A PSZ csütörtökön tanévzáró sajtótájékoztatót tartott, ahol az is elhangzott: 2021-2022 között több mint 9 ezer pedagógus hagyta el a pályát, 2023-ban számuk tovább növekedett, a 10 ezret biztosan meghaladja.
Az Országgyűlés pénteken vitázik a heves tanár-szülő-diák tiltakozásokat kiváltó új pedagógusi státusztörvény tervezetéről, a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront ezért hirdetett demonstrációt délután öt órára az Országház elé. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás elmondta, a tervezet nem tartalmaz megoldásokat a közoktatás problémáira, így a pedagógushiányra sem, sőt az eseti helyettesítések számának növekedésével - ami a legtöbb esetben ingyenmunkát jelent -, a pedagógusok önkényes, 44 helyett akár 180 napra, más iskolákba történő átvezényelhetőségével csak rontani fog a helyzeten.
Totyik Tamás arra is rámutatott, hogy a 2024-es költségvetésben az alapfokú oktatásra GDP arányosan 1,1 százalékot, a középfokú oktatásra 0,7 százalékot tervez költeni a kabinet, ami messze elmarad a 6 százalékra prognosztizált inflációtól.
Az alelnök szerint kérdéses, hogy a különbözetet miből fogják fizetni. A pedagógusoknak megígért 22, majd 25 százalékos béremelés fedezete sem jelenik meg a költségvetésben, aminek akkor is benne kellene lennie, ha a kormány azt főként uniós forrásokból akarja finanszírozni.
Totyik Tamás hangsúlyozta: a pedagógusok bérhelyzetéért nem az Európai Bizottság és nem az ellenzéki pártok, hanem a kabinet a felelős, hiszen ő hozzák a törvényeket. Felidézte,
az Orbán-kormány, nem pedig az EU vagy az ellenzék fagyasztotta be a pedagógusbérek számítási alapját a 2014-es minimálbér szintjén, 101 500 forinton.
Ha ezt nem tették volna, ma kétszer annyit keresnének a pedagógusok, mint 2014-ben.
Gosztonyi Gábor, a PSZ másik alelnöke pedig emlékeztetett: hamarosan új teljesítményértékelési rendszert is bevezetnek a pedagógusok számára. Ez a szakképzésben már működik, nem túl megnyugtató visszajelzésekkel. A PSZ tud olyan esetekről, amikor a szakképzési centrum visszaküldte az értékeléseket azzal, hogy túl magasak a pontszámok, csökkenteni kell azokat. Voltak, akiknek nem árulták el az értékelés eredményét, így ma sem tudják, milyen fejlesztési terveket kellene készíteniük. Teljesítményhez kötött 5 százalékos béremelést is ígértek számukra, de sokan – akik egyáltalán kaptak valamit - ennek csak a felét, vagy annál is kevesebbet kaptak.
A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa arról beszélt, ez a tanév úgy zárul, hogy a szakszervezetek nem tudnak érdemi eredményeket felmutatni a bérek, munkaterhek ügyében, ám szerinte az mégis eredmény, hogy az elmúlt időszak kitartó megmozdulásainak köszönhetően egyre több szülő, diák, a Magyar Tudományos Akadémia, az Európai Bizottság is ismeri a magyar oktatás problémáit, és mind változást követelnek. Hozzátette: erre csak akkor van remény, ha a társadalom szélesebb köre a pedagógusok, diákok mellé áll.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, a Belügyminisztérium hétfőn tárgyal ismét a pedagógusok sztrájkbizottságával.
Amíg Romániában gyorsan óriásivá duzzadtak és célt is értek a tanártüntetések, Magyarországon egy év alatt sem hoztak áttörést