Budapest;

2023-06-13 06:00:00

Tovább trükközik a kormány annak a pénznek a kifizetésével, amit Budapestnek ígért az atlétikai létesítmény engedélyéért

Még a felét sem kapta meg Budapest annak a pénznek, ami egy megállapodás szerint egészségügyi fejlesztésekre járna neki.

A jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint a kormány 8,7 milliárd forintot szán 2024-ben az Egészséges Budapest Programra. Ez elmarad az atlétikai stadionhoz adott fővárosi hozzájárulásért ígért 50 milliárd forint időarányosan, egy-egy évre járó 10 milliárdtól. De még ennél is nagyobb a baj. „Lévén ebből a 8,7 milliárd forintból valójában semmi se jut se a fővárosi, se a kerületi önkormányzatok saját egészségügyi fejlesztéseire. Ezt a pénzt várhatóan a Budapesten található állami intézményekre költik el” – magyarázta lapunknak Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka.

A 2019-es önkormányzati választások után kezdődő Karácsony-éra első nagypolitikai kérdése az volt, hogy miként viszonyuljon Budapest az atlétikai világbajnoksághoz és a stadionépítéshez.

(A főváros és a kormány alkujának része volt egyebek mellett a Diákváros ügye is.)

Egy évvel később Karácsony már kénytelen volt belátni, hogy csapdába csalták. Az Orbán-kormány többszörösen megszegte a megállapodást. A Diákváros helyét a kínai Fudan Egyetem építésére adta át és elapadt az egészségügyi beruházások állami forrása. A városvezetés ekkor belengette, hogy megvétózza az idén augusztusban Budapesten rendezendő atlétikai világbajnokságot. Bár a főváros jogilag nem akadályozhatta volna meg a rendezést, a fenyegetés hatott, hiszen igen rossz fénykörbe vonta volna a sporteseményt, ha a rendezvénynek otthont adó város nem támogatja. A Fudan Alapítványától ugyan nem vette el a kormány az ingatlanokat, de főváros és a kerületek 2021-ben még megkapták az extra fejlesztési pénzt. Ez volt az utolsó alkalom.

Az Egészséges Budapest Program egyébként már addig is gyomrosokkal haladt – ismerte el korábban a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az alkuban szereplő 50 milliárd valójában már az elején se volt teljesen extra pénz. Az Orbán-kormány ugyanis nem sokkal a megállapodás aláírása után összesen 10 milliárd forint egészségügyi fejlesztésre megítélt támogatást vont el a II., a III. és a XV. kerülettől.

A fővárosi egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésének az Egészséges Budapest Program keretében történő megvalósításához rendelt források elosztásáról 2020-ban és 2021-ben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) döntött, amelyről kormányhatározat született. Tavaly már hiába tettek javaslatot a kormánynak a harmadik megállapodásra, ahogy a 2023-ra érvényes, negyedikre sem érkezett válasz. A támogatások egyébként korábban sem szerepeltek az éves költségvetési tervekben, arról mindig menet közben, költségvetési módosítókkal rendelkeztek. A korábban megítélt, meglehetősen lassan érkező támogatások felhasználását egy tavalyi kormányhatározattal 2024. december 31-ig meghosszabbították.

A fővárosi önkormányzat 2020-ban 2 milliárd forintot, 2021-ben 750 millió forintot kapott a CT- és MR-várólista csökkentési programjára, majd ennek kibővítéseként betegútmenedzsment programra. Mindkét támogatást folyósították, felhasználásuk folyamatban van, a program 2024. december 31-ig folytatódik. A program lényege, hogy daganatgyanús esetekben az általunk leszerződtetett szolgáltatók 7 napon belül elvégzik a szükséges CT- vagy MR-vizsgálatot, majd további 3 munkanapon belül a lelet is elkészül – ismerteti a program lényegét Havasi Gábor.

A kerületi önkormányzatok eddig összesen 20,7 milliárd forint támogatást kaptak a 2019-es alku alapján. Ezeket elsősorban infrastruktúra fejlesztésekre fordították, beleértve a rendelők felújítását, korszerűsítését, bővítését, illetve új orvostechnikai eszközök beszerzését. A támogatói okiratokat, azok tartalmát, így a kormányhatározatokban foglalt támogatási célok pontos szakmai tartalmát korábban a humántárcával, majd annak megszűnése után a belüggyel egyeztették a kerületek, elszámolni is a minisztériummal kell az önkormányzatoknak.

„A kormány azonban 2022 óta nem tartja be az alku ráeső részét és egy fillért sem ad. Mindenre van pénz, politikai akarat, százmilliárdok a Vodafone felvásárlásra, Tiborcz és Mészáros-pénzügyi alapjaira, stadionépítésre és atlétikai vb-rendezésre, csak éppen a budapestiek egészségügyi ellátásának fejlesztésére nincs kormányzati szándék” – állította Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka, aki szerint ez is része a Fidesz-kormány Budapest-ellenes politikájának, amelyről egy év múlva, 2024-ben mondhatnak véleményt a budapestiek.

Mint mondta, a főváros részéről fontos szempont volt, hogy ne a korábbi forrásokat egészítsék ki, és ne is átcsoportosítás történjen. Bár az arányos rész éves kifizetése nem volt kőbe vésve, az FKT-n belül hallgatólagos megegyezés volt arról, hogy számíthatnak az évi 10 milliárd forintra. De az FKT a 2022-es választások után gyakorlatilag „feloszlott” Fürjes Balázs államtitkár, majd miniszter-helyettes távozásával pedig már felelőse sincs az ügynek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan tavaly év végén azt mondta, ha az európai uniós pénzek megjönnek, akkor 2023-ban folytatódni fog az Egészséges Budapest Program. De Havasi szerint ez mellébeszélés, hiszen a stadion-alkunak és az Egészséges Budapest Programnak semmi köze nincs az uniós programokhoz, hiszen ez mindig is hazai költségvetési forrásból futott.