A Fővárosi Önkormányzatnak nincs választása, el kell adni mindent, amit csak lehet

Hatvanegy ingatlant dobnak piacra.

Már kikerült az eladó tábla a fővárosi önkormányzat idén eladó sorba került ingatlanjai közül a legdrágábbra. A XI. kerületi Rimaszombati út 2. szám alatti 14 ezer négyzetméteres volt oktatási épületből még 2015-ben költözött ki a korábban három iskola összevonásával létrejött Újbudai Széchenyi István Gimnázium, amely Bel-Budán, az Egry József utcában talált új otthonra.

A cég februárban jóváhagyott ingatlanértékesítési tervében ugyan ez a legnagyobb értékű tétel, de korántsem az egyetlen. Az előterjesztéshez csatolt táblázat szerint a főváros bruttó 18 milliárd forint bevételt remél különféle épületek eladásából.

Az őrmezei monstrum azonban azóta is üresen árválkodik, holott a Budaörsi út melletti autópálya csomópont kiemelt kereskedelmi övezet, ahol több hiper- és szupermarket és logisztikai telep is található és egy ekkora méretű ingatlan kifejezetten kuriózumnak számít. A 27,5 ezer négyzetméteres területen a jelenleginél ötször nagyobb épület is felhúzható, vagy akár négy nagyobb fejlesztési telek is kiszabható - próbálja felkelteni az érdeklődést a főváros vagyongazdálkodó cége, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt., amely az ajánlatokat május közepéig várja. Az ingatlan kikiáltási ára 7 milliárd forint plusz 1,75 milliárd forint áfa.

„Az értékesítésre kijelölt ingatlanok egyikét sem használja már a főváros, üresen állnak többnyire évek óta. Ha lenne a pénz a felújításukra, illetve akár funkcióváltással hasznosíthatóak lennének, akkor érdemes lenne megtartani ezeket a vagyonelemeket, de jelen állapotukban csak viszik a pénzt. Holott a Fővárosi Önkormányzatoknak már rég nincsenek tartalékai. Az ingatlaneladásokból befolyó bevételt a közszolgáltatások működtetésére fordítja a város” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki a „családi ezüst” elherdálására vonatkozó felvetésünkre elismerte, hogy szebb időkben a különféle vagyonelemek értékesítéséből származó bevételeket fejlesztésekre, értékteremtő beruházásokra fordítanák és nem üzemanyagot vásárolnának belőle a buszokba, vagy éppen idősotthonokat fűtenének belőle. Csakhogy nincs választásuk. Mint mondta: a napi működés fenntartása egyúttal a remény fenntartása is, hogy lesz idő, amikor lesz még város, amelynek fejlesztésére költhetnek. De most nem ez a helyzet. A város túlélő üzemmódban működik, amelyben minden eszközt meg kell ragadni a fizetőképesség fenntartásához.

A tervben szereplő bevétel becslésen alapul, de többnyire nem kikiáltási áron mennek el az ingatlanok.

Így a tervszámok és a tényleges bevétel között esetenként jelentős a különbség.

„Az ingatlanértékesítési tervet minden évben tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés, a BFVK csak azokat az ingatlanokat hirdetheti meg eladásra, amelyekre engedélyt kapott, végül pedig az adásvételt is jóvá kell hagynia a tulajdonosi bizottságnak a nagyobb értékű vagyonelemek esetében. Lakásoknál minden esetben” – magyarázta Kiss Ambrus, aki azt is fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a kormánypárti képviselők sem ehhez, sem a korábbi ingatlanértékesítési tervről szóló közgyűlési vitához nem szóltak hozzá, nem tettek ellenvetést.

Ez aligha meglepő, hiszen az ingatlanállomány értékesítése a rendszerváltozás óta folyamatos. Tarlós István utolsó főpolgármesteri évében, 2019-ben 14 milliárd forintot kasszíroztak ebből, a következő két év szerény 4-4 milliárdot hozott, míg tavaly valamivel 10 milliárd forint feletti eredményt értek el. Ezek bruttó összegek, amelyek után ÁFA fizetési kötelezettsége volt a városnak – tette hozzá a politikus.

Budapest vagyonának 2016-ban még 84 százalékát tette ki a város által birtokolt 5361 ingatlan. Ezek összértéke akkor 1 623 milliárd forint volt. (Ehhez még hozzájönnek a fővárosi tulajdonú gazdasági társaságok könyveiben szereplő ingatlanok.) Csakhogy ezek többsége nem eladható – például hidak, utak, közművek, satöbbi –, csupán 2 százalék értékesíthető. A helyzetet nehezíti, hogy a forgalomképes ingatlanok cirka egyharmadában a fővárosi önkormányzat csupán résztulajdonos, így már 2016-ban – az utolsó elérhető vagyonkimutatás szerint – alig valamivel több mint 500 ingatlan sorsáról dönthetett a főváros önállóan. Ebből évente több tucatot hirdetnek meg, de van, ami évekig vár a vevőre. A megmaradt ingatlanok egyre kevésbé csábítóak, többségüknél már az is idő- és pénzigényes, hogy egyáltalán eljussanak az eladásig, mivel előtte rendezni kell a jogi és telekkönyvi helyzetet.