A béke fontosságát hangsúlyozta Ukrajnában a kormány, valamint a nagyobbik kormánypárt képviselője kedden, a kormánypártok által az orosz-ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán beterjesztett határozati javaslat országgyűlési vitájában - írja az MTI.
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára leszögezte: a kormány elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, és kiáll utóbbi ország szuverenitása mellett. Szólt ugyanakkor arról is, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból. „Az emberéletek megmentése a legfontosabb, ezért békére szólítunk fel”.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szintén azt hangsúlyozta, hogy pártja fenntartások nélkül elítéli Oroszország agresszióját és kitartóan támogatja Ukrajnát szavakban és tettekben is. Szerinte ha a béke tábora nem győzi le a háborúpárti erőket, könnyen európaivá válhat a konfliktus. – Minket magyar képviselőket is felelősség terhel, erről szól a békepárti határozat” - mondta. Szövetségeseiket is arra kérik, hogy a békét segítsék elő. Emellett az ország a kárpátaljai magyarság mellett is kiáll. Beszámolt arról is, hogy a nyilatkozat kiáll az ország NATO-tagsága mellett, de szólt az ukrajnai kisebbségi jogok biztosításának fontosságáról is.
A DK frakcióvezető-hellyettese kiemelte, csak akkor lesz béke Ukrajnában, ha véget ér az orosz agresszió. Arató Gergely szerint egyetértés van abban, hogy békét szeretnének Ukrajnában, de a tartós és igazságos békének egyetlen alapfeltétele van, az, hogy Oroszország hagyjon fel az agresszióval és vonuljon ki az ukrán területekről. A világ országainak többsége ugyanígy gondolja, csak akkor lesz béke, ha véget ér az orosz agresszió – mondta. Úgy vélte, a szövetségeseinkre kell támaszkodni, Magyarország biztonságát a NATO- és EU-tagság garantálja.
Amikor a kormány gyengíti a szövetségi együttműködést, Magyarország biztonságát veszélyezteti és a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekszik
- jelentette ki. Hozzátette: a Svédország és Finnország NATO-tagságával kapcsolatos kétségek fenntartása csak az orosz érdekek kiszolgálásáról szól, magyar nemzeti érdek nem kötődik hozzá.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és vezérszónoka azt mondta: Ukrajnában nagyhatalmi háború zajlik, ütközik egymással az amerikai és az orosz érdek. A háború elszenvedői az Ukrajnában élő népek, az ukránok, az oroszok és a kárpátaljai magyarok. Úgy látta, akár a balliberális oldal, akár a Fidesz „kőkeményen” függ egyik vagy másik nagyhatalomtól. A kormánypártok hosszú évek óta üzletelnek az oroszokkal, ezek között vannak olyanok, amelyeket lehet támogatni, például Paks2-t. Azzal egyetértett, hogy ne csak ne szállítson fegyvereket Magyarország, hanem az országon keresztül se szállítsanak fegyvereket. Az osztrák semlegességet követendő példának tartotta. Választ várt egyúttal a kormánytól a szlovák védelmi miniszter nyilatkozatáról, miszerint az ukrán katonák kiképzése Magyarországon zajlik. Ha ez igaz, az óriási botrány - fogalmazott.
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője azt hangsúlyozta, pártja „a vatikáni felfogású igazságos békét” támogatja és a többséghez hasonlóan egyetért abban, hogy elsődleges a béke megteremtése, éppen ezért állnak értetlenül az orosz agresszió előtt. Igazságos és tartós béke nincs anélkül, hogy a megszálló orosz csapatok ne vonulnának vissza az ő területükre - fogalmazott Lukács László György. A kormányoldalhoz címezve szavait hozzátette,
„amit önök javasolnak, az nem más, mint Putyin békéje”,
márpedig nem az orosz elnök diktátuma, hanem a NATO és az Európai Unió fogja megvédeni Magyarországot. Szerinte „ki is kell mondani, hogy ruszkik, haza”.
A szoacialista Molnár Zsolt kifejtette, a dokumentum csak kisebb részben szól a békéről, és ezek a pontok „támogathatóak lennének”; ugyanakkor szerinte a kormányoldal most is folytatja az ellenzékkel szembeni "csapdapolitikáját", amelynek lényege, hogy „csak rossz és még rosszabb között lehet választani”. Arról beszélt: a dokumentum igyekszik politikai haszon reményében kettéosztani a társadalmat béke- és háborúpártiakra, a kormányoldalnak adva a jók szerepét. Pártja nevében visszautasította a háborúpártiság vádját, megemlítve, hogy a szociáldemokrácia története a háború elleni küzdelem a béke érdekében. Ha támogatjuk ezt a nyilatkozatot, akkor legitimáljuk az önök rossz politikáját, azt a hamis politikát, ami az infláció egyetlen okának a háborút nevezi meg - fordult a kormánypártiakhoz Molnár Zsolt, aki szerint ki kellene venni a dokumentumból a nem odaillő pontokat, amelyeknek „semmi köze a békéhez”.
A politikus szerint az ENSZ közgyűlésének nyilatkozatának támogatása „mindenki számára egyértelmű kiállást jelentene a béke mellett” és eloszlatná a pártpolitikai szándékok gyanúját.
Hozzátette: ha ezt nem teszik meg, akkor nem a nemzeti konszenzus és a béke melletti kiállás, hanem a szekértábor-politizálás a cél.
Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka a beterjesztett határozatot fideszes álbéke-javaslatnak nevezte. Értékelése szerint nem lehet azonos orosz és ukrán felelősségről beszélni, Oroszország kezdte a háborút egy független ország megtámadásával. A javaslat a felelősséget még mindig relativizálni próbálja, és nem ismerik el benne, hogy a háború Oroszország és Vlagyimir Putyin felelőssége. Félrevezetőnek nevezte a javaslat címét is, szerinte ki kell mondani, hogy Vlagyimir Putyin egy éve indította el a jogtalan háborút a független Ukrajna ellen. Ha a kormánypártok valóban a béke pártján állnának, akkor ezeket kijavítanák, de valamiért nem merik kimondani sem Vlagyimir Putyin nevét. - fogalmazott.
Úgy csinálnak, mint az okos lány, hoztunk is meg nem is
- mondta.
Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka szerint az orosz agresszió és a háborús helyzet bebizonyította, hogy a fosszilis energián alapuló világrendnek vége van. Károsnak és kockázatosnak nevezte, hogy a világ és benne Magyarország még mindig a fosszilis energiával finanszírozza ezt a „gyalázatos agressziót”.