kutatás;illat;

Egyre több kutató szeretné rekonstruálni az ősi aromákat, és felhasználni őket arra, hogy többet megtudjanak arról, hogyan éltünk

- Az eltűnt illatok nyomában

A szaglás révén fontos információkat szerezhetünk még mi emberek is, miközben szaglószervünk érzékenysége nyomába sem ér egyes állatokénak, például a kutyákénak. A régi korok embereinek a szaglás még hasznosabb lehetett, hiszen nem volt minden fertőtlenítve.

A szagok, illatok gyorsan eltűnnek, és azok az élő szervezetek is, amelyek kibocsátják őket, hamar elbomlanak, másra ne csak egy letépett virágra gondoljunk hirtelen. Új kutatási projektek irányulnak arra, hogy kiderítsék, hogyan illatozott a múlt, hogyan lehet a mai szagokat megőrizni az utókornak. A biomolekuláris eszközök segítségével azonban a régészek felidézhetik az egykor létezett illatokat is. Tanulmányozhatnak alig észlelhető, parfümös üvegek, füstölők, főzőedények, élelmiszertároló eszközök mélyén molekuláris szinten megmaradt anyagokat. A kromatográfia segítségével a színképük alapján különíthetik el az összetevőket, a tömegspektrométerrel a molekulák tömege alapján határozhatják meg az alkotóelemeket. A leginformatívabb biomolekulák a zsiradékok, olajak, viaszok, amelyek nem oldódnak vízben. A tudósok tanulmányozhatják a növényi összetevőkből alkotott illatos anyagokat is, meg persze azt, is a fogakban megőrződött, bekövesedett fehérje (plakk) aminosavjainak DNS-vizsgálata alapján, milyen fogínybetegsége lehetett egy adott egykori illetőnek, rossz szájszagot okozva.

Sean Coughlin, a Cseh Tudományos Akadémia kutatója az ókori egyiptomi szövegekben rögzített receptek és a templomfalak feliratai alapján próbálja újraalkotni azokat a parfümöket, amelyeket maga Kleopátra is használhatott. A nehézséget az okozza, hogy nem lehet tudni, milyen illatot kellene elérni, ellentétben egy mai recepttel, amikor nagyjából lehet tudni, mi a cél. A leírások szerint az egyik ókori parfüm elkészítéséhez az olajat tíz teljes napig kell melegíteni, igen ám, de az bebüdösödik. De amikor a kutatók 12 napig melegítették, az avasodás addig lezajlott, eltávolítva a rossz szagú anyagokat, így amikor az illatanyagokat - fahéjat, gyantákat, mirhát - hozzáadták, az illat tovább tartott. Ezek előtt még szagsemlegesítőket is - gyantát, bort, gyökereket is - adtak az olajhoz.

Kissé sablonosak a mesterséges intelligencián alapuló csevegőrobot válaszai a jelenlegi klimatikus folyamatok következményeit illetően, de a végkövetkeztetése kifejezetten ijesztő.