Multipoláris világrend ide, hanyatló birodalom oda, mégis minden lap, honlap, meg a gyevi bíró azt próbálja kitalálni, ki lesz a következő amerikai elnök. Ez ugyanis lebilincselő sztori, az Egyesült Államok esküdt ellenségei sem állíthatják, hogy nem izgalmasabb a kínai vagy az orosz elnökválasztásnál. Az amerikai politika így vagy úgy mindenre hatással van, ráadásul a szórakoztatóiparral egybeépült médiát tekintve is a világ vezető hatalmáról beszélünk – senki más nem tudja ennyire figyelmesen, már-már kedvtelve vizsgálni a saját köldökét és ezt úgy eladni, akár egy több évadra elnyújtott Netflix-sorozatot.
A legújabb fordulat a 80 esztendős Joe Biden bejelentése arról, hogy ha rajta múlik, kész 86 éves koráig hivatalban maradni. Rendkívüli teljesítmény lenne, pláne, hogy először 1972-ben választották szenátornak, azóta van a politikai Forma 1 élvonalában. Azon túl, hogy szívós és jó taktikus, kiválóan tud szövetségeket, mi több, politikai barátságokat kötni – az amerikaiak 2020-ban ezért is választották őt, szemben a megosztásra és tábora sérelmeire játszó Trumppal, pedig kétségtelen, hogy az utóbbi tud nagyobbakat mondani. A Demokrata Párton belül mérsékeltnek számít, fő támaszai a centrum és a fekete törzsszavazók, de a határozottabb baloldaliságot követelő szárnynak is tett gesztusokat. A konzervatív oldalon nagyon magas az elutasítottsága, így 2024-es győzelme leginkább azon fog múlni, hogy mozgósítani tudja-e a sajátjait és megkapja-e a középen állók voksait.
Jobboldalon szeretik tehetetlen tutyimutyinak beállítani, de első két elnöki éve azt mutatja, hogy okosan választ célokat és hatékony azok megvalósításában. Odahaza példátlan infrastrukturális fejlesztéseket fogadtatott el és igazi zöld fordulatot hajtott végre, miközben - részben az oroszok ukrajnai agressziójának is köszönhetően - összekapta a Trump által szétzilált NATO-t. Lehet, hogy kicsit sótlan öregúr, ám elődjével összevetve erkölcsi és intellektuális gigász.
Ezzel együtt kiélezett, szoros verseny lesz, vérfagyasztó kanyarokkal.