Nem ér a nevem, káposzta a fejem – nagyjából így lehet tudományos igénnyel körbeírni kismagyar zugjogászkodást, ahogy Szili Katalin próbálja kicselezni az EU megkövetelte összeférhetetlenségi szabályokat. Mivel az egyetemi kuratóriumokban elvileg már nem lehet kormányzati szereplő, így a pécsi egyetemi kuratóriumban is helyet foglaló miniszterelnöki megbízott Szilit átnevezték főtanácsadónak.
És pontosan így gondolkozik egy igazi, posztszovjet keleti bürokrata káposztafej: nincs ügyirat, nincs ügy se. A főtanácsadó ugyanis nem jelenik meg a kormány.hu-n, nem lehet google-n rákeresni. Így arra sincs bizonyíték, hogy Szili Katalin összeférhetetlen álláshalmozó lenne. Természetesen Brüsszel eddig is tökéletesen tisztában volt azzal, hogy az ilyen Szili Katalin-szerű jelenségek Magyarországon mennyire függetlenek a hatalomtól. A valóság az, hogy eddig sem a magyar rafkó győzött, hanem a brüsszeli és berlini megalkuvás. Merkel alatt volt egy olyan zavaros nézet az EU-ban, hogy a 2008-as világválság után EU-ban is kinőtt egy autoriter hibrid-pöfeteg, ám talán együtt lehet vele élni, ha az fegyelmezett költségvetési politikát folytat és nem rúgja fel túl látványosan a játékszabályokat.
Egy ideig ez darabig úgy-ahogy működött, majd mára igazolódott a tétel, hogy egy pici országra életveszélyes egy nagy egójú vezető. A magyar vezér állandó, öncélú kekeckedésével mára nemcsak azt érte el, hogy többet cikkeznek róla nyugaton, mint Horthyról és Kádárról összevéve, Magyarország önmagában is egy biztonsági problémaforrás lett. Tavaly februárban az orosz nemzetvezető volt szíves demonstrálni ismét az öreg kontinensnek, hogy hová vezet, ha túl sokáig tolerálnak egy autoritert. Orbán most a Szili nevű kesztyűbábjával tesztelgetheti a 2022 februárja óta kialakulóban lévő új EU-paradigma határait, vagy éppen tovább hizlalhatja az egóját az ország kontójára azzal, hogy a NATO vezető hatalmával feszeleg. Az EU már most sem fizet az országnak. Lehet még rosszabb is.