Hónapok óta tartanak különféle tiltakozó megmozdulásokat, sztrájkokat a görögországi művészek. A botrány még 2022 decemberében robbant ki, amikor a kormány elfogadta a 85/2022. számú rendeletet, amely az előadóművészetben szerzett egyetemi diplomát az érettségi szintjére fokozta le. Az intézkedés a tánc- és zeneiskolai hallgatókat is érinti.
A jórészt fiatal tüntetők az év eleje óta tartják tiltakozó megmozdulásaikat. Igen határozottan állnak ki az érdekeikért: nem csak tüntetéseket szerveztek, hanem épületeket foglaltak el, köztük a Nemzeti Színházét. Ám ez nem hagyományos tiltakozó akció volt, hanem voltaképpen értelmiségi rendezvénysorozat. Konsztantinosz Mavropulosz színészhallgató a Deutschlandfunk német rádiónak elmondta: „Az épületfoglalás 53 napja alatt vitanapokat tartottunk, mindenki szabadon elmondhatta a véleményét. Továbbá színházi darabokat is előadtunk, költészeti és irodalmi esteket rendeztünk. A kulturális élet szereplőinek nagy része is szolidaritását fejezték ki a mozgalmunkkal, s nem csak görögök. Közéjük tartozik a berlini Schaubühnénél dolgozó Thomas Ostermeier német színházi rendező, a párizsi Sorbonne színházi növendékei, illetve tajvani egyetemi hallgatók. Támogató szavaik nagyon sokat jelentettek mindannyiunk számára.”
A kölni születésű színész, az egy idő óta Görögországban dolgozó Vasszilisz Kukalanisz is kezdettől fogva szolidaritását fejezte ki fiatalabb kollégáival. Mint mondja, igen nehéz feladatra vállalkozik az Görögországban az, aki a művészetből akar megélni. Az azonban, hogy a kormány az említett módon változtatta meg a bértáblát, a művészek maggyalázása. Mint mondja, a rendelkezés teljesen bizarr következményekkel jár. Aki például külföldön végezte felsőfokú művészi tanulmányait annak megvan a lehetősége a további képzésre. Annak viszont, aki Görögországban járt egyetemre, nincs erre módja, mert a rendelkezés értelmében mindent elölről kell kezdenie. „Mindez azért van, mert egy senkinek számítasz, mintha most fejezted volna be a középiskolát” – magyarázza a Deutschlandfunknak.
Kiriakosz Micotakisz jobboldali kormánya azonban nem érzi hibásnak magát a történtekért. Makisz Voridisz belügyminiszter, akinek a nevéhez nem egy szélsőjobboldali kirohanás fűződik, úgy vélte, „az egész ügyet az ellenzék fújja fel a saját érdekeinek megfelelően”. Mint mondja, különben is, a rendelkezés később más ágazatokra is kiterjed majd.
Ugyan a fiatalok Közép-Európában radikálisnak tűnő megmozdulásokhoz folyamodnak, akcióik valójában békések. Barátok, régi ismerősök mennek ki az utcára, ifjú színészpalánták, leendő rendezők, táncművészek, s foglalnak el épületeket. Nem anarchiát akarnak, hanem arra kívánják felhívni a figyelmet: lehetetlen helyzetbe hozták őket és több évet vett el a kormányzat az életükből.
Görögországban a 2008-as súlyos pénzügyi válság után különösen gyakoriakká váltak a tüntetések, a mostani általános sztrájkokban azonban egyre inkább vezető szerepet játszik a fiatal művészeket is képviselő Drámaiskolák Koordinációs Bizottsága.
"Új jelenségnek lehetünk tanúi, több mint 20 éve nem történt ilyesmi a művészeti ágakban" – hangoztatta a Stee Stage portáljának nyilatkozó Nikiforosz Papadudisz, aki a Nemzeti Színházban tanulja a rendezői mesterséget. "A megmozdulások nem csak a képesítésekről szólnak, hanem a finanszírozásról és a munkajogainkról is. Ez azért is fontos, mert a művészeti mozgalom felismerte: szerepet kell vállalnia abban a nemzeti mozgalomban, amely széleskörű privatizációt akarja megakadályozni”.
A tüntetések a 2023 februárjában bekövetkezett, 57 emberéletet követelő vonatszerencsétlenség miatt alábbhagytak, de csak ideiglenesen: márciusban ismét tiltakozó akciókat tartottak. Kérdés azonban, kitart-e a tüntetők lelkesedése. Sok függhet attól, milyen eredmény születik a májusban esedékes parlamenti választáson. Akadnak derűlátó hangok. "A művészeti mozgalom az ország egész területére átterjedt" – közölte Katerina Kausztu, az athéni Görög Nemzeti Színház drámatagozatos hallgatója. "Mozgósították az összes színházi, és művészeti iskolák diákjait, sőt a középiskolákat is" – tette hozzá.
Az intézkedés tehát összehozta a fiatal generációt. A tüntetők fő célja az egyetemi szintű oktatás visszaállítása, valamint az, hogy lakhatási és megélhetési támogatást kapjanak a kormánytól. Ám sikerükre egyelőre vajmi csekély esély látszik. A kormány ugyanis nemrégiben olyan határozatot hozott, amely megerősítette az állami diplomák leminősítésére vonatkozó döntést.
Bár a jelenlegi görög válság minden generációt érinti, a legfiatalabbak különösen reménytelennek érzik a helyzetüket. Ők már eleve az életszínvonal radikális romlását eredményező gazdasági válságban nőttek fel, és egyik napról a másikra minden álmuk összeomlott. Mindez komoly kivándorlási hullámhoz vezetett, építészek, orvosok és mérnökök vándoroltak el Görögországból, s választottak új hazát maguknak. Félő, hogy ez a sors vár a művészekre is.