14-18 százalékkal lesz drágább tavalyhoz képest egy éjszaka belföldi nyaralás – tudtuk meg Kelemen Lilitől, a Szállás.hu sajtószóvivőjétől. Az infláció mértéke településenként, szállástípusonként is eltérhet: előfoglalási statisztikák alapján az eddigi legnépszerűbb települések top-listájáról a Balaton környékén a legkevésbé, átlagosan 4,9 százalékkal emelkedtek az árak. Budapesten ugyanakkor már 28 százalékos növekedéssel kell számolni.
Itt érdemes ugyanakkor megemlíteni: ahol százalékosan kisebb mértékű a változás, ott általában eleve nagyobb a kiinduló ár – pontosított Kelemen Lili. Így például míg Balatonfüreden 2022-ben átlagosan 13 648 forintba került egy embernek egy éjszakára a szállás, addig idén ez 14 242 forint. Ezzel szemben Budapesten a kiinduló ár 10 012 forint volt, ami 2023-ban 12 836 forintra emelkedik. Így tehát hiába a legnagyobb emelést Budapesten látni, még így is olcsóbb, mint egy balatonfüredi éjszaka.
A drágulás ellenére az emberek nem mondanak le a nyaralásról. A turizmus szektor szereplői lapunknak egyöntetűen arról számoltak be, hogy az előfoglalási szezonban beérkezett foglalások jelentősen meghaladják a tavalyi számokat.
A Szállás.hu, adatai szerint 40 százalékkal több foglalás érkezett be hozzájuk, mint a 2022 azonos időszakában. A portál viszont elsősorban hazai szállásokkal foglalkozik, tehát a magas kereslet részben azzal is magyarázható, hogy itthon igénybe vehetik a SZÉP-kártyát. Továbbá a növekvő üzemanyagár és a forint gyengülése a külföldi autós utakat tervezőket is belföldi irányba tolhatja – magyarázta Kelemeni Lili, bár hozzátette, hogy Horvátországi kampányuk is sikeresnek bizonyult.
A Népszava által megkérdezett, elsősorban külföldi utakkal foglalkozó utazási irodák átlagosan 15-20 százalékos foglalási növekedésről számoltak be. Bakó Balázs a Magyar Utazási Irodák Szövetségének szóvivője elmondta, hogy a külföldi utak eddig átlagosan 5 százalékkal drágultak tavalyhoz képest. Emellett változatlanul kitart a pandémiát követő jelentősen megnövekedett utazási kedv, ami a hosszas bezártság és korlátozások után érthető is. – A drágulás ellenére a tavalyi adatokhoz képest is nőtt a foglalások száma. Azt tapasztaljuk, hogy ebben van egy átrendeződés is, a külföldi utak szervezésében egyre többen fordulnak utazási irodákhoz, mert biztonságosabbnak ítélik az irodákat. Ennek oka elsősorban a pandémia hatására és idején egyes külföldi szolgáltatókkal (szállás, légitársaság, satöbbi) kapcsolatban előfordult negatív tapasztalatokban (elérhetőség hiánya, rossz visszatérítési hajlandóság) kereshető. A kedvelt tengerparti nyaraló úti célok egyébként szinte változatlanok, Görögország, Horvátország, Törökország, Olaszország, Spanyolország, Egyiptom, Ciprus, és visszatérőben van Tunézia. A tengeri hajóutak esetén a koronavírus-járvány idején volt egy visszaesés, a tavalyi év második felétől viszont újból nagy lett a kereslet mind az egyéni, mind a csoportos tengeri hajóutak iránt. Ugyanakkor a nagyon jó adatokat mutató előfoglalási időszak ellenére sem tudjuk megjósolni, hogy mit hoz az év, egyelőre bizakodóak vagyunk, de a tengerparti nyaralások tekintetében teljes képet a késő őszi hónapokban látunk csak – mondta Bakó Balázs.
A megkérdezettek arra is felhívták a figyelmet, hogy az előfoglalási szezonban jelentős, 10 és 30 százalék közti kedvezményekre lehet szert tenni. Tehát az előfoglalás már önmagában egyfajta spórolásnak minősül, ami magyarázhatja a jelenleg megnövekedett keresletet.
„Legalább eljöttünk, pihenünk, de mi főzünk”
Lapunk az adatok ismeretében több embert is megkérdezett arról, hogy viszonyul az idei nyaraláshoz. Akik eddig is megengedhették maguknak a nyaralást, azok idén sem mondanak le róla, viszont a vakáció egyes körülményein spórolni próbálnak. Többek között a már említett előfoglalási szezon is érvként szerepelt, emellett többen arról számoltak be, hogy rövidebb időre terveznek idén.
