá kell érteni, hiszen az elmúlt időszaknak mégiscsak ez az Önök egyik mutatószáma és az eredménye - tette hozzá. A háborúról szólva azt kifogásolta, hogy a Fidesz nem beszél arról, mit is gondolnak a békéről. „Ha nem Ukrajna lenne Oroszországgal határos, hanem Magyarország lenne határos, és a magyar területen zajlanának ezek a harci cselekmények. Miniszterelnök úr melyik négy megyét adná oda a béke jegyében az oroszoknak?!” - tette fel a kérdést. Ugyanis szerinte az ukránoknál szerinte most ez a helyzet. Minden magyar ember, különösen így, hogy a mi szomszédunkban zajlik a háború, a béke pártján kell hogy álljon, de a békéhez az odavezető utat is meg kell jelölni - mondta. Az inflációval kapcsolatban kijelentette, már a szankciós csomagok elfogadása előtt elszabadultak Magyarországon az árak. „Mi azt javasoljuk miniszterelnök úr, hogy Európa felé forduljanak úgy, (...) ahogy Szent István is fordult és vegye figyelembe, hogy Európa mindig is Magyarország biztonsága volt” - zárta mondandóját Lukács László György.
„Folytatódik az Orbán-kormány iránytű nélküli sodródása” - így már az MSZP frakcióvezetője értékelt. Tóth Bertalan azt mondta,
„a kapitány és a tisztek bódult állapotban vannak, nem látnak ki a kormánykerék mögül, tévesen értékelik a hajó helyzetét és állapotát, a segíteni képes szereplőket pedig durván elküldik melegebb éghajlatra. Ez a katasztrófa receptje, aminek a hajó minden utasa áldozata lesz.”
Felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint Magyarország 2023 február végén a világ pénzügyileg legsérülékenyebb öt országa között van. Válságban van az oktatás, az egészségügy, a megélhetés és a szociális biztonság, és továbbra is válságban van a jogállam és a demokrácia. Nem hallottunk erről, de sajnos látjuk, hogy az Orbán-kormány nem tudta megnyugtató mederbe terelni a jogállamisági eljárást sem, és nem is látszik a vége. Ezért aztán nem jönnek a felzárkózáshoz, fejlesztéshez szükséges uniós források és a helyreállítási alap pénzei - értékelt. Ráadásul „a fideszes hazug trükközésükkei” is lebuktak, így aztán veszélybe kerültek az Erasmus plusz és a Horizont programok pénzei is. Kijelentette, a Fidesz azt ígérte korábban, hogy a rezsicsökkentés megtartásával, a személyi jövedelemadó visszatérítésével, a benzin árstoppal és az élelmiszer árstoppal védi a családokat. „Mára mindenki tudja, hogy a Fidesz hazudott és a kormány hazudott” - hangsúlyozta. Az ellenzéki politikus szerint Magyarországon 2022. novembere óta csaknem 50 százalék az élelmiszerinfláció. Ez közel háromszorosa az EU 18 százalékos átlagának. A kimagasló drágulást az Orbán-kormány adóemelései okozták. „A Fidesz kormány által okozott száguldó infláció a szegények különadója” - vélekedett. Hitet tett az ársapkák mellett, szerinte azt további termékekre kellene kiterjeszteni.
A magyar kormányfőnek nemhogy válasza, de még témafelvetése sincs a magyarokat leginkább foglalkoztató ügyekről: a megélhetési válságról, az egészségügy folyamatos leépítéséről – vélekedett a Momentum elnök-frakcióvezetője. Gelencsér Ferenc szerint „kifogások tengerét” hallhattuk a kormányfőtől.
„Milyen miniszterelnök az, aki tizenhárom év terjedelmében eltöltött kormányzás után is mindenről, hol az egyik bukott elődje, hol a moszkvai, sürgősen megküldött ellenségképek és narratívák, hol pedig az ön korábbi filantróp támogatója, Soros György jut az eszébe?!”
- tette fel a kérdést.
Nem értette, hogy miért nem ment el még Kijevbe. „Miniszterelnök úr, mitől fél? Vagy az is lehet, hogy ön nem egy szabad ember. Hogy ameddig Vlagyimir Putyin meg nem engedi önnek, addig egy szalmaszálat sem mer arrébb tenni”. Az ellenzéki politikus úgy látja, a kormányfő nehezen magyarázza meg, hogy lehet a magyar infláció jelenleg 25,7 százalék, ami az Európai Unió legmagasabb infláció szintje.
„Ami a beszámolóját illeti, egyrészt rettentően unalmas volt, hiszen ezeket már mind hallottuk, másrészt egy veszélyes esztendő elején ez nagyon kevés lesz, nagyon gyenge lesz” – fogalmazott a Párbeszéd frakcióvezetője. Tordai Bence szerint az egyik legnagyobb veszély, ha már veszélyek leselkednek ránk, hogy nem nézünk szembe a valósággal. Ha magukat is megcsalják, akkor nem lesznek abban az állapotban, hogy elhárítsák ezeket a veszélyeket...tehát jó lenne, hogyha tényleg a "népbutításra kitalált propagandájuk helyett legalább szűk körben belátnák azt, hogy Magyarország meglehetősen súlyos állapotban van”. Szerinte ha valaki csak a miniszterelnököt hallgatja vagy az úgynevezett „közmédiából” tájékozódik, akkor azt is hihetné, hogy minden rendben van. Kifogásolta, hogy már Románia is megelőzött minket, nem csak az átlagbérek, de a minimálbér tekintetében is. Élcelődött a nemzeti konzultációval is.
