Még a fideszes szavazók több mint fele sem ért egyet a vendégmunkások behozatalával

Megszavazta kedden a kormánypárti többség az új vendégmunkástörvényt. Pedig a magyarok kétharmada nem ért egyet a munkaerőhiány ily módon történő orvoslásával.

Saját szavazótáborát is megosztja a kormány azon elképzelése, miszerint a hazai munkaerőhiányt vendégmunkások behozatalával kellene megoldani. A Publicus Research lapunk számára készített felmérése szerint ugyanis a Fidesz-KDNP szavazók 53 százaléka nem ért egyet a vendégmunkások behozatalával, és csupán 42 százalékuk támogatja azt. Az ellenzék e téren is sokkal kritikusabb: 82 százalékuk utasítja el a vendégmunkások behozatalát. A bizonytalan szavazók is elutasítóbbak: 71 százalékuk nem ért egyet az elképzeléssel. Összességében az emberek kétharmada nem támogatja a vendégmunkások behozatalát, miközben a harmadik országbeli munkavállalók importját törvényi szintre emelő új szabályozást a kormánypárti kétharmad kedden megszavazta a parlamentben.

A Publicus kutatása alapján minél kisebb településen él valaki, annál inkább elutasító a vendégmunkásokkal szemben. A községben élők háromnegyede nem ért egyet behozatalukkal, míg a városban élők majdnem kétharmada, a fővárosiak bő fele nyilatkozott így. A megyeszékhelyen élők kilógnak a sorból: 73 százalékuk elutasító.

A május 29-június 2. között lefolytatott reprezentatív kutatásból az is kiderült, hogy minden tizedik aktív munkavállaló munkahelyén dolgoznak már vendégmunkások, akiknek többsége – 61 százaléka – Ukrajnából, 18 százaléka Szerbiából, 7 százaléka Indiából érkezett; egyéb országokból pedig a vendégmunkások negyede származik. Ez egybevág a KSH vonatkozó adataival, amely szerint tavaly 14 százalékkal 81 ezerre emelkedett a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma, akiknek többsége – 26 462 fő - Ukrajnából érkezett. A Fülöp-szigetekről vagy Indiából a KSH szerint tavaly még csupán egy-két ezer vendégmunkás jött, de már ez is 182, illetve 34 százalékos növekedést jelentett. A szakszervezetek arról számoltak be lapunknak, hogy az idei ugrásszerű növekedés után már legalább 8 ezerre rúghat például a fülöp-szigeteki vendégmunkások száma.

Mindez annak köszönhető, hogy a kormány az utóbbi években jelentősen enyhített a harmadik országbeliek munkavállalási feltételein, a minősített munkaerő-kölcsönzők egyszerűbb engedélyeztetési eljárással hozhatják be a távol-keleti munkásokat. A kormány most átlátható szabályozást ígér az új vendégmunkás-törvénnyel, és igyekszik feloldani a korábbi, „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” szövegű propagandaplakátok és a nagyberuházások, az akkumulátorgyárak hiányzó munkaerejét pótolni hivatott vendégmunkások beözönlését elősegítő kormányzati intézkedések között feszülő ellentmondást. A kedden megszavazott és november 1-től életbe lépő törvény rögzíti többek között, hogy a vendégmunkások legfeljebb két évre, kizárólag munkavállalás céljából kaphatnak – összevont kérelmezési eljárás keretében - vendégmunkás-tartózkodási engedélyt, amelyet legfeljebb egy évvel lehet meghosszabbítani. Letelepedési engedélyt viszont nem kaphatnak, családtagjaik részére pedig nem lehet családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedélyt sem kiadni. A vendégmunkásokra igényt tartó munkaadóknak az összevont kérelem benyújtása előtt kötelező lesz jelezniük munkaerőigényüket az állami foglalkoztatási szerv felé, és nyilatkozniuk kell arról is, hogy ezt követően sem sikerült betölteniük magyar állampolgárságú álláskeresővel az adott helyeket.

A törvény benyújtásával egyidejűleg egy – azóta már hatályba is lépett - rendelettel ugyanakkor a kormány lehetővé tette, hogy a Paks 2 beruházás mellett a kormány másik kedvenc nagyberuházásához, a Budapest-Belgrád vasútvonal építkezéseihez se kelljen engedélyt kérni harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatásához. Nem lenne váratlan, ha hasonló kivételezésekre más nagyberuházások, például az akkumulátorgyárak esetében is sor kerülne.

A Publicus mérése szerint az aktív munkaválalók bő harmada érzékeli saját munkahelyén is a munkaerőhiányt. A szakszervezetek is úgy látják: valóban elkél a további munkáskéz a gyárakban, ám a fő problémát nem is annyira a munkaerőhiány okozza, hanem a magas fluktuáció. Vagyis az, hogy a dolgozók jelentős része az alacsony bérek, a túlterheltség és a rossz munkakörülmények miatt újra és újra másik munkahelyet keres. Ezt megerősíti a Publicus mérése is, amely szerint minden tizedik munkavállaló munkahelyet váltott az elmúlt egy évben. A legnagyobb arányban – 12 százalék – az érettségizettek kerestek új munkahelyet, a legkevésbé – 6 százalék – a legfeljebb általános iskolát végzettek lépnek. Minél fiatalabb valaki, annál inkább vált: a 18-29 évesek 15, a 60 év felettiek 4 százaléka cserélte le az elmúlt egy évben munkaadóját. A váltás okai között pedig – ahogyan arra szakszervezetek is rendre rámutatnak - a jobb munkakörülmények megelőzik a magasabb jövedelmet is: előbbi érdekében a munkahelyet váltók 40, utóbbi céljából a 37 százaléka lépett.

A munkáltatóknak az új munkaerő toborzása, majd betanítása viszont tetemes költséget jelent – pláne, ha utána az új dolgozó hamar lelép, és elölről kell kezdeni a folyamatot. Egy vendégmunkás viszont kevésbé tud váltani, még ha elégedetlen is a keresetével vagy a munkakörülményeivel, hiszen akkor rögtön elveszíti a szállását is. Ráadásul haza kellene mennie, és újra kellene kezdenie az engedélyeztetési procedúrát.