– Az eddigi két hét helyett, már csak tíz napra megyünk el. Ezzel ha mindent egybe veszek, tehát szállás, étkezés, programok, akkor bő 200 ezer forintot tudunk megspórolni
– mesélte lapunknak egy édesanya. Egy családfő is hasonlóról számolt be, véleménye szerint mivel a fizetésük nem tud lépést tartani az árváltozással, mindössze egy hosszú hétvégére mennek el, míg az előző években egy hétig pihentek.
Mások azzal a megoldással élnek, hogy nem vásárolnak „összevissza” a strandon. – Pár éve belefért, hogy a gyerek kis túlzással óránként kért valamit. Fagyit, sülkrumplit, pörgetős gumilabdát és így tovább. Persze nem kapott meg mindent, de belegondoltam, hogy ha mindhárman eszünk két gombóc fagyit naponta, akkor tavalyi árral számolva egy hét alatt az közel 20 ezer forintba kerül. Ha más ételeket is hozzászámolok, az már százezres nagyságrend. Szóval pihenés ide vagy oda, inkább amit lehet, elkészítem magam – mondta egy másik édesanya.
Egy fiatal, gyermektelen pár is arról mesélt, hogy az ételeken próbálnak spórolni. – Kitaláltuk, hogy egyetlen éttermi estét engedélyezünk magunknak, a többi napon főzni fogunk, ugyanúgy, mint otthon. Valamit valamiért, legalább eljöttünk, pihenünk, és napi egy órát be lehet áldozni erre – mesélte a harmincas évei elején járó férfi.
A megkérdezettek közül többen is megjegyezték, hogy a nyaralás alapvetően magasabb státuszhoz kötött, ami azt jelzi, ha itt gond van, akkor feltehetőleg mindenhol. – Egy négytagú család nyaralása minden luxust mellőzve is több százezer forint, ezt a szegényebb rétegek eleve nem tudják megfizetni. Viszont ha már azoknak is, akik meg tudják fizetni a nyaralást gondolkodni, trükközni kell, hogy olcsóbbá tegyék, az azt jelenti, hogy másoknak végképp elérhetetlenné vált a vakáció.
Mindig akad pénz nyárra
A tavalyinál jobb nyári főszezont várnak a lapunk által megkérdezett balatoni szállásadók. – A szezont több tényező is segítheti: az euró miatt Horvátország drágább, mint tavaly, a benzinárak is a kisebb távolságok mellett szólnak, ráadásul az idei szezon kiszámíthatóbb lesz, hiszen tavaly éppen nyár elején derült ki a rezsidrágulás, ami sokakat elbizonytalanított, megengedhetnek-e maguknak egy nyaralást? – magyarázta egyikük.
A kisebb, egyéni szálláshelyeknél a jobb helyek el is kezdtek betelni. – Már csak június végére és július első napjára, illetve szeptemberre van szabad helyünk – állította Antal, aki egy három szobás, vízközeli nyaralót ad ki évről-évre –, a visszatérő vendégeink már lefoglalták a megszokott időpontjainkat. Az a néhány üres nap is csak azért üres, mert két család, akik együtt szoktak jönni hozzánk, az idén anyagi okok miatt nem tervezik, hogy előre foglalnak.
Az árak legfőképpen az energiaköltségek drasztikus emelkedése miatt nőnek, a vendégeknek nagyjából 20-40 százalékos drágulásra kell számítaniuk a szálláshelyeken. – Természetesen a szolgáltatások számától is nívójától függ, mekkora áremelés lesz az egyes helyeken – mondta Balla György. – Valamennyit mindenkinek emelnie kell, s azért csak ekkorát, mert a szállásadók nem hárítanak át minden drágulást a vendégekre.
Optimistán, de már eldöntött áremeléssel várják a nyári szezont a lapunk által megkérdezett balatoni vendéglősök. Még nem tudják mennyivel, de biztos emelés lesz a balatonszemesi Lángosháznál, ami egész évben nyitva tart, igaz, télen csak italokkal szolgálnak. A pultban álló Horváth Katalin szerint szezonon kívül „lagymatag“ a forgalom, de idén nyárra ők is jelentős forgalmat várnak.
– Érdekes módon valahogy mindig akad pénzük az embereknek nyárra –
– summázta tapasztalatát a lellei Becsali Csárda tulajdonosa. Tavaly 8-10 százalékot emeltek, becslése szerint idén is annyit fognak. Szerinte a vendégkörükben kevésbé számít az ár, de az infláció miatt legfeljebb nem négyszer, csak háromszor jönnek el egy hónapban.
Ötszázalékos étlapi emeléssel számol a fonyódi Torony Étterem vezető-helyettese is. Ágh Zsolt azonban elmondta, azért csak ennyivel, mert a szerviz-díjat nyáron nyolcról tizenhárom százalékra emelik – így tudják kitermelni a pénzromlás hatását. Szerinte is van még pénzük az embereknek, „meg kell ugyan húzni a nadrágszíjat, de aki rendszeresen étterembe jár, az most is jár“, mondta lapunknak Ágh.
