Alig múlt egy hete, amikor Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke úgy nyilatkozott, hogy "összehangolt és fegyelmezett gazdaságpolitikai lépésekkel minden esélyünk megvan az év végi egy számjegyű infláció elérésére". A pénzügyi kormányzat döntéseivel összehangolt és fegyelmezett gazdaságpolitika szükségességét aligha vitatja bárki is, az év végi egy számjegyű infláció elérhetőségéről azonban már megoszlanak a vélemények. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tavaly szeptember óta változatlan 13 százalékos (a gyakorlatban 18 százalékos) alapkamat fenntartásáról szóló bejelentéskor a jegybankár is megkerülte a választ, hogy reális-e a kormány által mantraszerűen ismételgetett, áhított cél. S ez aligha csoda, ugyanis az MNB, csaknem két esztendős, botladozásoktól sem mentes küzdelme a világrekorder magyar inflációval, benne az elképesztő méretű, tartósan 40 százalék feletti évesített élelmiszer-drágulással, most végre eljutott odáig, hogy kimondja: a kamatlazítás időpontjának kitűzésekor "körültekintő és óvatos" lesz. A jegybanknál is felismerték, hogy sem az ársapkák, de a kormány legfrissebb újítása, a nagy üzletláncok kötelező akcióinak meghirdetése is legfeljebb átmeneti könnyebbséget jelent majd a vásárlók számára. Az MNB belátta azt is, hogy az árfelhajtó hatású inflációs várakozásokat a maguk jól megválasztott kommunikációjával is megkísérelheti mérsékelni, de ez csak akkor járhat sikerrel, ha a piac úgy ítéli meg, még nem játszották el teljesen a hitelességüket. Nem lesz könnyű dolguk! Az alapkamat szándékuk szerint a korábban vártnál hosszabb ideig fennmarad. Addig is legfeljebb reménykedhetünk abban, hogy a fiskális politika is fegyelmezettebb lesz. Igaz, a kormány Országgyűlést is megkerülő döntései nem sok jóval biztatnak.