Nemzetközileg kínos feltűnést keltett, hogy 2023 májusában Magyarország egyedüliként nem csatlakozott ahhoz az EBESZ-jelentéshez, amely elítéli Belaruszt „politikai indíttatású repressziójáért”. Szijjártó Péter azzal indokolta az álláspontot, hogy az effajta politikai nyilatkozatok kockára teszik a béke kilátásait a szomszédos Ukrajnában. A magyar kormány véleménye szerint az EU és a NATO háborúpártoló álláspontjával szemben Magyarország a béke oldalán áll, ezért tartja fenn magának a jogot, hogy bárkivel tárgyalhasson.
Nem volt meglepő ez a nyilatkozat azok után, hogy Szijjártó ez év februárjában látogatást tett Minszkben. Ő volt az egyetlen európai külügyminiszter, aki a 2020-as elcsalt választások után hivatalosan találkozott Lukasenka államfővel. Látogatását úgy indokolta: most a legfontosabb feladat az emberéletek megmentése. Hogyan tette ezt Minszkben Lukasenkával, arról nem szól a fáma. Április közepén pedig hivatalában fogadta Szrajhej Alejnyik belarusz külügyminisztert, és megbeszélte vele, hogy mindent meg kell tenni „a háború eszkalálódásának elkerülésére”.
A magyar kormánynak ezek a lépései Lukasenkának Orbán Viktor 2020 júniusi minszki látogatásán elhangzott szavait látszanak igazolni: „A magyarok minden más népnél jobban megértenek bennünket”. Az akkori látogatáson szerződést írtak alá a nukleáris együttműködésről, a diplomáciai akadémiák közös tanulmányi terveiről és a belarusz baromfifeldolgozás magyar segítséggel tervezett modernizálásáról.
A nukleáris együttműködés alapja az lett volna, hogy a Belaruszban működő egyik atomerőmű olyan típusú, mint a tervezett Paks 2. Az együttműködés mégsem jött létre, mivel Paks 2 azóta sem készült el, az osztroveci erőműben pedig 2020 novemberében egy komoly robbanás történt.
A diplomataképzés összehangolása azzal az eredménnyel járhatna, hogy a magyar diplomácia nyelve még a jelenleginél is érdesebb lesz. Lukasenka egy alkalommal például nyilvánosan lebuzizta a korábbi német külügyminisztert és kancellárhelyettest, Guido Westerwellét. A baromfifeldolgozásról szőtt tervek sem valósultak meg, de ez már tényleg senkit sem érdekel.
Belarusz nemzetközi megítélése Oroszország Ukrajna elleni speciális hadművelete idején tovább romlott, főként azért, mert Lukasenka megengedte orosz atomfegyverek állomásoztatását országa területén: ezek a tervek szerint ez év júliusában érkeznek.
Lukasenka legendásan acélos fizikuma látványosan romlott az utóbbi időben, ezt a győzelem napi moszkvai ünnepségről készült felvételeken mindenki láthatta. Ki áll országa élére, ha ő már nem lesz képes erre? Dinasztiaépítési próbálkozásai, melyeknek keretében 2004-ben született kedvenc fiának, Koljának igyekezett átjátszani a hatalmat, nem jártak sikerrel.
Szvetlana Tyihanovszkaja, a belarusz ellenzék Litvániában élő vezetője arra biztatott mindenkit, hogy készüljenek a hatalomátvételre, az ország demokratikus átalakítására. Ha sikerül nekik, a magyar-belarusz viszony a zérópontra hűl le. Nem tudni azonban, mekkora erőt is képviselnek ők valójában. Az sem valószínű, hogy Moszkva tétlenül nézné mindezt, nagy valószínűséggel egy újabb „speciális hadműveletet” indítana, ezúttal nyugati irányba.
Lukasenka azt mondta Orbánnak 2020 júniusában, hogy a magyar és a belarusz nép sorsa nagyon hasonlít egymásra. Ne legyen igaza.