Balaton;Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;viharjelzés;strandolás;vízimentők;szabad vízi fürdőhelyek;mentőmellény;

A szabad vizekben a fürdőzés legáltalánosabb szabálya, hogy csak az arra kijelölt helyen történhet, illetve ott, ahol nem tiltja a rendelkezés

- A víz nem barát és nem ellenség, de Magyarországon évente 300 ember fullad bele strandolás közben

Aki nem tud úszni, ne menjen mély vízbe.

A víz nem barát, a víz nem ellenség. A víz veszélyes közeg – hívja fel a figyelmet a rendőrség a honlapján. A legfontosabb, unalomig ismételt szabályok: mindig csak a kijelölt helyen szabad fürdeni, kerülni kell a bányatavakat, örvényes folyókat. Alkoholos befolyásoltság alatt, illetve teli gyomorral tilos fürdeni, a strandoló legyen tisztában a fizikai teljesítőképességével, feleslegesen ne kockáztasson. Egyedül senki ne tartózkodjon a vízben, aki pedig nem tud úszni, ne menjen mély vízbe.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata öt éve indította el mentőövtábla programját, amelynek keretében több Balaton-parti strandon helyeztek ki tájékoztató táblákat, amelyek megjelölik az adott hely GPS koordinátáit, és ha itt kerül bajba valaki, akkor a vízimentők pontosan tudják, hova kell érkezni a mentőhajókkal. ,,Nagyon fontos lenne, hogy az emberek ne a megszokások alapján fürdőzzenek ismeretlen helyen, hanem előbb tájékozódjanak az adott terület adottságairól" – mondta lapunknak Szabolcs Tímea, a vízimentők médiacsoportjának vezetője. Ezeken az információs táblákon a strand valós mederrajzát is bemutatják, ami azért rendkívül fontos, mert különösen a déli parton egy marásvonal miatt sok helyen hirtelen mélyül a víz. Ez nemcsak akkor jelent veszélyt, ha valaki gyalogol befelé a vízben, és hirtelen elveszíti a talajt a lába alól, hanem az is megtörténhet, hogy vízibiciklivel betekernek a strandolók, arról ugrálnak a vízbe, és amíg az egyik oldalon leér a lábuk, a másik oldalon már jóval mélyebb a víz. Ettől megijedhet az, akinek nem elég jó a vízbiztonsága, vizet nyelhet, bepánikolhat, és ha nincs, aki segítsen, az komoly baleseti veszélyforrás.

Szabolcs Tímea emlékeztetett arra: a magyarországi szabad vizek nem átlátszóak, elég egy másodpercre szem elől téveszteni azt, aki elmerül a vízben, és nem fogjuk megtalálni. Az úszni nem tudó gyerekek számára sokkal biztonságosabb a mentőmellény, mint a karúszó, hiszen a karúszó kilyukadhat, leereszthet, míg a mentőmellény a gyerek fejét is fent tartja a víz felett. A szakszolgálat ennek érdekében már több balatoni strandon helyezett ki mentőmellényállványokat, amelyeken 12 gyermekmentőmellény van, ezeket díjmentesen el lehet vinni és használni a strandolás, csónakázás idejére.

Ugyancsak a fürdőzők biztonságát szolgálja, hogy minden strandon kötelező táblával jelölni, hogy a vízmélység hol éri el a 120 cm-t, valamint a strand területét bólyasorral választják el, ezen a területen belül biztonságos a fürdőzés. Aki pedig hosszabb távon szeretne úszni, azt a parttal párhuzamosan tegye, ne pedig befelé haladjon a Balatonba – tanácsolta a vízimentő. Azt is hozzátette, hogy bár a strandi mentés szezonális, de a szakszolgálat munkatársai egész évben kapnak feladatokat. A nyári hónapokban várják a diákokat is, ez nagyon jó lehetőség számukra bekapcsolódni ebbe a felelősségteljes munkába. Ehhez betöltött 16. életév, magabiztos úszástudás és egy elméleti, valamint gyakorlati tanfolyam elvégzése szükséges.

A viharjelző rendszer április elseje és október vége között üzemel a magyarországi tavakon 

– tudtuk meg Mukics Dániel tűzoltó alezredestől, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől. A riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki, a rendszer technikai üzemeltetését pedig a katasztrófavédelmi főigazgatóság végzi. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. Ha nincs viharjelzés, nem égnek a lámpák. Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60-nál gyengébb, elsőfokú viharjelzést adnak ki. A másodfokú viharjelzések a viharos, 60 kilométer/óránál erősebb széllökésre figyelmeztetnek. A jelzés a legelső erős széllökés előtt legalább 30 perccel látható. A balesetek megelőzése érdekében érdemes komolyan venni a viharjelzéseket, viharban ne csak a nagyobb tavakban mellőzzük a fürdőzést. Ha villámlik, azonnal jöjjünk ki mindenféle folyóból, tóból, medencéből, és menjünk be egy közeli épületbe – tanácsolta a katasztrófavédelem szóvivője.

Nemcsak a rendőr büntethet meg, hanem a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr és a halászati őr is, akik három utat választhatnak: figyelmeztetést, helyszíni bírságot vagy szabálysértési feljelentést tehetnek. A helyszíni bírság jelenleg 5-től 50 ezer forintig terjedhet, ha azonban újra rajtakapnak, akkor már akár 70 ezer forintot is fizethetünk a szabálytalanságért, szabálysértési eljárás esetén pedig akár 150 ezer forintunk is bánhatja a meggondolatlanságunkat.

A beszerzés „jelentős kérdéseket vet fel az amerikai magánélettel és a polgári szabadságjogokkal kapcsolatban”.