A NASA houstoni Johnson Űrközpontjában állították fel azt a 3D-s nyomtatott, Mars Dune Alpha névre keresztelt lakóegységet, ahol a leendő marsi tartózkodást fogja imitálni négy önkéntes. – Ahogy távolodunk a Föld-közeli pályáktól, majd tovább a Holdtól a Marsig sokkal több erőforrás-korlátozásra lesz szükség a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) képest, és egyre kevésbé számíthatunk segítségre a Földről – mondta Grace Douglas, a CHAPEA nevű küldetés igazgatója. Ezért az űrhivatal kutatói azt vizsgálják majd, milyen hatással van az egyéves elzártság és a korlátozott források az emberi egészségre.
A legénység kísérleteket végez, növényeket termeszt, edzőgyakorlatokat teljesít majd. A CHAPEA-projektnek arra kell választ találnia, hogyan hat az elszigeteltség az űrhajósokra ezen az úton. Nem ez lesz az első vizsgálat, amit a NASA elvégez ebből a célból. 2015-ben Scott Kelly egy évet töltött a ISS-en. Akkor a tudósok összehasonlították biometrikus adatait a közben a Földön élő ikertestvére, Mark Kelly szenátoréival, hogy kiderüljön, hogyan hat a hosszútávú űrbéli tartózkodás az emberi szervezetre. Az űrhivatal emellett különféle “analóg küldetéseket” is folytat, amelyek az űrbéli tartózkodások egyes részterületeit vizsgálják. – Nem számít, mekkora kihívás, hogy milyen drága is ez a teszt, hiszen könnyebb elvégezni a kísérleteket imitálva, mint az űrben. Gondoljuk arra, ha a csont- és izomveszteséget akarjuk vizsgálni, ágyba kell fektetnünk az embereket. Ha a D-vitamin és a napfény hatását kutatjuk, a Déli-sarkra küldjük az embereket. Ha az oxidatív stresszre vagyunk kíváncsiak az óceánok mélyére szállunk le. Ha pedig a zárt környzetre és az ez által okozott stressz hatásait akarjuk kideríteni, ilyen kamrákat építünk, mint ez – mondta Scott Smith, aki a Johnson Space Center élelmezés-biokémiai laboratóriumát vezeti.
A NASA még nem árulta el, kik lesznek a projekt résztvevői, de hasonló módon választják ki, mint a valódi űrhajósokat. Olyanok lesznek, akiknek magas szintű végzettségük van tudományos, technológiai, matematikai, és mérnöki területen, és fizikailag valamint pszichológiailag is megfelelőek egy ilyen igénybe vételhez.
Az 1700 négyzetméteres házban, mindnekinek lesz saját szobája, lesz egy közös fürdőszoba zuhanyzóval és WC-vel. Lesznek munkaállomások, orvosi szoba, közös helyiség olyan játékokkal, mint a Monpoly, vagy a Super Nintendo. Egy belső üvegházban a résztvevők növényeket, zöldségeket fognak termeszteni. Még arra is figyeltek a tervezők, hogy meglegyen a 22 perces késleltetés - ennyi idő alatt jut az információ a Marsról a Földre, és természetesen vissza is - a kommunikáció során a bentlakók és az őket figyelő tudósok között. A 3D-s házat egy hangárban helyezték el, amit vörös homokkal szórtak fel. Egy felfújható buborékban a marsihoz hasonló közeget teremtettek a kutatók, ahol szimulált marsi sétákat is kell majd tenniük a résztvevőknek, űrruha utánzatokban. Ha a legénység tagjai közül valaki ki akar szállni, megteheti, két helyettesítő “űrhajós” készül arra, hogy ilyen esetben beálljon a kísérletbe.
A NASA tervei szerint a 2030-as évek elején küldhetnek embereket a Marsra. S bár ez a kísérlet nem nagy, mégis fontos lépés az afelé vezető úton. Az első út kilenc hónapig tartana odafelé, az asztronauták 30 napot töltenének a vörös bolygón, majd megkezdenék hosszú útjukat hazafelé. A Mars-küldetés előkészítése valódi űrprogramok révén is folyik, az Artemis program keretében - amelynek célja a Hold és a Mars emberekkel való elérése. Ennek részeként a NASA elindítja a Gateway űrállomást is, amely a Hold körül kering majd, és a Marsra tartó küldetések kapujaként szolgál.
