Beadtuk az inflációellenes vakcinát, és most várjuk a hatását – jelentette ki szokásos péntek reggeli rádiószózatában Orbán Viktor. A hatás eddig harmatgyenge. A márciusi 25,2 százalékos éves inflációs adat igen szerény, mindössze kéttized százalékos csökkenést mutatott februárhoz képest. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte, így maradnak az árstopok.
A többi uniós országnak valamivel jobb vakcinája lehet. Németországban például héthavi mélypontra, 7,4 százalékra lassult márciusban a februári 8,7 százalékos infláció. Ott már hónapok óta egy számjegyű a pénzromlás üteme; nálunk ez csak egy egyre távolabbinak tűnő, év végi cél. A visegrádi országok oltóanyaga is jobban hat: Lengyelországban 18,4-ről 16,1 százalékra, Csehországban 16,7-ről 15 százalékra, Szlovákiában pedig 15,4-ről 14,8 százalékra mérséklődött az éves drágulás üteme. De még a lassan kanyarban előző Romániában is 15,5 százalékról 14,5 százalékra ment vissza a mutató.
A mi gazdaságfejlesztési miniszterünk mégis úgy látja, jó úton haladunk. Sőt: Nagy Márton szerint a szankciós infláció nem csökken, hanem csökkentjük. Gondolhatott volna itt persze akár arra is, hogy a továbbiakban a kormány nem a szankciókra fogja a hazai, uniós rekorder drágulást. Hogy hatósági árak helyett inkább csökkentik az ország energiafüggőségét, kiszámítható gazdaságpolitikával stabilizálják a forintot. Ne adj’ isten, bevezetik az eurót.
De Orbán Viktor kormánya inkább az állami hatóságokat állítja „hadrendbe” a kereskedők ellen, nehogy már azok éppen most akarják megcsinálni minden idők legjobb üzletét. Pedig a boltosok maguktól is csökkentik áraikat, ahol tudják, hiszen lassan elfogynak a vásárlóik. Akik amúgy a hivatalos infláció dupláját érzékelik a mindennapokban. Innen nézve a kormány vakcinája eddig placebónak sem volt jó.