- Csomag

Ha hihetünk Varga Juditnak, az Európai Bizottság előzetesen jóváhagyta az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló kormányzati tervezetet. Az igazságügyi miniszter állítását erősíti, hogy csütörtökön egyik pillanatról a másikra a parlament honlapján is megjelent a törvénycsomag szövege, amely számos ponton eltér ugyan az idén januárban már társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezettől, de alapjaiban nem változtatja meg azt. Az igazságügyi csomag brüsszeli és hazai elfogadása is sorsdöntő, hiszen ezen múlik az összes, jelenleg felfüggesztett, Magyarországnak „járó” uniós támogatás kifizetése. Márpedig eurómilliárdokról van szó.

A csomag szűkíti az Országos Bírósági Hivatal (OBH) eddig szinte korlátlan igazgatási (bírói kinevezés, előmenetel stb.) jogokkal rendelkező elnökének hatásköreit, s ezzel párhuzamosan érdemi jogkörökkel ruházza fel az őt ellenőrző Országos Bírói Tanácsot (OBT). A bírák által választott, vagyis a bírói autonómiát képviselő OBT jogi személyiséget kap, korlátlan iratbetekintési joggal, s nemcsak a bírói pályázatok, kinevezések ügyében lesz egyetértési joga, de az OBH és a Kúria elnöki posztjaira is csak olyan személyeket választhat a parlament, akiket a Tanács alkalmasnak tart. Az új szabályoknak – ötéves bírói jogviszony és kétéves kúriai tapasztalat – a Kúria mai elnöke nem is felelne meg. Ám a posztjára az Alkotmánybíróságról ejtőernyőző Varga Zs. András és Senyei György OBH-elnök még évekig a helyén marad, de legalább nem választható újra.

Szemben az OBT 14 választott tagjával, akiknek azonban a jövő év elején lejár a mandátumuk. Mivel a tervezet nem zárja ki – az OBH elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó – bírósági vezetők OBT-taggá választását, félő, hogy jövőre olyan bírák kerülnek az új összetételű tanácsba, akiknek fontosabb a kormány iránti lojalitás, mint a bírói függetlenség. Most tehát a magyar bírákon a sor, hogy olyan személyi összetételű OBT-t válasszanak, amely képes és hajlandó is élni jogköreivel, a bírói autonómiával.