Az Európai Parlament is csatlakozik a magyar kormánnyal szemben benyújtott brüsszeli keresethez

Az EP-n kívül öt tagállam jelezte eddig, hogy beavatkozik a gyermekvédelminek álcázott melegellenes rendelkezések miatt indított perben az EU Bíróságán.

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága keddi ülésén úgy döntött, hogy a képviselő-testület részt vesz az Európai Bizottság oldalán (EB) a melegek jogait sértő törvényi rendelkezések miatt Magyarország ellen indított perben. Ezzel immár hatra emelkedhet a kormány lépéseit elítélő közreműködők száma az eljárásban, amelyben az EU Bírósága várhatóan csak jövőre hoz ítéletet. A tagállamok közül eddig Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg és Portugália jelezte, hogy az EB pozícióit kívánja erősíteni a perben. Megfigyelők azonban további résztvevőkre számítanak és nem zárják ki, hogy a március végi határidőig Franciaország és Németország is bejelenti a közreműködését.

A szakbizottság döntését követően az EP jogi szolgálata elkészíti a dokumentumokat, amelyeket azután benyújt a bíróságnak.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában február 13-ikén jelent meg annak a keresetnek az összefoglalója, amelyben az Európai Bizottság arra kéri az EU Bíróságát, hogy állapítsa meg: Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvénymódosításokat.

Mint arról beszámoltunk, a magyar jogszabály egyebek mellett megtiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy “öncélú szexualitást” jelenítsenek meg, illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból. Az ellenzék és a jogvédők szerint tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással.

Időközben a két másik két Benelux ország is jelezte, hogy támogatni fogja a bizottsági álláspontot a bírósági eljárásban, majd csatlakozott hozzájuk Írország és Portugália.

Az Európai Bizottság 2021. nyarán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmazó nemzeti jogszabályok miatt. Megítélése szerint a törvényi változtatások sértenek bizonyos belső piaci szabályokat, a polgárok alapvető jogait és az EU alapértékeit. Miután a magyarországi hatóságok nem voltak hajlandók megszüntetni a jogsértést, a brüsszeli testület tavaly decemberben úgy döntött, hogy az ügyet az uniós bíróság elé utalja.

Néhány nappal a kötelezettségszegési eljárás megindítása után 18 uniós tagállam közös nyilatkozatot adott ki, elítélve a gyermekvédelem álcája alatt elfogadott, az LMBTIQ+ embereket diszkrimináló jogszabályi változtatásokat.