A jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint a kormány 8,7 milliárd forintot szán 2024-ben az Egészséges Budapest Programra. Ez elmarad az atlétikai stadionhoz adott fővárosi hozzájárulásért ígért 50 milliárd forint időarányosan, egy-egy évre járó 10 milliárdtól. De még ennél is nagyobb a baj. „Lévén ebből a 8,7 milliárd forintból valójában semmi se jut se a fővárosi, se a kerületi önkormányzatok saját egészségügyi fejlesztéseire. Ezt a pénzt várhatóan a Budapesten található állami intézményekre költik el” – magyarázta lapunknak Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka.
A 2019-es önkormányzati választások után kezdődő Karácsony-éra első nagypolitikai kérdése az volt, hogy miként viszonyuljon Budapest az atlétikai világbajnoksághoz és a stadionépítéshez.
Bár Karácsony Gergely korábban stadionstopról beszélt, végül 2019-ben megállapodott a kormánnyal: megadják a sportlétesítményhez a hozzájárulást, ha 2020-tól kezdve, az Egészséges Budapest Program keretében összesen 50 milliárd forint extra forráshoz jutnak saját egészségügyi fejlesztéseikre.
(A főváros és a kormány alkujának része volt egyebek mellett a Diákváros ügye is.)
Egy évvel később Karácsony már kénytelen volt belátni, hogy csapdába csalták. Az Orbán-kormány többszörösen megszegte a megállapodást. A Diákváros helyét a kínai Fudan Egyetem építésére adta át és elapadt az egészségügyi beruházások állami forrása. A városvezetés ekkor belengette, hogy megvétózza az idén augusztusban Budapesten rendezendő atlétikai világbajnokságot. Bár a főváros jogilag nem akadályozhatta volna meg a rendezést, a fenyegetés hatott, hiszen igen rossz fénykörbe vonta volna a sporteseményt, ha a rendezvénynek otthont adó város nem támogatja. A Fudan Alapítványától ugyan nem vette el a kormány az ingatlanokat, de főváros és a kerületek 2021-ben még megkapták az extra fejlesztési pénzt. Ez volt az utolsó alkalom.
Ahogy a beruházás, illetve a vb szervezése túllendült a holtponton, a kormány végleg sutba dobta a korábbi alkut.
Az Egészséges Budapest Program egyébként már addig is gyomrosokkal haladt – ismerte el korábban a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az alkuban szereplő 50 milliárd valójában már az elején se volt teljesen extra pénz. Az Orbán-kormány ugyanis nem sokkal a megállapodás aláírása után összesen 10 milliárd forint egészségügyi fejlesztésre megítélt támogatást vont el a II., a III. és a XV. kerülettől.
A fővárosi egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésének az Egészséges Budapest Program keretében történő megvalósításához rendelt források elosztásáról 2020-ban és 2021-ben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) döntött, amelyről kormányhatározat született. Tavaly már hiába tettek javaslatot a kormánynak a harmadik megállapodásra, ahogy a 2023-ra érvényes, negyedikre sem érkezett válasz. A támogatások egyébként korábban sem szerepeltek az éves költségvetési tervekben, arról mindig menet közben, költségvetési módosítókkal rendelkeztek. A korábban megítélt, meglehetősen lassan érkező támogatások felhasználását egy tavalyi kormányhatározattal 2024. december 31-ig meghosszabbították.
A fővárosi önkormányzat 2020-ban 2 milliárd forintot, 2021-ben 750 millió forintot kapott a CT- és MR-várólista csökkentési programjára, majd ennek kibővítéseként betegútmenedzsment programra. Mindkét támogatást folyósították, felhasználásuk folyamatban van, a program 2024. december 31-ig folytatódik. A program lényege, hogy daganatgyanús esetekben az általunk leszerződtetett szolgáltatók 7 napon belül elvégzik a szükséges CT- vagy MR-vizsgálatot, majd további 3 munkanapon belül a lelet is elkészül – ismerteti a program lényegét Havasi Gábor.
A kerületi önkormányzatok eddig összesen 20,7 milliárd forint támogatást kaptak a 2019-es alku alapján. Ezeket elsősorban infrastruktúra fejlesztésekre fordították, beleértve a rendelők felújítását, korszerűsítését, bővítését, illetve új orvostechnikai eszközök beszerzését. A támogatói okiratokat, azok tartalmát, így a kormányhatározatokban foglalt támogatási célok pontos szakmai tartalmát korábban a humántárcával, majd annak megszűnése után a belüggyel egyeztették a kerületek, elszámolni is a minisztériummal kell az önkormányzatoknak.
Mindez azt jelenti: a kormány eddig összesen 23, 4 milliárdot adott oda az ígért 50 milliárdból, holott időarányosan 2022 végén már 30 milliárdnál kellett volna tartani, az idei összegről pedig még tárgyalás sincs.
„A kormány azonban 2022 óta nem tartja be az alku ráeső részét és egy fillért sem ad. Mindenre van pénz, politikai akarat, százmilliárdok a Vodafone felvásárlásra, Tiborcz és Mészáros-pénzügyi alapjaira, stadionépítésre és atlétikai vb-rendezésre, csak éppen a budapestiek egészségügyi ellátásának fejlesztésére nincs kormányzati szándék” – állította Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka, aki szerint ez is része a Fidesz-kormány Budapest-ellenes politikájának, amelyről egy év múlva, 2024-ben mondhatnak véleményt a budapestiek.
Mint mondta, a főváros részéről fontos szempont volt, hogy ne a korábbi forrásokat egészítsék ki, és ne is átcsoportosítás történjen. Bár az arányos rész éves kifizetése nem volt kőbe vésve, az FKT-n belül hallgatólagos megegyezés volt arról, hogy számíthatnak az évi 10 milliárd forintra. De az FKT a 2022-es választások után gyakorlatilag „feloszlott” Fürjes Balázs államtitkár, majd miniszter-helyettes távozásával pedig már felelőse sincs az ügynek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan tavaly év végén azt mondta, ha az európai uniós pénzek megjönnek, akkor 2023-ban folytatódni fog az Egészséges Budapest Program. De Havasi szerint ez mellébeszélés, hiszen a stadion-alkunak és az Egészséges Budapest Programnak semmi köze nincs az uniós programokhoz, hiszen ez mindig is hazai költségvetési forrásból futott.
