Igen rossz a hangulat a németországi Zöldeknél. A közvélemény-kutatások egyre gyatrább eredményeket mutatnak a párt számára, 13-14 százalékon áll, miközben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártra 19-20 százalék voksolna. A környezetvédők tagságában és szavazótáborában feszültséget kelt, hogy úgy érzik: a vezetés egyre távolodik a hagyományos zöld értékrendtől, szerdán például a sokat emlegetett, megújuló energiára épülő fűtési törvény kapcsán kényszerülnek kompromisszumra a liberális FDP-vel.
Sok környezetvédő számára az utolsó cseppet a pohárban a múlt pénteken az uniós belügyminiszterek között született menekültügyi megállapodás jelentette, amely lehetővé tenné a migránsokat be nem fogadni kívánó államok számára, hogy bizonyos összeg fejében kimaradjanak a szolidaritásból. A baloldal ismert személyiségei egyre hangosabban fejezik ki elégedetlenségüket. A pártvezetés zendüléstől tart, Jürgen Trittin volt környezetvédelmi miniszter rendkívüli pártértekezlet összehívását fontolgatja.
A hesseni Bad Vilbelben tartják hétvégén a Zöldek tartományi tanácskozását. A párt eredetileg a hesseni választás jegyében hívta össze a gyűlést, de a téma egészen más lesz: a párt balszárnya arról akar tárgyalni, hogyan lehetne az uniós menekültügyi kompromisszumot megállítani vagy megváltoztatni.
Kedden Sven-Christian Kindler, a Bundestag képviselője "Európa szégyenének" nevezte a menekültügyi kompromisszumot. Jürgen Trittin pedig rendkívül silány megállapodásról tett említést. "Nem áshatjuk alá mi magunk a nemzetközi jogot, különösen olyan időkben, amikor joggal védjük azt az olyan autokratákkal szemben, mint Putyin" - mondta Jamila Schäfer parlamenti képviselő. Ricarda Lang társelnök szintén világossá tette, hogy szerinte Németországnak nem kellett volna Brüsszelben megállapodnia.
A Zöldek komoly dilemmába kerültek, mivel a 2015-ben kezdődött menekültválság nyomán több tízezren léptek be a pártba. A fiatalabb tisztségviselők között akadnak olyanok is, akik a Földközi-tengeren bajba jutott menekülteket mentettek ki. Az EU külső határán a migránsok ellen elkövetett törvénysértések és a görögországi táborokban uralkodó katasztrofális állapotok a Zöldek központi témáivá váltak.
Most azonban éppen egy olyan német kormány változtat a menekültpolitikán, aminek a Zöldek is tagjai. Sok környezetvédőnek nagyon nem tetszenek az olyan kijelentések, amelyek a minap Nancy Faeser szájából hangzottak el. A szociáldemokrata belügyminiszter, mint fogalmazott, „magas falakat és kerítéseket” tud elképzelni az EU külső határán. A menekültügyi reformot pedig „történelmi eredménynek” nevezte. Berlinben egy európai diplomata az osztrák Die Presse című lapnak adott háttérbeszélgetésében meglepődését fejezte ki, hogy az SPD vezette német kormány mennyire könnyen igazodik a menekültpolitikában az Angela Merkel által fémjelzett korszak után az olyan uniós országok keményebb irányvonalához, mint Ausztria vagy Dánia.
Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter ötoldalas levélben próbálta megmagyarázni, miért nem vétózta meg a menekültügyi reformot. Pedig a múlt csütörtöki uniós menekültügyi csúcstalálkozó előtt még bejelentette, a 18 év alatti gyermekes családokat nem fogják táborokban őrizetbe venni az EU külső határán. "Sajnos ebben csak Luxemburg, Írország és Portugália állt mellénk" - mondta Baerbock, aki még dél-amerikai útjának néhány időpontját is lemondta, hogy videokonferencián vegyen részt Németországgal a pártban kialakult felháborodás miatt. A német Zöldek európai parlamenti szóvivője, Rasmus Andresen felszólította pártját, határolódjon el a menekültügyi megállapodástól.
