Szigorított a hitelfelvételi szabályokon a Magyar Nemzeti Bank

Az eddigi 500 ezer helyett 600 ezer forintos nettó jövedelemmel kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki nagyobb adósságterheket vállalhasson.

Szigorított a hitelfelvételi szabályokon a Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy György jegybankelnök csütörtök éjjel megjelent és július 1-től hatályba lépő rendelete értelmében az eddigi 500 ezer forint helyett 600 ezer forint lesz az a jövedelemhatár, amely alatt a szigorúbb, azaz a kisebb jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (jtm) kell alkalmazniuk a bankoknak. A 2015-től bevezetett, adósságfékszabályként is emlegetett előírások szerint jelenleg havi nettó 500 ezer forintos jövedelem alatt annak legfeljebb felét teheti ki a fogyasztási hitelek - például a személyi kölcsönök - törlesztőrészlete, havi nettó 500 ezer forinttól viszont már a jövedelem 60 százalékára is rúghat a havi fizetendő. A jelzálogkölcsönöknél az 500 ezer forintos nettó jövedelem alatt a lakáshitel kamatperiódusának hosszától függően 25-50 százalék között változik a jtm, 500 ezer forinttól viszont már a jövedelem 30-60 százalékáig is el lehet adósodni.

Ők már csak kisebb összegű maximális törlesztőrészlettel vehetnek fel hitelt. Ha tehát valakinek éppen kereken 500 ezer forint a havi nettója, most még kaphat 300 ezer forintos törlesztővel személyi kölcsönt, júliustól viszont már csak 250 ezer forintos részletre vállalhat adósságot, és ez lesz a helyzet egy legalább tíz éves kamatperiódusú jelzáloghiteleknél is. Egy ötéves kamatperiódusnál rövidebb kölcsönnél most maximum havi 150 ezer forintos törlesztőrészletet engedhetnek neki a bankok, júliustól viszont már csak 125 ezer forintot – összegezte a változásokat a Bank360.hu. Szakértőik arra is felhívták a figyelmet, hogy a bankoknak a július 1.-től igényelt hiteleknél kell alkalmazniuk az új szabályokat, érdemes tehát igyekezniük, és még június végéig benyújtaniuk hitelkérelmüket azoknak, akik éppen a jövedelemhatáron vannak.

A módosítás ugyanis azt jelenti, hogy vagy kisebb összegű hitelt vesznek fel az érintettek, vagy elnyújtják a futamidőt. A jegybank közleményében a változtatást az adósok alacsony arányát érintő, preventív jellegű intézkedésnek nevezi. Úgy fogalmaznak: „az elmúlt években látott dinamikus nominális béremelkedés miatt a magasabb limitek elérése a törlesztési képesség tényleges növekedése nélkül is egyre több adós számára vált elérhetővé”, ennek ellensúlyozására emelték meg a küszöbértéket.

A rendeletben leírt jtm egyébként csak a felső határ, a bankok ennél olykor szigorúbban bírálják el a hiteleket, és magasabb jövedelemkorlátokat szabnak. A másik oldalról viszont a hitelfelvevők nem is szoktak elmenni a falig, azaz nem adósítják el magukat a megengedett korlátig. A többségnél a havi törlesztő a jövedelem 20-40 százalékát teszi ki.

Az MNB egy korábbi jelentése alapján a jövedelem 40 százalékánál magasabb törlesztőrészlettel folyósított hitelek aránya az elmúlt években jellemző 20 százalékról 22 százalékra nőtt a tavalyi első félévben – a növekedés mögött főként a lakáshitelek állnak. Ennek azonban nemcsak a kamatok emelkedése az oka, hanem az is, hogy a még mindig gyors tempóban emelkedő lakásárak miatt egyre nagyobb hitelösszegeket kénytelenek fölvenni az adósok. A jegybank a jelentésben azt is megállapította, hogy az erőteljesebb kifeszítettséget vállaló adósok nemcsak, hogy magasabb hitelösszeget vesznek fel hosszabb futamidőre, de jövedelmük is alacsonyabb. A nettó jövedelmüket 40 százaléknál jobban megterhelő adósok ugyanis átlagosan 18 millió forintot vettek fel 18 évre, átlagos havi nettó jövedelmük pedig 559 ezer forint volt. A 40 százalék alatt maradó adósok viszont 7 millió forinttal kevesebbet igényeltek 3 évvel rövidebb futamidőre, miközben 55 ezer forinttal többet kerestek.