Műzlikomisszárok és a szakma

Másfél évet is késhet az Európai Unió a növényvédő szerek használatának korlátozásáról szóló végső döntése. A késésben közrejátszik a tagállamok óvatossága, a szakbizottságok nézetkülönbsége és a jövő évi európai parlamenti választás is.

Bár erről kevés szó esett a mindennapokban, de nem született döntés tavaly decemberben az Európai Unió agrárminisztereinek csúcstalálkozóján a növényvédőszer-használat korlátozásáról. A tagállamok miniszterei tavaly év végén további hatásvizsgálat elkészítésére kérték fel az Európai Bizottságot. A hatásvizsgálattól az országok azt várják, hogy kiderüljön: a "növényvédők" (helyesen: növényvédő szerek, a növényvédő a szakember) tilalma milyen hatással lesz az élelmezés-biztonságra.

Az Európai Bizottság Farm to fork stratégiájában meghatározott cél szerint a növényvédők felhasználását 50 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig. Az eddig megjelent hatásvizsgálatok ugyanakkor arra a megállapításra jutottak, hogy ez a korlátozás veszélybe sodorná az európai élelmiszer-termelést. Sőt, szélsőséges esetben a ma exportra is jutó mezőgazdasági alapanyagok nettó importőrévé válna a kontinens – olvasható a Napi.hu portálon.

Sokadszor írom le, hogy a növényvédő szerek a növények gyógyszerei. Nem kívánom részletezni, hogy a különböző növényeket hányféle betegség támadja és hányféle rovar károsítja. Nem kívánom részletezni, hogy mit jelent e készítmények környezetre gyakorolt hatása, tartson az a mikrobiális talajélettől a szemmel látható hasznos és káros talajlakókig. Nem kívánom részletezni, hogy mit jelent a beporzók védelme, nem kívánom részletezni, hogy mit jelent a talaj tápanyag ellátottsága és a betegségekre való fogékonyság összefüggése. Nem kívánom részletezni, hogy mit jelent a vizek, benne az ivóvíz bázis védelme. Egyáltalán, akit ez érdekel, részleteiben és bőséggel tájékozódhat, akár az interneten is.

Amit javasolnak, az már 80 százalékos növényvédő szer felhasználás csökkentés, extra adó a készítményekre, az integrált növényvédelem bevezetése. Ami az extra adót illeti: ennyivel többet fizetünk majd a kasszánál, ami kétségkívül többletbevételt jelent, de ez szakmailag nem old meg semmit.

Akkor nézzük az integrált növényvédelem nyolc alapelvét, mely alapelvek rendeletben foglaltak szerint, kötelezően alkalmazandók.

A fenti alapelvek egytől egyig helytállóak és alkalmazandók. Kötelező is betartani őket. Csakhogy ez a rendszer Magyarországon már az 1960-as évek végétől kezdve, egészen a valóban elismerten működő, világhírű magyar növényvédelmi szervezet szétveréséig, kifogástalanul működött. Csak egy példa: a világon elsőként hazánk tiltotta be a DDT rovarölő szer használatát. De a növényvédő szerek engedélyezése is az egyik legszigorúbb eljárás volt a világon.

Működött növényvédelmi karantén (zárlati károsítók) osztály, melynek munkatársai termőhelyi ellenőrzéseket végeztek, import esetén külföldön, és ha egy hely nem felelt meg a nagyon szigorú hazai előírásoknak, onnan nem lehetett árut behozni, vagy csak igazolt védekezés és karantén labor ellenőrzés után. De a határállomásokon is minden esetben volt mintavétel és ellenőrzés. Csak megfelelő eredmény után jöhetett be az áru: ha nem volt megfelelő, fertőzött volt, visszafordították. Ugyanígy folyt az ellenőrzés a repülőtéren is. Irgalmatlanul szigorú volt, nagyon nagy tudású szakemberekkel, remekül működött, és láss csodát: a termelők és a fogyasztók is elismerték. Belföldön vagy külföldön egyaránt. Az övék szaktudással kivívott tekintély volt.

Külön szót érdemel a növényvédelmi előrejelzés. Megfelelő módszertan alkalmazásával a megyei állomásoknak hetente kötelező volt jelenteni az éppen fertőző gomba- és rovarkárosítók helyzetét, mely adatokból az akkor még létező központ országos térképet, helyzetértékelést készített, és azt minden üzem részére postázta. Nagyon hasznos és nagyon fontos információ volt, használták is. Ez is a világon egyedülálló volt.

A megyei biológiai laborok kiválóan működtek, monitoroztak, ellenőriztek, szaktanácsot adtak, rendszeresen oktattak, tájékoztattak a legújabb eredményekről, szakmailag kézben tartották a megyei növényvédelmet, ezzel az országét is. Az analitikai laborok rendszeresen ellenőrizték a szermaradékokat, stb.

A magyar növényvédelmi hálózat, az állomások kiválóan, a területük sajátosságait szem előtt tartva, felelősen dolgoztak, módszertant is fejlesztettek.

Annak idején, bár valóban túl sok növényvédő szert használt a világ, Magyarország az elsők között vezette be az okszerű növényvédelem fogalmát. Azaz csak akkor, csak ott, csak annyit és csak azzal, amennyi feltétlenül indokolt a megfelelő védelem, eredmény eléréséhez. Ugye, ez pontosan olyan, mint a most előírt integrált védekezés? Nem véletlen, hogy működött.

Külön szót érdemel(ne) bizonyos készítmények visszaszorítása, kivezetése. Sajnos egyre több olyan károsító - legyen az baktérium, vírus, rovar vagy kórokozó gomba - terjed, bolyong a világban, amely 24–48 óra alatt meg is tudja kerülni a Földet, így hihetetlen sebességgel terjed és fertőz. Nagy kérdés, hogy ezek a károsítók az erősen kigyomlált növényvédő szer kínálattal visszaszoríthatók lesznek-e?

És a rezisztens gyomnövények, és az özönnövények, és az invazív rovarok? Nem sorolom. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet: nehogy eljussunk egy olyan állapotba, amikor az engedélyezett paletta már nem hatékony, mert a hatékony szerek vagy tiltó listán vannak, vagy olyan korlátok közt használhatók csak fel, hogy az már nem igazán vezet megfelelő eredményhez; aztán mindezek következtében a megfelelő hatás eléréséhez akkora vegyszerterhelés éri majd az adott területet, hogy esetleg évekre ki kell vonni a termelésből.

A képlet a következő: megállíthatatlanul csökkenő termőterület, gúzsba kötött növényegészségügy az egyik oldalon; egyre több ember mennyiségi és minőségi ellátásának feladata a másik oldalon.

Hogy mindezt miért írtam le? Azért, mert számomra végképp értelmezhetetlen ennek a kérdéskörnek bármilyen összefüggésbe hozása a jövő évi európai uniós választással. Szakmailag ennél lejjebb nincs is.

—

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.