Saját szavazótáborát is megosztja a kormány azon elképzelése, miszerint a hazai munkaerőhiányt vendégmunkások behozatalával kellene megoldani. A Publicus Research lapunk számára készített felmérése szerint ugyanis a Fidesz-KDNP szavazók 53 százaléka nem ért egyet a vendégmunkások behozatalával, és csupán 42 százalékuk támogatja azt. Az ellenzék e téren is sokkal kritikusabb: 82 százalékuk utasítja el a vendégmunkások behozatalát. A bizonytalan szavazók is elutasítóbbak: 71 százalékuk nem ért egyet az elképzeléssel. Összességében az emberek kétharmada nem támogatja a vendégmunkások behozatalát, miközben a harmadik országbeli munkavállalók importját törvényi szintre emelő új szabályozást a kormánypárti kétharmad kedden megszavazta a parlamentben.
A Publicus kutatása alapján minél kisebb településen él valaki, annál inkább elutasító a vendégmunkásokkal szemben. A községben élők háromnegyede nem ért egyet behozatalukkal, míg a városban élők majdnem kétharmada, a fővárosiak bő fele nyilatkozott így. A megyeszékhelyen élők kilógnak a sorból: 73 százalékuk elutasító.
A május 29-június 2. között lefolytatott reprezentatív kutatásból az is kiderült, hogy minden tizedik aktív munkavállaló munkahelyén dolgoznak már vendégmunkások, akiknek többsége – 61 százaléka – Ukrajnából, 18 százaléka Szerbiából, 7 százaléka Indiából érkezett; egyéb országokból pedig a vendégmunkások negyede származik. Ez egybevág a KSH vonatkozó adataival, amely szerint tavaly 14 százalékkal 81 ezerre emelkedett a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma, akiknek többsége – 26 462 fő - Ukrajnából érkezett. A Fülöp-szigetekről vagy Indiából a KSH szerint tavaly még csupán egy-két ezer vendégmunkás jött, de már ez is 182, illetve 34 százalékos növekedést jelentett. A szakszervezetek arról számoltak be lapunknak, hogy az idei ugrásszerű növekedés után már legalább 8 ezerre rúghat például a fülöp-szigeteki vendégmunkások száma.
Mindez annak köszönhető, hogy a kormány az utóbbi években jelentősen enyhített a harmadik országbeliek munkavállalási feltételein, a minősített munkaerő-kölcsönzők egyszerűbb engedélyeztetési eljárással hozhatják be a távol-keleti munkásokat. A kormány most átlátható szabályozást ígér az új vendégmunkás-törvénnyel, és igyekszik feloldani a korábbi, „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” szövegű propagandaplakátok és a nagyberuházások, az akkumulátorgyárak hiányzó munkaerejét pótolni hivatott vendégmunkások beözönlését elősegítő kormányzati intézkedések között feszülő ellentmondást. A kedden megszavazott és november 1-től életbe lépő törvény rögzíti többek között, hogy a vendégmunkások legfeljebb két évre, kizárólag munkavállalás céljából kaphatnak – összevont kérelmezési eljárás keretében - vendégmunkás-tartózkodási engedélyt, amelyet legfeljebb egy évvel lehet meghosszabbítani. Letelepedési engedélyt viszont nem kaphatnak, családtagjaik részére pedig nem lehet családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedélyt sem kiadni. A vendégmunkásokra igényt tartó munkaadóknak az összevont kérelem benyújtása előtt kötelező lesz jelezniük munkaerőigényüket az állami foglalkoztatási szerv felé, és nyilatkozniuk kell arról is, hogy ezt követően sem sikerült betölteniük magyar állampolgárságú álláskeresővel az adott helyeket.
