Aki valóban békében van Istennel, az képes kell, hogy legyen áldozatot hozni a békéért a másik emberrel is - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét alkalmából az MTI-nek.
A bíboros kiemelte, Jézus keresztáldozata békét teremt Isten és ember között, és aki ezt a békét igazi szeretetkapcsolatként éli meg, az testvérének érzi embertársait, és képes áldozatot hozni azért, hogy békében éljen velük.
A béketeremtés mindig áldozatvállalást kíván, de Isten színe előtt megmérve a dolgok valódi értékét, kiderül, hogy a békességgel, az összhanggal már itt a földön is „nagyobbat nyertünk, mint amiről lemondtunk mértéktelen ambícióink korlátozásával” - fogalmazott a bíboros. Az ukrajnai háborúról szólva úgy értékelt: „az utóbbi évben a segítő szeretet számtalan szép példáját láthattuk”. A magyar társadalom a háború kezdetétől érezte és értette, hogy mit kell tennie: segíteni a legnehezebb helyzetben lévőket és a menekülni kényszerülőket amennyire csak lehet és ahogyan az nekik a legmegfelelőbb. Arról is beszélt, „Krisztus végtelen értékű áldozata” minden érvényes szentmisén megvalósul, de a pápa, Krisztus földi helytartója által bemutatott szentmisén az univerzális egyház, a világegyház képe jelenik meg látható módon.
Isten iránti bizalom kell ahhoz, hogy a feltámadás erői mellett döntsünk akkor is, amikor a pusztító halál jeleit látjuk magunk körül - utóbbit már a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke mondta. Balog Zoltán hozzátette: Jézus azért maradt egyedül a keresztfán, hogy attól kezdve soha senki ne legyen egyedül, hogy minden ember maga mellett érezhesse Krisztust, aki együtt szenved vele. A háborúkról, a válságokról a református püspök azt mondta: „az emberiség mint emberiség soha nem tanul a nagy bukásaiból”, ugyanakkor mindig van egy-egy „kreatív kisebbség”, amely képes a változásra. A koronavírus-járványból például azt lehetett megtanulni, hogy a legfontosabb érték az ember és az emberi kapcsolat, hogy úgy „nem élet az élet, ha a másik embert nem viszed magaddal, nem engeded be az életedbe. Ezt mi, az egyházban újra és újra tanuljuk - magyarázta. „Mi, magyarok és ezen belül mi, reformátusok az elvesztett háborúkból és Trianonból egészen biztosan megtanultuk, hogy akkor is a megbékélés gesztusaival, az együttműködés szándékával kell a szomszéd népek felé fordulnunk, ha ott ez nem mindig talál fogadókészségre”.
A feltámadt Krisztus is hordozza sebeit, és ez vigaszt adhat a megsebzett Európának - mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Fabiny Tamás arról beszélt: látva a megsebzett Európát, a sebesült lelkű menekülteket, a háború sérültjeit vagy akár a Föld sebeit, reményt ad, hogy nemcsak a szenvedő, de a feltámadt Jézus testén is sebek vannak. Azt hihetnénk, hogy a megdicsőült Jézus testén már nincsenek sebek, de a feltámadt Jézus megmutatja Tamásnak kezét, lábát, oldalát, amelyeken ott vannak szenvedése jelei. Merészen gondolhatjuk azt is, hogy Jézus a mennybe is magával vitte ezeket a sebeket, megmutatni az Atyának, hogy milyen a földi szenvedés - fogalmazott. Hozzátette, ami húsvét után következik, az a karácsonyi történet fordítottja. Jézus karácsonykor lejön a földre, vállalja az emberi sorsot, de húsvét után visszamegy az Istenhez, és „jó fiúként” beszámol neki a földi szenvedésről, kérve, hogy segítsen. Isten kétezer éve jött el, de a segítségére azóta is, folyamatosan rászorul az ember - mondta. Kitért arra is: Jézus és Tamás találkozása János evangéliumában rávilágít a hit csodájára. Tamás ugyan fogadkozik, hogy csak akkor hisz, ha láthatja és érintheti a sebeket, de amikor megkapja a lehetőséget, nem érinti meg Jézust, hanem leborul és azt mondja, „én Uram, én Istenem”". Az ember sokszor "tamáshitű", sokszor csak azt hiszi el, amit megérint, amit tapasztal, de ha igazán ott van mellette Krisztus, megtörténhet a hit csodája.
Fabiny Tamás szerint a húsvéti történet reményt keltő eleme az is, hogy nem mi megyünk Jézushoz, hanem ő jön hozzánk. "Ha nekünk kellene utána bóklászni, valószínűleg elvétenénk, de Jézus jön hozzánk, mert ő tudja, kit hol, milyen élethelyzetben kell megtalálni" - fogalmazott, hozzátéve, Jézus nem nyugszik bele a kudarcba. Amikor először jelenik meg a tanítványoknak, Tamás nincs ott, ezért visszamegy hozzájuk, és addig jön újra meg újra, amíg rá nem talál a mindenkori Tamásokra. A mai ember reménye, hogy Jézus megtalálja akkor is, ha ő bezárja előtte az ajtaját - tette hozzá.
