Németországban lelkiismeretvizsgálat kezdődött egy szörnyű gyilkosság után, amely az egész országot megrázta. Egy tizenkét és tizenhárom éves lány bevallotta, hogy egy erdőben megölték „barátnőjüket”, a tizenkét esztendős Luise-t, ráadásul több késszúrással, különös kegyetlenséggel.
A gyilkosság az észak-rajna-vesztfáliai Freudenbergben történt. A helyiek máig sokkos állapotban vannak és arra keresik a választ: miért történt mindez március 11-én? Hogyan vetemedhetett idáig a két tizenéves, akik ellen fiatal koruk miatt még csak nem is indul büntetőjogi eljárás? Válaszok egyelőre nincsenek. – Szörnyű, alig lehet feldolgozni – idézett a Bild bulvárlap egy idős freudenbergi asszonyt: "Egyszerűen felfoghatatlan, hogy gyermekek hogyan követhetnek el ilyen bűncselekményt. Nem tudom kiverni a fejedből". Egy diák csak annyit mondott: – Ilyenek a nagyvárosokban történnek, nem itt vidéken.
A gyilkosság hátterére nem csak a nyomozók, hanem a pszichológusok is megpróbálnak választ találni. A történtek annál is inkább nyugtalanítóak, mert rendkívül ritka, hogy gyerekek, s még ritkább, hogy lányok követnek el emberölést. A rendőrség alig közöl információt, tekintettel az elkövetők korára. Az eddigi közlésekből annyi azért kiderült, hogy a két lány előre megfontolt szándékkal követhette el tettét. Az áldozatot ugyanis egy nehezen megközelíthető erdőterületre csalták, amely Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartomány határán helyezkedik el. Azt is tudni, hogy banális vita alakult ki a lányok között, de ennek pontos oka nem ismert, és az sem, hogy fajulhatott el az egész gyilkosságig.
A Luisét gyászoló hozzátartozók képtelenek felfogni, hogy a törvények értelmében nem lehet büntetőeljárást folytatni a kegyetlen bűncselekményt elkövető lányokkal szemben, vagyis az ügyben sosem születhet ítélet.
A német büntető törvénykönyv 19. cikkelye szerint „aki a cselekmény elkövetésekor nem tölti be 14. életévét, az bűnelkövetésre képtelen”. A jog abból indul ki, hogy az e kor alatti gyermekek nem képesek különbséget tenni jó és rossz között. A törvények nemcsak a büntetőjogi következményeket tiltják, hanem minden ilyen esetben meg kell szüntetni a büntetőeljárást. A büntethetőség korhatára egyébként országonként változik. Magyarországon a 2013. július 1-jén hatályba lépett Btk. módosítás alapján egyes bűncselekmények elkövetése esetén a büntethetőség alsó korhatára 12 év. (Mint arról már korábban beszámoltunk, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága a kezdetektől kifogásolta ezt a szabályozást, és már két, Magyarországnak szóló dokumentumban is felszólította a döntéshozókat a büntethetőség alsó korhatárának felemelésére.) Más országokban azonban szintén elég szigorú a szabályozás. Svájcban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban bizonyos bűncselekmények esetén már tízéves kortól büntethetőek a fiatalok.
Ahogyan az várható volt, Luise meggyilkolása után Németországban is fellángolt a kérdésről szóló vita. A korhatár csökkentésének hívei azzal érvelnek, hogy a gyermekek biológiai fejlődése felgyorsult, korábban érnek. Azt követelik, hogy a legsúlyosabb bűncselekményekért a 14 év alattiakat is felelősségre lehessen vonni, a bíróság minden ilyen ügyet egyenként vizsgáljon meg. A büntethetőségi korhatár leszállításának ellenzői ugyanakkor rámutatnak, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi-, valamint a családjog elegendő lehetőséget kínál a bűnelkövető gyermekekkel való megfelelő bánásmódra. Ez azt jelenti, hogy a fiatalkorúak esetében a hangsúly nem a büntetésen, hanem a nevelésen van. A bűnelkövetőként azonosított gyermekek számára indított program szakértők szerint hatékony. Egy független tudományos vizsgálat kimutatta, az eddigi mintegy ezer, a nevelési programban résztvevő fiatal 40 százaléka annak befejeztével már nem követett el bűncselekményt. Ráadásul még a jelenlegi törvények mellett is komoly következmények fenyegetik a súlyos bűncselekményeket elkövető fiatalokat: a családjogi bíróság végzésével akár zárt pszichiátriai intézetben is elhelyezhetik őket.
A Luisét meggyilkoló két lány szülei együttműködnek a hatóságokkal, amint a körzeti ifjúságvédelmi hivatal fogalmazott, a gyermekeket „a családi környezeten kívül” helyezik el. Mindez persze nem enyhít a lányukat elvesztett szülők fájdalmán.