„Az, hogy szembemegy a saját szavazóinak a 97 százalékával megszavazva szépen sorban a tizedik szankciós csomagot is, az több, mint szórakoztató. Nyilván nem a magyarok mondták azt, hogy nem kérnek a szankcióból, hanem a Kubatov-listának a kábé a fele mondta azt, hogy nem kér a szankciókból... de Ön meg kér a szankciókból, tehát akkor ön a Fidesz tábor 3 százalékát képviseli? Vagy ki képvisel minket, nem képvisel ellenzékieket és ezek szerint a saját választóikat sem képviselik. Úgyhogy jó lenne egy kicsit rendet tenni a fejekben, leszállni a putyini lóról, kimondani Ukrajna ügyében, hogy Putyin a bűnös”
– vélekedett.
„Hallgattam a felszólalásokat, és végeztem egy szókereső játékot. Én kimondottan arra a szóra voltam kíváncsi, ami egyébként Miniszterelnök úr beszédében érdekes módon egyáltalán nem hangzott el. Ez az akkumulátor, illetve az akkumulátorgyár volt” – mondta az LMP frakcióvezető-helyettese. Kanász-Nagy Máté úgy véli, „meglehetősen meglepő, hogy egy liberális párt technooptimista képviselője ejtette ki először azt a szót, hogy akkumulátor, holott tulajdonképpen korábban olyan büszkék voltak arra, hogy az Önök politikájának a középpontjában az akkumulátorok állnak”. Azt hangoztatta, a kormány politikájával egy „akkumulátor-gyarmattá” akarja tenni Magyarországot, mert a gazdaságpolitika egy „újragyarmatosító” politika. Kíváncsi volt arra is, a kínaiakon, meg a német nagytőkén túl kinek éri meg mindez. Egyúttal értetlenségét fejezte ki, amiért a vármegye- és országbérletekből kimaradt a helyi érdekeltségű közlekedés bekapcsolása.
„Tisztelt Miniszterelnök úr! Az ön szavai és a tettei között bizony gyakran ellentmondás feszül” – utóbbiról a Mi Hazánk Mozgalom képviselője beszél. Dúró Dóra azt hangoztatta, a katonai konfliktus egyre mélyül Ukrajnában, és ez talán rövid távon a legnagyobb veszély. Ennek elsődleges okai nyilván azok a fegyverszállítások és egyéb segítségek, amelyeket Ukrajna Nyugat-Európából az Egyesült Államok erőteljes nyomására kap.
Egyúttal jelezte, hogy frakciója nemmel fog szavazni Svédország és Finnország NATO-csatlakozására, mert ez csak élezi a konfliktust.
Felemlegette, hogy az infláció kapcsán és más gazdaságpolitikai következmények kapcsán Orbán Viktor kizárólag a háborút és a szankciókat okolja. „Egy kicsit a rossz focistára emlékeztet miniszterelnök úr (...) aki azt mondja, hogy azért veszítette el a meccset, mert a fű, vagy a páratartalom olyan volt, a körülmények voltak rosszak, és nem ő focizott rosszul. Míg hogyha bármilyen sikerről számolt be a miniszterelnök úr, azt a kormány gazdaságpolitikájának tulajdonítja. Úgy gondolom, hogy ez egy farizeus magatartás” – értékelt. A gyermekvédelem kapcsán úgy látja, nemcsak a törvényeket kell szigorítani, hanem magának a rendszernek is jobban kellene működnie. Ráadásul „nemcsak az oktatásban vannak ilyen problémák, hanem sajnos az LMBTQ-lobbi nyakig beásta magát az oktatás, az ügyészség, a rendőrség, a média és a reklámok világába is”. Dúró Dóra szerint éppen ezért szankciókat kellene rendelni az úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény mellé.
„A zagyvaság akkor is zagyvaság marad, ha azt márvánnyá akarja nemesíteni a nagyravágyás. Az ürességet nem tölti meg tartalommal a hatalom”
– kezdődött a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetőjének felszólalása.
Gyurcsány Ferenc kijelentette, persze, hogy béke kell. A kérdés az, hogy a gyilkos békéje vagy az áldozat békéje. „Önök valójában a gyilkos békéjét támogatják (…) maguk valójában trianoni békét támogatnak Ukrajna rovására. Szemforgató alakok maguk. Mi is békét akarunk. A rend, a törvényesség, a becsület, a tisztesség, az áldozat békéjét. Egész egyszerűen szólva, hogy Oroszország menjen haza.” A korábbi miniszterelnök szerint „mondott valami hasonlót egy magyar fiatalember 1989-ben.” Szerinte nyomasztó a kérdés, miért csinálja ezt a magyar kormányfő. „Miért fordul mindennel és mindenkivel szemben és áll a gyilkos orosz elnök pártjára. Ráadásul mindeközben mi vesszük Európában legdrágábban a gázt Oroszországtól. Mi van itt? Mindeközben - lényegében bármilyen fajta előkészítés nélkül - megveszünk egy új orosz atomerőművet. Mi van itt? Ráadásul befogadunk egy orosz kémbankot, és mostanra az Európai Unióból, mi vagyunk az egyetlen tulajdonosai. Mi van itt?” - sorolta kérdéseit. Majd feltette a kérdést, hogy a magyar kormányfő vajon Oroszország ügynöke-e. Ha a kormányfő nem önálló, akkor a haza se az. Ha a haza nem önálló, akkor nincs uralma saját sorsa felett. Szolga ország, szolga nemzet lesz belőle, ha ezek maradnak. Az ilyen kormánynak, az ilyen kormányfőnek buknia kell. Teszünk érte” – hangoztatta. Felszólalását azzal zárta, hogy pártja nem a Fidesz ellenzéke. „Mi az önök ellenfelei vagyunk, mert hazafiak vagyunk, és a hazafiak szemben állnak önökkel és velünk tartanak.
Aki hazafi, az velünk van” – nyomatékosította Gyurcsány Ferenc.
