„Nincsenek a Közbeszerzési Hatóság célkeresztjében sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzatok. Az ellenőrzések részben jogorvoslati kérelmek, részben egy előre meghatározott ellenőrzési terv szerint zajlanak. Utóbbit a kockázati tényezők alapján állítják össze és próbálnak reprezentatív mintát vizsgálni. Évente 80-100 ellenőrzést végeznek ennek keretében” - válaszolta a Népszava kérdésére Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke az első negyedév közbeszerzéseiről szóló mai sajtótájékoztatón. Bár az elnök nem lát semmi célzatosságot a vizsgálatok indításában az önkormányzati ciklus első felében mégis úgy alakult, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kétszer több eljárást indított a fővárosi önkormányzatok ügyeiben, amióta nem Tarlós István a főpolgármester. A Népszava által korábban kigyűjtött adatok szerint az utolsó évben, amikor még végig Tarlós vezette a várost, a KDB 21 eljárást indított ebben a körben. A választások utáni első teljes évben pedig 42 procedúra érintette Budapest önkormányzatait és azok vállalkozásait. Ráadásul a kiszabott bírságok is elég vaskos összegek voltak. Az idei év meglehetősen békésen indult, a 44 döntőbizottsági eljárásból csupán öt érintett fővárosi, kerületi önkormányzatot, ebből három Budapesti Közműveknél vizsgálódott.
A hazai közbeszerzési eljárásokat érő éles uniós kritikákról Kovács László, szintén lapunk kérdésére azt mondta, hogy ezek nem szakmai jellegűek.
A magyar tenderek az unió belső piaci eredménytáblája szerint évek óta a legátláthatóbbak közé tartoznak. A 12 vizsgált indikátor közé tartozó átláthatóság például évek óta 100 százalékos értékelést kap. Az egyszereplős közbeszerzések nagy száma miatt kapott bírálatokat is furcsállja, mivel az uniós tagállamok háromnegyede hasonló problémával küszködik. Miközben Magyarországot támadják emiatt, azokkal az országokkal szemben nem fogalmaznak meg kritikát, amelyek Magyarországnál is rosszabbul teljesítenek ezen a téren. Mint hangsúlyozta: a hazai jogszabályi keretek teljes átláthatóságot biztosítanak a közbeszerzési eljárásokban.
A hatóság elnöke kiemelte, hogy az uniós eljárásrend szerinti egyajánlatos közbeszerzések aránya az eljárások számát véve alapul 4 százalékpontos csökkenést mutatott. A kontraktusoknak már „csupán” 34,2 százalékát kötik olyan tender eredményeképpen, amelyre egyetlen jelentkező akadt. Ez tavaly még 38 százalék felett volt. A szerződések érteke szempontjából – szintén az uniós eljárásrend alapján – már nem ilyen fényes a helyzet, hiszen a tavalyi 14,3 százalékról csaknem a duplájára, 30,2 százalékra nőtt az arány.
A hatóság mindenesetre úgy próbálja ezt az unió által bírált gyakorlatot visszaszorítani, hogy előre jelezték: az ilyen eljárásokat fokozottabb figyelemmel követik. Másrészt arra ösztönzik az ajánlatkérőket, hogy már a hirdetményben rögzítsék, hogy eredménytelenség oka lehet a kevés ajánlattevő. Kovács szerint „a verseny fokozódni látszik: egyre több cég száll ringbe egy-egy szerződésért. A tavalyi 6,5 pályázó helyett idén már átlagosan 7,4 cég nyújt be ajánlatot egy-egy eljárásban. Továbbra is magas a nyertesek között a kis és középvállalatok aránya.
A tájékoztatón ismertették az idei első negyedév számait is.
Az összesített adatok alapján az idei év első három hónapjában 1702 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyek összértéke 704 milliárd forint volt, ami a tavalyi év kiugró teljesítményéhez képest erős visszaesést mutat.
2022 első negyedévében ugyanis az 1933 eljárás összértéke 1374 milliárd forintot tett ki. Erős átrendeződés figyelhető meg a közbeszerzések tárgyát illetően is: a korábbi évektől eltérően már nem az építési beruházásokhoz, hanem a szolgáltatás-megrendeléshez kapcsolódtak a tenderek. Kovács ezt az Ukrajnában zajló háborúnak és az ennek nyomán kialakult válságnak tudta be. A hatóság elnöke különösen örvendetesnek találta, hogy a zöld szempontokat is tartalmazó tenderek szám- és értékaránya egyaránt jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Tavaly egyébként mindösszesen 7894 eredményes eljárást folytattak le, ami minimálisan haladta meg a 2021. évben mértet. A tenderek összértéke 4590,3 milliárd forint volt, ami csaknem 9 százalékkal volt több mint előző évben.
