Szokás szerint nemként ható kitérő választ adott Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető rezsiárakkal kapcsolatos írásbeli felvetéseire Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
Az ellenzéki politikus szerint az infláció csökkenését nagyban gátolja, hogy a hazai kis és középvállalkozások zömmel tavaly év végén, az akkori tőzsdei árakhoz igazodó, a mostaniaknál viszont sokkal magasabb, kilowattóránként (kWh) 180-300 forintos, főképp éves, vagy akár ennél is hosszabb távú áramvásárlási szerződéseket kötöttek az állami MVM-mel.
Ezzel a vevők rezsije akár meg is tízszereződhetett, jelenleg a tőzsdei áramár ugyanis kilowattóránként 60-70 forint körül jár.
Tóth Bertalan azt firtatja, hogy módosíthatók-e a kereskedelmi láncok hosszú távú, fixáras szerződései, illetve a kabinet támogatja-e, hogy a magyar vállalkozások a világpiaci árhoz igazodó árat fizessenek az áramért.
Az államtitkári válasz a magas árakért az elhibázott brüsszeli szankciókat okolja. (A kormányzati propaganda eme bevett tételét nem kormányközeli szakemberek nem igazolják vissza.) Ez nehéz helyzet elé állította a sok energiát fogyasztó magyar gazdaságot. Az Orbán-kormány a „szankciós infláció” letörésére 20 intézkedésből álló csomagot fogadott el. Koncz Zsófia a magyar iparnak a Baross Gáborról elnevezett hitel- és tőke-, illetve a Széchenyi Kártya-programot ajánlja. A legalábbis foghíjas válasz talán úgy értelmezhető, hogy a kabinet nem intézkedik az MVM hatalmas tarifákat bebetonozó céges szerződéseinek módosításában, viszont szívesen segíti kölcsönnel vagy épp tőkével a hatalmas rezsi kifizetését.
Vélhetőleg hasonló színvonalú válaszra számíthat Tóth Bertalan a postai leépítések és a hatalmas MVM-számlák közötti összefüggéseket firtató, Lantos Csaba energiaügyi, illetve a Magyar Posta tulajdonosi jogait birtokló Nagy Márton gazdaságfejlesztési tárcavezetőnek címzett, minapi megkeresései kapcsán is. Az ellenzéki frakcióvezető vizsgálódásai szerint a Magyar Posta tavaly év végén 2023-ra kWh-nként 192 forintos, fixáras áramvásárlási szerződést kötött az MVM-mel. Tekintve, hogy a tőzsdei áramárak azóta megfeleződtek, 85 forintos tarifával az állami posta évi 2,2 milliárd forintot takaríthatna meg. Az összeg körülbelül 550 munkavállaló bérét fedezné abból az 1200-ból, akik elbocsátását február végén jelentették be. (Abból, hogy az állami Paksi Atomerőmű mintegy 12, a Mátrai pedig körülbelül 24 forintért termeli az áram kWh-ját, ennél is nagyobb megtakarítási lehetőség adódik.) A szocialista honatya az iránt érdeklődik, módosítható-e a két állami vállalat közötti szerződés, miért kötött a Magyar Posta ilyen előnytelen szerződést és miért nyerészkedik az MVM a másik állami vállalat dolgozóin.
A szocialista frakcióvezető Facebook-posztban is nyomatékosította az ügy felett érzett felháborodását. „Kell-e ennél jobb példa arra, hogy az Orbán-kormány nyerészkedése a dolgozókat károsítja meg? 1200 ember veszíti el a munkáját, az MVM-nél gyűlő haszonnal viszont a NER-es oligarchák zsebét tömik” – véli Tóth Bertalan.
