Nagyobb aggodalommal távozott a Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel folytatott vasárnapi biztonsági megbeszélésről, mint amivel érkezett, állította Jair Lapid. Az ellenzék vezetőjének szavai nyilván részben belpolitikai indíttatásúak, ugyanakkor nem alaptalanok. A zsidó állam fennállásának egyik legnagyobb válságát éli napok óta.
Az Al Aksza mecsetben magukat elbarikádozó palesztin radikálisok elleni múlt heti izraeli rendőrségi fellépés, a mecsetbe való behatolás és többszáz palesztin letartóztatása, amit az izraeli sajtó jórésze is „aránytalannak”, és túlzónak nevezett, felháborodást szült az iszlám világban. Hétfőre Kobi Sabtaj rendőrfőnök is elismerte, „kicsit túl sok erőt alkalmaztak” a mecsetben randalírozókkal szemben, közölte az ynet portál. Ám megvédte a rendőrség azon döntését, hogy behatoltak a mecsetbe, mivel a magukat elbarikádozó palesztinok többek között rögtönzött robbanóanyagokat halmoztak fel ott, amelyeket állítólag a Templom-hegy zsidó látogatói ellen akartak felhasználni.
A The Times of Israel szerint több rendőrségi tisztségviselő elismerte, az Al Aksza mecsetnél zavart keltő muszlimokat verő rendőrökről készült képek és felvételek "szörnyű" károkat okoztak az országnak.
A terrorcsoportok a közösségi médiában széles körben terjesztett képeket arra használták fel, hogy Izrael elleni támadásokra szólítsanak fel, ezzel olyan helyzetbe sodorták Izraelt, amelyre rég nem volt már példa.
A Gázából már-már menetrendszerűen érkező rakétákon túl a mostani ünnepek alatt először a szomszédos Libanon területéről lőttek ki 34 rakétát a zsidó államra, majd Szíriából érkeztek az újabb csapások, miközben terrortámadás áldozata lett egy olasz turista illetve két brit állampolgársággal is rendelkező izraeli lány.
Az ENSZ és más emberi jogi szervezetek is bírálták Izraelt a palesztin hívekkel szembeni erőszakos fellépésért. Francesca Albanese, az ENSZ ciszjordániai és gázai övezeti különmegbízottja egyenesen azt állította, Izraelnek ugyan joga van az önvédelemre, de nem akkor, amikor „azokról van szó, akiket elnyom és földjüket gyarmatosítja".
Libanon területéről a hétvégi válaszcsapások után nem lőttek ki újabb rakétákat, Szíria kapcsán hétfőre kiderült, a vasárnapi válaszcsapás egyik célpontja Aszad elnök testvére, Maher el-Aszad főhadiszállása volt.
Az izraeli média szerint ez üzenet is volt Damaszkusznak, jelezve, ha a szír állam nem fékezi meg az Izraelre támadó iráni csoportokat, akkor súlyos válaszra számíthat. Az utóbbi időben megszaporodtak az izraeli csapások szíriai célpontok ellen, csak múlt héten négy ilyenre került sor. Bár az Aszad-rezsim négy éve megtiltotta az irániaknak, hogy engedélye nélkül drónokat indítsanak Szíria területéről, az iráni milíciák Izraeli elleni tevékenysége mégis egyre élénkebb szír területen.
A helyzet aggasztó a belpolitikai válsággal küszködő, a fő szövetségesével, az Egyesült Államokkal is feszült viszonyba került zsidó állam számára.
Amint a Jerusalem Post elemzése állítja, a múlt heti Libanonból, Gázából és Szíriából érkező rakétatámadások is az iráni többfrontos fenyegetési stratégia részei. A különböző helyszínekről indított támadások mögött ugyan különböző terrorcsoportok állnak – Hamász, Hezbollah, Iszlám Dzsihád –, ezek mind Iránhoz kötődnek. Noha Libanon és Szíria egyértelműen nem akar háborúzni Izraellel, az erőszak térségbeli eszkalációja kritikus. Közben Izraelnek teljes jogkörű védelmi minisztere sincs. Pillanatnyilag ugyan a kirúgott, de még nem menesztett Joáv Gallant intézkedik, Benjamin Netanjahu az ellenzék következetes kérése ellenére sem jelentette be hivatalosan, hogy visszavonta előző döntését és Gallant a tárca teljes jogú vezetője.
A feszültség csillapodását sokan részben attól remélik, hogy Izrael a ramadán hátralévő 10 napjára lezárja a Templom-hegyet a zsidó látogatók előtt.
