Az uniós tagállamok kül- és védelmi miniszterei megegyeztek, hogy egy éven belül egymillió darab tüzérségi lövedéket szállítanak Ukrajnának. Az alku részeként megállapodtak, hogy közösen vásárolnak lőszert és kijevi kérésnek megfelelően felfuttatják termelésüket is. Kétmilliárd eurót terveznek költeni lőszerszállításra és közös beszerzésre egy költségvetésen kívüli finanszírozási eszközből, az Európai Békekeretből.
Magyarország mindebből kimarad, de nem akadályozza meg, hogy a tagállamok azt csináljanak, amit akarnak – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter az EU 27-ek brüsszeli tanácskozásának szünetében a kormánypárti média brüsszeli tudósítóinak tartott sajtókonferenciáján. Mivel a döntések egyhangúságot igényelnek, a kormány „konstruktív tartózkodással” tette lehetővé a döntést, de a megvalósításában nem vesz részt.
Magyarországon kívül a semleges Ausztria, Írország valamint Málta választotta a konstruktív tartózkodást a szavazásnál.
A megállapodás szerint a tagállamok egymilliárd euró visszatérítést kapnának az EBK-ból, hogy azonnal lőszert adományozhassanak Ukrajnának saját készleteikből, és további egymilliárd eurót fordítanának a friss lőszerek szeptember végéig történő közös beszerzésére. A pénzügyi eszközből kiadásaik 50-60 százalékának megtérítését remélhetik. A miniszterek megállapodtak, hogy kizárólag az EU és Norvégia fegyvergyártóival tárgyalnak, Európán kívüli beszállítókkal nem.
Mint minden országnak, Magyarországnak is részt kell vennie az EBK költségvetésének kétmilliárdos megemelésében a nagysága alapján rá jutó 10-10 millió eurós hozzájárulással, de a pénzt nem Ukrajna katonai támogatására, hanem a nyugat-balkáni stabilitás erősítésére és a migrációs veszélyek elhárítására adja – jelentette be Szijjártó Péter. A „konstruktívan tartózkodó” tagállamok megszabhatják, hogy befizetéseiket mire költsék az EU globális politikájának támogatására eredetileg létrehozott Európai Békekeretből.
Magyarországgal együtt több tagállam is attól tart, hogy az Európai Békekeret összes pénzét Ukrajna számára fogják felhasználni, méghozzá nagyon gyorsan. Az eszköz nyolcmilliárd eurós keretének 2027-ig kellett volna kitartania, de ebből már több mint 5 milliárd eurót elköltöttek vagy Kijev számára elkülönítettek. Az EBK büdzséjének további növeléséről várhatóan a hét második felében sorra kerülő brüsszeli csúcson születhet döntés.
Harci eszköz van, politikai akarat nincs
– Ha abból indulunk ki, hogy az ukrán hadsereg eddig milyen eszközöket használt a védekezéshez, akkor bőven lenne mit adnia Magyarországnak is, mivel a közös, szovjet múlt miatt a két ország hadseregében jócskán vannak azonos eszközök, amelyeket külön kiképzés nélkül is azonnal használatba tudna venni az ukrán haderő – fogalmaztak katonai forrásaink. Annál is inkább, mivel Magyarországon is elindult a régi szovjet-orosz fegyverzet lecserélése a NATO-ban elterjedt, modern, nyugati fegyverekre, így a magyar haderőnek jócskán akadna lecserélt fegyvere. Miután rövidesen a magyar nehézdandár zömét a német Leopardok adják majd, a régi, évek óta raktárban álló, nagyjából 50 darab T72-es páncélozott harcjárművekből is felajánlhatná Magyarország az ukrán frontra, de ugyanígy adhatnánk a magyar légierő hadrendjéből 2010-ben kivont, azóta raktárban álló, ám a hírek szerint megkímélt állapotban lévő MIG vadászgépekből, ahogy Lengyelország is tette. A „nagyvasak” mellett – politikai akarat esetén – Magyarország adhatna egyéb eszközöket is. Elvileg már üzemel a Kiskunfélegyházi fegyver- és lőszergyár, ott a cseh-licensz nyomán gépkarabélyok, és pisztolyokhoz lőszer is készül. B. Z.
