Ma még hír, holnap már nem lesz az – kommentálta Mesterházy Attila távozását az MSZP-ből lapunknak nyilatkozva Ágh Attila politológus.
Molnár Gyula után egy másik volt pártelnök (és volt miniszterelnök-jelölt) is elhagyta a szocialistákat: Mesterházy Attila a közösségi oldalán jelentette be, hogy hosszú gondolkodást követően úgy döntött, kilép a Magyar Szocialista Pártból. Indoklása szerint évek óta tévesnek tartja az MSZP vezetésének stratégiáját, ma már pedig abban sem hisz, hogy ezen lehet változtatni. Várakozásával ellentétben az MSZP tisztújítása óta eltelt 5 hónap után is minden úgy folytatódott, ahogyan korábban.
„Távozom az MSZP-ből, de nem búcsúzom a politikától” – közölte Mesterházy Attila, aki egyúttal azt is bejelentette, hogy Szocialisták és Demokraták néven „szociáldemokrata, balközép pártot” alapít Szakács Lászlóval, a Demokratikus Koalíció volt Baranya megyei képviselő-jelöltjével közösen.
A parlamenti választás után egy évvel úgy értékelik, hogy a DK egyedül nem tudja megszólítani az összes szociáldemokrata szavazót, a Fidesztől elforduló, korábban az MSZP-re voksolókat meg végképp nem. Meggyőződésük, hogy sok új szavazó balközépről, a szociáldemokrata értékrendet vallók közül jöhet csak: a kutatásokból jól látható, hogy több százezer olyan ember van, aki szociáldemokratának vallja magát, mégsem választ magának pártot a palettáról. Ezért – hangsúlyozta Mesterházy Attila – helye van egy olyan új pártnak, amely szociáldemokrata értéket képvisel.
Ágh Attila úgy látja, hogy az MSZP felgyorsuló fogyatkozása és csökkenő támogatottsága hosszabb folyamat, ennek nem különösen jelentős állomása Mesterházy kilépése. Divattá vált apró pártok és szervezetek alapítása, amelyeknek ugyancsak semmi jelentősége nincs – tette hozzá. A parlamentben is több olyan párt van, amely esetében erősen kétséges, hogy a választáson, ha külön indulna, elérné-e a bejutáshoz szükséges öt százalékot.
Most a „kis pártok alatti réteg tárul fel és sokasodik, ennek pedig az égvilágon semmi értelme nincs” – fogalmazott a politológus. Kétségtelen, hogy például – az MSZP-ből szintén távozott – Ujhelyi István jó nevet szerzett magának az EP-ben, ebből azonban még nem következik, hogy tud sikeres pártot vagy mozgalmat alapítani. Vele kapcsolatban nem véletlenül jelentek meg olyan találgatások, hogy esetleg a DK-ban folytatja.
A DK – jegyezte meg Ágh Attila – praktikusan áll hozzá az „utánpótlás beszerzéséhez”: ha Ujhelyi Istvánt is megszerzi magának, akkor az utóbbi idők „legjobb üzletét csinálja”. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt erősödése ugyanakkor arra utal, hogy a viszonylag kis pártok és az alattuk lévő szinten tapasztalható mozgások iránt szkeptikusok az ellenzéki szavazók.
„Borzalmas politika patthelyzet van” – állapította meg Ágh Attila. A Fidesz a válságkezelés válságától szenved, de az ellenzék is teljesen képtelen állapotba jutott.
Ebben a DK felerősödő „agresszív politikájának” is jelentős szerepe van, hisz „dömperrel nem lehet pártokat egyesíteni”.
Mesterházy egy „ódivatú politikus módjára próbál túlélni”, neki már rég „szakmai vonalra kellett volna váltania”. Az ellenzék számára – mondta Ágh Attila – általánosságban is iszonyú tehertételt jelent, hogy „politikai túlélők tömege próbál valamiben megkapaszkodni”: ők elállják az útját mindenfajta megújulásnak. A másik gond az, hogy az épkézláb politikusok sem a nyilvánosság felé fordulnak, nem perspektívákat vázolnak fel, hanem párton belüli pártjátékot játszanak. Ágh Attila szerint olyan mértékű elszigeteltség van az ellenzéki értelmiség és az ellenzéki politikusok között, hogy az már tragikomikus.