„A tankerületi központ csak olyan épületet vesz át, mely minden szempontból megfelel a biztonsági előírásoknak. A kormány és a tankerületi központ azon dolgozik, hogy a babócsai beruházás minél hamarabb megvalósulhasson. A fejlesztéshez azonban központi költségvetési forrás bevonására lesz szükség, a kormány e döntését követően egy teljesen új közbeszerzési eljárás lefolytatására kerül sor. Az újonnan induló építési projekt során egy olyan épületet kell létrehozni, mely minden szempontból alkalmas lesz a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeink megteremtésére, ideértve az épület statikai alkalmasságát is.”
A fenti, semmitmondó választ Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára adta Ander Balázs írásbeli kérdésére. A jobbikos képviselő „Nem Bahmut. Csak Babócsa.” felütéssel a dél-somogyi település iskolafelújításárül érdeklődött, miután személyes bejárása során megtapasztalta, hogy az épület életveszélyessé vált.
– Mállik a beton, rohad az acélszerkezet, nehéz elképzelni, hogy ebből valaha használható iskolaépület lesz – mondta lapunknak Ander Balázs.
A babócsai iskolafelújítás anomáliáiról lapunk számolt be elsőként három évvel ezelőtt, s azóta is folyamatosan követtük a dél-somogyi település kálváriáját. A beruházás 2019 nyarán kezdődött el azzal a hangzatos ígérettel, hogy 2020 őszén már visszatérhetnek a diákok a minden szempontból 21. századi épületbe, melyet elvileg 1,1 milliárd forint uniós támogatásból újíttatott volna fel a Kaposvári Tankerület. A beruházást az APM Construct Kft. nyerte el, de hamar kiderült, esélye sincs befejeznie a munkát az előírt határidőre. A koronavírus-járványra hivatkozva a tankerület halasztást adott a cégnek, mely azonban ezek után sem haladt a munkával, így a megrendelő 2020 októberében felmondta a szerződést, egyúttal bíróságra vitte az ügyet. Az iskola torzója közben ázott-mállott, az új pályázatot csak késve írták ki, az építési költségek pedig elszálltak, így a kormány a tavaly áprilisi választások előtt újabb 734 milliót biztosított a felújítás befejezésére, melyet Szászfalvi László természetesen kiemelt kampánytémái közé emelt, s videójában az ellenzéket – elsősorban választási riválisát, Ander Balázst – kioktatva arról beszélt, „mindez méltó válasz azoknak, akik kárörvendő ellendrukkerek voltak”.
Azóta kiderült, hiába a pluszpénz, az iskolaprojekt ismét beleállt a földbe. A második tenderen győztes barcsi HM-Bau Kft. – mely a környéken több állami projektet is elnyert, de másokba is belebukott, így például a kadarkúti egészségház is torzóként maradt utána – ugyan belekezdett a munkába, vállalva, hogy tavaly novemberre megtörténhet a műszaki átadás, ám júliusban elszámolási vitái támadtak a tankerülettel, s utóbbi októberben végül felmondta a szerződést. Szászfalvi ezzel már nem kampányol, látványosan kerüli a vállalhatatlan iskolatémát, s ez irányú megkeresésünkre sem reagált márciusban.
Lapunknak egy, a helyszínt ismerő építési szakember azt állította, hogy az iskolaépület annyira tönkrement az elmúlt években, hogy életveszélyes lenne befejezni a felújítást, helyette egy új épületet kellene felhúzni.
- Az eredeti iskolának megfelelő épület egy szakember szerint úgy hatmilliárd forintba kerülne mai árakon – erősítette meg információnkat Ander Balázs is. – Kérdés, honnan lesz rá forrás, hiszen eddig elvertek több, mint 1,8 milliárdot a semmire, forrás meg ide amúgy is alig jut. Persze az is kérdés, kinek, minek építenének egy ugyanekkora iskolát? Az uniós pályázatban a tankerület 350-500 fős körzeti iskolát vállalt, melyről már akkor lehetett tudni, az elszegényedő, elöregedő, s folyamatosan csökkenő népességű Dél-Somogyban hiú ábránd, hiszen az intézménybe a felújítás előtt is jó, ha másfélszáz gyerek járt. Négy éve a tanulókat a hajdani gyógyszertár épületébe, illetve a plébániára költöztették ideiglenes jelleggel, ám még ma is az oktatásra tulajdonképpen alkalmatlan épületekben kell, hogy tanuljanak, s remény sincs rá, hogy belátható időn belül változik a helyzet. Nem véletlen, hogy akik tehették, már kivették gyermeküket az iskolából, s a szomszédos településekre, elsősorban a közeli városba, Barcsra íratták át őket. A babócsai iskolában szinte csak a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek maradtak, úgy tudjuk, a jövő tanévre száz alá csökken a létszám. Elment a tanárok nagy része is, helyettük ingázó pedagógusok járnak a faluba.
– Ennek tükrében különösen felháborító Rétvári Bence cinikus válasza – jegyezte meg a jobbikos képviselő. – Egy amúgy is nehéz sorsú faluban tettek tönkre egy intézményt, melynek felújítását helyben nem is kérte senki, nem volt vele semmi gond, maximum szigetelni kellett volna az épületet. Ehelyett most itt áll egy rom, s láthatóan még a legmagasabb szinten sem tudja senki, mi legyen a sorsa. Persze tudják, ez így nem maradhat, de arra nincs válasz: miből és mikor lehet kezdeni vele valamit.
Mindezek ellenére a faluban tavaly közel kétharmaddal nyert a Fidesz-KDNP, s Szászfalvi is simán hozta a települést Anderrel szemben, és a helyiek most sem a képviselőt, a tankerületet vagy a kormányt hibáztatják.
– A suttogó propaganda Babócsán is jól működik: a Fidesz azt sugallja, hogy a független polgármester, Jáger Gábor felelős a történtekért
– állította Ander Balázs. – Pedig őt csak 2019 októberében választották meg, nagyjából fél évvel a felújítás megkezdése után, s nemhogy pénz nem ment át a kezei között a beruházással kapcsolatban, de még információt sem kap a tankerülettől, mely az egész projekt felelőse. Ők persze hallgatnak, azt sem lehet tudni, mekkora összeget fizettek már ki a vállalkozóknak, vagyis mennyi maradt még az 1,8 milliárdból. A legjobban persze az mutatja, mekkora a baj, hogy megkerestek egy környékbeli Fidesz-közeli vállalkozót, cserébe az eddigi pályázatokért fejezze be a babócsai építkezést. Ám miután megnézte a helyszínt és megismerte a helyzetet, akármennyire is elkötelezett, nem vállalta a munkát.