Aligha van olyan ország, ahol ne merülne fel a kérdés: vajon jó cégtulajdonos-e az állam? A liberálisok szerint már a kérdésfeltevés is hibás, hiszen egy piacgazdaságban az állam nem vindikálhat magának olyan előjogokat, amelyek révén – úgyis, mint a legerősebb szereplő – a saját érdekeit szem előtt tartva képes eltorzítani egy gazdasági szektor (társaság) gazdasági eredményességét. Egyes, még kommunisztikus alapelveket követő országokban (Kína, Észak-Korea, Vietnám, Kuba) kizárólagos jelleggel vagy csak részlegesen az állam tulajdonosi szerepe a meghatározó. Magyarországon – a NER-jogszabályokkal is körülbástyázott gazdasági túlhatalma révén – korántsem egyértelmű a kép.
A nemzetstratégiai indok, a vészhelyzet vagy horribile dictu (még kimondani is szörnyűséges) egy újabb világháborúval való fenyegetődzés örve alatt minden megtörténhet, amihez – így gondolja a kormányfő s engedelmes hívei – még a parlamenti kétharmad támogatásának besöprése is felesleges akadékoskodásnak látszik. Amíg a piacgazdaság léte – legalábbis elviekben – nálunk is megkérdőjelezhetetlennek látszik, addig az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a gazdaság néhány magánszereplője úgy nyer mandátumot tevékenysége kizárólagos gyakorlására, mintha az állam egyik láncszeme lenne, ahol a nyereségesség és hatékonyság korántsem mérvadó szempont. Mindez azzal a meglepő ténnyel is szembemegy, hogy a világ 2000 legjelentősebb multinacionális cégének 20 százalékában van az államnak tulajdonosi részesedése, amellyel a jó gazda gondosságával sáfárkodik, akárcsak a piacon a többiek.
A NER állama viszont rossz tulajdonosa a reá bízott vagyonnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az az összegzés, amelyet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium most terjesztett az Országgyűlés elé. „Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek 2021. évi működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól szóló beszámoló”-val nemcsak az a baj, hogy még azokat a két esztendővel ezelőtti állapotokat tükrözi, ahol az állam még nem rendezte át alaposan tulajdonosi részesedéseit. De még abban sem lehetünk biztosak, hogy az MNV Zrt. által kezelt, mintegy 331,5 milliárd forintos vagyon tényleg annyi, amennyi, hiszen az állam társasági részvénytulajdoni hányadának jelen értékét sűrű homály fedi. A beszámoló egyáltalán nem bizonyítja azt, hogy megvalósult volna a költséghatékony gazdálkodás, az átláthatóság és az értékteremtő képesség hármas alapelve. A vagyongyarapodás is elsősorban a NER nemzeti többségi tulajdon kiépítési vágyai beteljesülésének tudható be, főként a pénzügyi és a telekommunikációs szektorban. (A Vodafone-felvásárlás 2021-ben még csak a jövő zenéje volt, a Magyar Bankholding társtulajdonosi összetételének felderítése pedig azóta is fejtörést okozott Csányi Sándor OTP-vezérnek.) Franz Oppenheimer német liberális szociológus az egyenlőtlenségek kiterjesztőjének vélte a modern államot, pedig a NER manővereit még nem is sejtette.