- Gabonacsapdában vergődik Európa, egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a magyar gazdálkodók

Az Európai Unió tagállamainak egyoldalú kereskedelmi intézkedései elfogadhatatlanok – közölte vasárnap az Európai Bizottság szóvivője arra reagálva, hogy Lengyelország és Magyarország szombaton importtilalmat rendelt el az ukrán gabonára és más mezőgazdasági termékekre a helyi mezőgazdasági ágazat védelme érdekében. A szóvivő emlékeztetett: a kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskör, az egyoldalú fellépések nem fogadhatók el. A jelenlegi, kihívásokkal teli időkben pedig kulcsfontosságú minden döntés összehangolása, szögezte le a közlemény.

Tiltakozik az ukrán agrár- és élelmiszerügyi minisztérium is. A kijevi tárca a magyar döntésre nem tért ki, de jelezte, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek Varsóval, mivel a lengyel tilalom ellentmond a kétoldalú egyezményeknek. A két ország szakminiszterei hétfőn egyeztetnek, elsősorban a tranzitmegállapodásról, mivel a lengyel tilalom az átmenő szállítmányokra is vonatkozik.

„A kormány elkötelezett a magyar gazdatársadalom érdekeinek képviselete mellett, éppen ezért érdemi uniós intézkedések hiányában Lengyelországhoz hasonlóan átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását” – jelentette be szombaton Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető azzal érvelt, hogy a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaságnak. Szerinte az EU-ban már meg nem engedett termelési gyakorlatokkal, ennek következtében pedig rendkívül alacsony termelési költséggel működő ukrán mezőgazdaság a vámmentesség és szabadkereskedelmi lehetőségek birtokában az európai piacra a gabona és olajos magvak mellett már olyan nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet is kezdett exportálni, ami ellehetetlenítette a hazai és a közép-európai gazdálkodók értékesítési lehetőségeit.

Ezért Magyarország június 30-ig átmeneti importtilalmat rendel el ezekre a termékekre, ami Budapest szerint elegendő idő „érdemi és tartós” uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.

A lengyel kormány az ukrán gabona tranzitforgalmát is megtiltja, annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Varsóban április 5-én megállapodott a lengyel kormányzattal, hogy Ukrajna leállítja a gabona és olajos magvak Lengyelországba irányuló exportját, a tranzitforgalom pedig szigorú ellenőrzést kap. A kérdésről előzőleg tárgyalt a két ország szakminisztere is, majd Zelenszkij látogatásának napján lemondott Henryk Kowalczyk lengyel tárcavezető. Lépését azzal indokolta, hogy ő ígéretet tett a lengyel gazdáknak, hogy korlátozni fogják az ukrán gabona és mezőgazdasági termékek beáramlását, ám ezt nem tudja betartani, mert a lengyel kormány hiába kérte az ukrán gabona kvóta- és vámmentességének törlését, az EB azt további egy évvel meghosszabbította.

Varsó nem önállóan lépett. Április elsején a magyar, a lengyel, a bolgár, a szlovák és a román miniszterelnök közösen kérte az Európai Bizottságtól, hogy ne hosszabbítsa meg a kedvezményt, ugyanakkor az EU támogassa az ukrán gabonadömping miatt veszteséges termelőket, vásárolja fel a raktárakban tárolt ukrán gabonát, és humanitárius célokra juttassa el afrikai és közel-keleti rászorulókhoz.

Miután az EB mégis további egy évet hosszabbított, Lengyelországban és Romániában nagyszabású gazdatüntetések kezdődtek, majd sorra léptek fel az érintett országok az olcsó és rossz minőségű, több esetben szennyezett ukrán gabona ellen. Magyarország először mennyiségi korlátozásokat vezetett be, Szlovákia arra hivatkozva tiltotta ki piacáról az ukrán gabonát, hogy olyan növényvédő szereket találtak benne, amelyek használata tilos az EU-ban. Pozsony megtiltotta az országba már behozott ukrán gabona és liszt feldolgozását is, valamint bekerülését az élelmiszergyártási, illetve takarmányozási folyamatokba.

Bulgária és Románia is keresi a megoldásokat, e két ország vélhetően az éppen most ünnepelt ortodox húsvéti munkaszünet miatt egyelőre nem hozott döntést, holott a fekete-tengeri ukrán gabonaimport komoly kihívás a számukra.

Az Európai Bizottság kompenzációval próbálta ellensúlyozni a veszteségeket, de az érintett országok szerint ennek mértéke nem elegendő. Magyarország pedig egyelőre hozzá sem jut az uniós pénzekhez, mivel nem teljesíti a jogállamisági kritériumokat.

