Vastagh Pál;
európai parlamenti választás;
2023-03-10 06:00:00
A következő évben újabb, nehéz politikai erőpróbák várnak az ellenzéki pártokra, szimpatizánsaikra, támogatóikra. Az európai parlamenti és a hazai önkormányzati választások eredményei hozhatnak reményt a változást akaróknak, az esetleges kudarcok pedig a legrosszabb előjelek lennének az 2026. évi országgyűlési megméretés előtt. Talán még nem késő elindítani a közös gondolkodást a mondanivaló és az optimális fellépés formáinak kialakításáról.
A két különböző karakterű választás időbeli egybekapcsolása persze tovább nehezíti az ellenzéki politikai erők hatékony felkészülését, de észszerű együttműködéssel, a pártok felelősségteljes magatartásával az ellentmondások feloldhatók.
A téma kapcsán elsősorban az európai parlamenti választásokkal összefüggésben szeretném véleményemet elmondani.
Kiindulópontként elfogadhatjuk, hazánkban magas az Európai Unió támogatottsága. Az Eurobarométer 2022 végén végzett felmérése szerint a lakosság 78 százalékának az a véleménye, hogy az ország előnyére vált az EU tagság. Más kutatások azonban azt is kimutatták, hogy csökkenés figyelhető meg: a kormánypárti szavazók között a korábbi 83 százalékról 70 százalékra esett vissza a támogatók aránya. Még az ellenzéki szavazók esetében is hasonló folyamat figyelhető meg, 86 százalékról 76 százalékra mérséklődött azok aránya, akik teljes mértékben támogatják Magyarország európai uniós tagságát. A pártot nem választó válaszolók körében is 10 százalék a visszaesés, 90 százalékról 80 százalékra változott az arány a Medián 2022. késő őszi felmérése alapján.
Mindezen kedvezőtlen változás ellenére a magyarok nem fordultak el az Európai Uniótól. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül: a kormány és kormánypártok EU ellenes, durva kampánya nem eredménytelen, és ennek hatása a jövőben még erőteljesebb lehet.
Az európai parlamenti választások sajátos velejárója, hogy a kampányt főként a belpolitikai témák uralják. A választók inkább a kormány hibái és eredményei alapján döntenek, nem az európai integráció nagy kérdései, kihívásai befolyásolják magatartásukat. Ezen a helyzeten kellene változtatnia az ellenzéki oldalnak: váljon a közbeszéd részévé, milyen eredményeket hozott az uniós tagság a magyarok számára, és milyen súlyos hátrányok érhetnek minket a mindennapokban, ha kívül rekednénk ezen a közösségen. Közérthetővé kell tenni: az EU legfontosabb célja a kontinens békéjének és az uniós polgárok jólétének biztosítása, a szociális Európa és az ökológiai egyensúly megteremtése, a társadalmi igazságosság érvényesítése, a szegénység elleni küzdelem. Ezek a magyar társadalom számára is létfontosságú célok.
2024 másik jelentős, az EU-hoz kapcsolódó eseménye az év második felében következő magyar uniós elnökség. Programjának kialakítása nem csak a kormány dolga: kezdődjék társadalmi párbeszéd a célokról, formálja a közvélemény is a második magyar elnökség tartalmát.
Az elmúlt évtizedekben az Unió intézményrendszerében folyamatosan erősödött az Európai Parlament szerepe és befolyása. A társjogalkotói minőség révén az EP egyetértése nélkül nem születhetnek jogi aktusok, ez érdemi befolyást jelent az Unió egész tevékenységére. Az EP mint közvetlenül választott testület kifejezi és képviseli az európai polgárok törekvéseit. 2019-ben, az előző választás során voltak, akik - köztük a magyar miniszterelnök is - jelentős populista, szélsőjobboldali áttörést vártak, reméltek. Ez elmaradt. Az Európai Parlament, a széleskörű összefogás keretében együttműködő pártcsaládok közösségeként fontos védelmezője maradt az uniós értékeknek. A 2024. évi választások tétje nem más, mint hogy az EP politikai arculata továbbra se változzék, sőt erősödjenek az integrációpárti erők.
Az EP választásnak a pártok számára kettős funkciója van: belpolitikai szempontból pozícionálhatja magát az adott párt, felmérheti támogatottságát (bár ez az alacsonyabb részvétel miatt nem mindig megbízható), összemérheti magát versenytársaival. Véleményem szerint azonban ennél fontosabb, hogy a párt elért eredményével erősítse saját pártcsaládjának pozícióit az EP-n belül. A pártcsaládok a parlamenti munka alapvető egységei, összetételük, együttműködésük meghatározza a parlament politikai arculatát, egész munkáját.
A választásra készülő ellenzéki pártok politikai felelőssége többirányú: nem az egymás közötti versenyt kellene elsődlegesnek tekinteniük, hanem olyan részvételi formát találniuk a megméretésben, amely alkalmas a támogatók különböző csoportjainak optimális mozgósítására. Annak biztosítására, hogy az EP választáson minél teljesebben érvényesüljön az integráció támogatóinak akarata. Ez lehetséges az ellenzéki pártok közös listájával.
Ennél azonban még eredményesebb lehet az a megoldás, hogy az azonos pártcsaládhoz tartozó pártok állítanak közös listát (baloldaliak, liberálisok, zöldek). Ezzel a formával jobban elérhetők az ellenzéki választók politikailag színes csoportjai. Az EP választás eredménye közös felelőssége a demokratikus pártoknak hazai és európai választói előtt egyaránt.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.