Inkább külföldön keresnek munkát a magyarok
Jelentősen növeli a hazai munkaerőhiányt az is, hogy az elmúlt évtizedben többszázezer magyar vándorolt ki külföldre. A KSH adatai szerint 2015-ben például csaknem 33 ezren hagyták el végleg az országot, miközben alig 15 ezren tértek vissza a korábban kivándoroltak közül, így a mérleg 18 ezer fős veszteséget mutatott. Az elvándorlás ezt követően valamelyest mérséklődött, de 2020-tól ismét növekedni kezdett. Tavaly 26 500 ember hagyta el az országot és csupán 22 ezren tértek vissza. A kivándorló magyarok 44 százaléka Ausztriát, 25 százaléka Németországot, 5-5 százaléka Hollandiát és Svájcot, 4 százaléka pedig az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. Még többen vannak, akik nem települnek ki végleg (egyelőre), de külföldön vállalnak munkát. A Publicus által megkérdezettek negyedének van olyan családtagja, aki külföldön dolgozik. A fideszesek körében ez kevésbé jellemző (18 százalék), de minden harmadik ellenzéki beszámolt ilyesmiről. A külföldön dolgozó családtagok harmada Németországban, negyede Ausztriában, 16 százaléka Nagy-Britanniában vállalt munkát.
A törvény benyújtásával egyidejűleg egy – azóta már hatályba is lépett - rendelettel ugyanakkor a kormány lehetővé tette, hogy a Paks 2 beruházás mellett a kormány másik kedvenc nagyberuházásához, a Budapest-Belgrád vasútvonal építkezéseihez se kelljen engedélyt kérni harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatásához. Nem lenne váratlan, ha hasonló kivételezésekre más nagyberuházások, például az akkumulátorgyárak esetében is sor kerülne.
A Publicus mérése szerint az aktív munkaválalók bő harmada érzékeli saját munkahelyén is a munkaerőhiányt. A szakszervezetek is úgy látják: valóban elkél a további munkáskéz a gyárakban, ám a fő problémát nem is annyira a munkaerőhiány okozza, hanem a magas fluktuáció. Vagyis az, hogy a dolgozók jelentős része az alacsony bérek, a túlterheltség és a rossz munkakörülmények miatt újra és újra másik munkahelyet keres. Ezt megerősíti a Publicus mérése is, amely szerint minden tizedik munkavállaló munkahelyet váltott az elmúlt egy évben. A legnagyobb arányban – 12 százalék – az érettségizettek kerestek új munkahelyet, a legkevésbé – 6 százalék – a legfeljebb általános iskolát végzettek lépnek. Minél fiatalabb valaki, annál inkább vált: a 18-29 évesek 15, a 60 év felettiek 4 százaléka cserélte le az elmúlt egy évben munkaadóját. A váltás okai között pedig – ahogyan arra szakszervezetek is rendre rámutatnak - a jobb munkakörülmények megelőzik a magasabb jövedelmet is: előbbi érdekében a munkahelyet váltók 40, utóbbi céljából a 37 százaléka lépett.
A munkáltatóknak az új munkaerő toborzása, majd betanítása viszont tetemes költséget jelent – pláne, ha utána az új dolgozó hamar lelép, és elölről kell kezdeni a folyamatot. Egy vendégmunkás viszont kevésbé tud váltani, még ha elégedetlen is a keresetével vagy a munkakörülményeivel, hiszen akkor rögtön elveszíti a szállását is. Ráadásul haza kellene mennie, és újra kellene kezdenie az engedélyeztetési procedúrát.
ÉVOSZ: ne legyen kedvezőtlenebb a vendégmunkások bére
Számos európai országban meghatároznak egy, a vendégmunkásoknak fizetendő minimumbért, hogy a munkáltatók ne nyomhassák le a hazai béreket az olcsóbb külföldi munkaerővel. A magyar vendégmunkástörvény ilyen kitételt nem tartalmaz. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) viszont javasolja: legyen kötelező biztosítani a garantált bérminimumot, illetve a törvényileg előírt valamennyi javadalmazást és szabadságnapot is a vendégmunkásoknak. A vendégmunkások bérezési feltételei ne legyenek kedvezőtlenebbek az ugyanolyan vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott magyar munkavállalók bérfeltételeinél – hangsúlyozta lapunknak küldött közleményében az ÉVOSZ. Olyan kormányközi megállapodásokat is javasolnak – például Törökországgal, Kínával, Moldovával, Fehéroroszországgal -, amelyben rögzítik, hogy az adott évben havi átlagban hány külföldi munkavállaló magyarországi foglalkoztatására nyílik lehetőség; ezen belül az építőiparnak legyen elkülönített, évente frissített alkontingense.