Az ENSZ égisze alatt Törökország közvetítésével tavaly júliusban létrejött ukrán–orosz gabonaexport-megállapodást idén március 19-én meghosszabbították. Az ENSZ a globális élelmiszerválság elkerülése miatt szorgalmazta az egyezményt.

Az Orbán-kormány rosszul spekulált

Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a magyar gazdálkodók is annak következtében, hogy múlt év tavasza óta az úgynevezett szolidaritási folyosón át vámmentesen ömlik az Európai Unióba a jóval olcsóbb ukrán gabona. A kedvezőbb ár részben annak tudható be, hogy keleti szomszédunknál a GMO technológiájú vetőmagok mellett, jellemzően az európai közösségben már régóta betiltott vegyszereket használják, amiket töredékáron szereznek be. Emiatt a hazai és az uniós előírásokat is betartó mezőgazdasági vállalkozók hátrányt szenvednek. „A haszonleső terménykereskedők pedig egyszerűen ellehetetlenítik a tisztességes magyar agrárvállalkozókat azzal, hogy nyomott áron hozzák be, a sokszor rossz minőségű, génkezelt, vagy toxinnal szennyezett terményt” – magyarázta Bencze János, a Jobbik -Konzervatívok országgyűlési képviselője, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, aki lapunknak még múlt héten, a szombati importtilalom kihirdetése előtt nyilatkozott lapunknak.

Szerinte az unió kompenzációs alapjából lehetne hatékonyan segíteni a bajba jutott gazdákon, de ma már egyre inkább úgy tűnik, hogy ezt a pénzt Magyarország nem kapja meg. Az érintettek azonban szeretnék tudni, hogy mi lehet az oka ennek, ezért utánanézett.

Az agrárkamara már 2021-ben jelezte, hogy baj lesz. Tavaly júliusban Nagy István agrárminiszter a gabonaimportról tárgyalt Ukrajnában. Majd Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságpolitikáért felelős parlamenti államtitkára kijelentette, hogy „ez a munka elvezethet oda, hogy Magyarország az egyik legfontosabb folyosója lesz az ukrajnai gabonának a világ felé.” Aztán a döntéshozók többször is hangsúlyozták, hogy hazánk az ukrán gabonaimport élharcosává válik, és büszkén hangoztatták, hogy növelték az átrakókapacitást az ukrán-magyar határon. Ezzel a kormány nagy hibát követett el, - állította a Jobbik politikusa - , hiszen engedett azoknak a pénzügyi köröknek, spekulánsoknak, akik az ukrán gabonaexportban hatalmas üzletet láttak. Így ennek a folyamatnak valóban az élenjárói lettünk, ám mára világosan látszik, hogy ezért komoly árat fizetünk, szögezte le Bencze.

Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja már tavaly ősszel írásban jelezte az agrártárca vezetőjének, hogy problémát okoz az ukrán gabonaimport, és azt ugyancsak, hogy olyan szemes-termények érkeznek nagy tömegben az országba, amelyek messze nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Akkor azt a válasz kapta, hogy a magyar hatóságok kézben tartják a helyzetet.

 (Az azóta elvégzett ukrán vizsgálatok tükrében még hihetetlenebbé vált.) - jegyezte meg Bencze János. Hangsúlyozta, a 30-100 hektárt művelő családi gazdaságok kerültek a legnagyobb veszélybe, mert ők saját terményeik elhelyezéséért raktározási-tárolási díjat fizetnek, eladni pedig nem tudják azt, amit megtermeltek a nyakunkba szakadt ukrán gabona miatt.

Az aratási szezon három hónapra van tőlünk, és az uniós vámmentesség meghosszabbítása tovább mélyítette a válságot, mivel a raktárban maradt tavalyi termés után, valószínűleg az ideire is hasonló sors vár.

Nagy István agrárminiszter a húsvét előtt közleményben tudatta, hogy a továbbiakban a főbb gabona és olajosnövény termények esetében kötelező lesz az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer /EKÁER/ bevezetése. Ami nem így jön be, az igazolatlan eredetűnek minősül és mulasztási bírság szabható ki rá, vagy mint biztosíték akár le is foglalható. Bencze János szerint ez az intézkedés szükséges, de nem jelent tényleges megoldást, azt kellene elérni, hogy ezután csak rendkívüli helyzetben, például aszály idején hozzunk be ukrán gabonát, és akkor is csak szigorú ellenőrzés mellett, az EU-s normák betartásával.