A hétvégétől már a magyar dinnye is elérhető lesz a boltokban és piacokon – igaz, még kisebb mennyiségben, júliustól azonban már a hazai termés lehet a domináns. Először a déli országrészből, Békés, Tolna és Baranya térségéből, majd a hevesi régióból kerülhet magyar dinnye a fogyasztókhoz, július végétől pedig a szabolcsi termés is megérkezik, amely kedvező időjárás esetén elérhető lesz egészen szeptember közepéig, végéig. A termelők jó minőségre számítanak, hiszen most mind a csapadék, mind a napfény elegendő volt a jó terméshez – jelentették be az ágazatban érdekelt érdekképviseletek tegnapi közös sajtótájékoztatójukon. A nagybani piacon az import és hazai dinnye kilója is 350-360 forint közül mozog, tavaly 100 forinttal lejjjeb kezdte a szezont a közkedvelt zöldségféle.
Az árak alakulásáról – mennyivel lesz drágább tavalyhoz, illetve az importhoz képest az idén a hazai dinnye - azonban Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke nem akart találgatásokba bocsátkozni. Mint érdeklődésünkre fogalmazott: azt főként a kereslet és a kínálat határozza meg, és a termelők nem feltétlenül tudják költségeik növekedését érvényesíteni az árban. Annyit elárult, hogy a nagybani piacon 350 forintért kínálták a napokban a hazai görögdinnye kilóját. Ez szerinte jó kiindulási pont a termelők számára, akik az idén minőségben is fel tudják venni a versenyt a görög vagy az olasz dinnyékkel. Ezzel együtt arra kérte az üzletláncokat, hogy a hazai dinnyeszezon kezdetére csökkentsék az importáru mennyiségét, és adjanak teret a magyar dinnyének. Kijelentette: az észszerű akciókra ugyan szükség van, de nem szabad az árakat idejekorán megtörni, mert az nem jó a termelőknek.
A zöldség- és gyümölcstermelők nincsenek kényelmes helyzetben, a profitjuk egyre csökken, hiszen a termelői árak nem emelkedtek olyan mértékben, mint a termelési költségek, vagy a fogyasztói árak – erről már Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke beszélt. Mint mondta: a fogyasztónak jogos elvárása, hogy az adott zöldséget, gyümölcsöt a lehető legolcsóbban vegye meg, különösen a mostani magas infláció idején. Egyre nehezebb azonban ennek az elvárásnak megfelelni, mivel az elmúlt 2-3 évben 50 százalékkal nőtt az egy hektárra jutó termelői költség, ha pedig 5 év távlatában vizsgáljuk a kérdést, akkor 80 százalékkal. Sőt, van olyan termék is, amelynél már duplázódtak a költségek. A műtrágya, a növényvédőszerek, az energia ára, és a munkabérek ugyanis drasztikusan emelkedtek, és ott van a másik nagy ellenség, a klímaváltozás is – sorolta. Ha védekezünk a károkozó időjárás ellen, akkor azért lesz drágább a termés, ha nem, akkor pedig azért – fogalmazott Apáti Ferenc. A jégverés vagy a fagykárok elleni védekezés technológiái ugyanis rendkívül drágák, ezek költsége nagyobb, mint az összes többi termelési költség együttvéve. Ha viszont nem védekezik a termelő, akkor odaveszik a termés egy része, ami szintén drágulást hoz – magyarázta. Jelezte azt is: ha valaminek szezonálisan magas az ára, akkor azért a termelőket okolják. Pedig szerinte nem a termelő áll az élen az árképzésben, hanem a kereslet-kínálat mozgatja az árat: a túlkínálat lejjebb húzza, a hiány pedig feljebb.
Jelenleg a korábbi évtizedekhez képest feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét. A hazai termőterület az idén ugyanakkor növekedésnek indult, és a tavalyi 2600 után már 2900 hektáron termelnek dinnyét. Az idén mintegy 140-160 ezer tonnás termésre lehet számítani, aminek 10 százalékát teszi ki a sárgadinnye, a többi görögdinnye.
A magyar dinnyetermelők ugyanakkor az elmúlt években veszítettek exportpiacaikból, amelyeket a spanyolok, olaszok és a görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy technológiában és fajtában is váltsanak. Mára már 95 százalékban oltott és hibrid dinnyéket termesztenek a hazai termelők, vagyis a fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált – jelezte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette: megjelent a fólia alatti termesztés is, főként a sárgadinnyéknél, amely esetében a termés 20 százaléka a fólia alól kerül ki. Összességében tehát a termelés jóval hatékonyabb lett, és a betegség-ellenállóbb fajták vették át a régiek helyét. A termésátlagok, a termésbiztonság növekedett, ami mellett a minőség is növekedni tudott. Győrffy Balázs ezért érdemi exportnövekedésre számít. Az idén megtermelt hazai dinnye harmada kerül várhatóan exportra; a legnagyobb része a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra.
A kicsi, magszegény dinnyéket keresik a vásárlók
Görögdinnyéből Magyarországon átlagosan 10 kiló fogy fejenként egy évben – a melegebb nyarakon valamivel több, hűvös időjárás esetén kevesebb. A sárgadinnyéből jelenleg 1,5-2 kilót fogyasztanak fejenként a magyarok, ami növekedést jelent, ám még mindig elmarad a nyugati országok átlagától. A görögdinnyék esetében a fogyasztók egyre inkább a kisebb, 4-6 kilós, magszegény dinnyéket keresik, a nagyobb áruházláncok viszonylag sokat adnak el a 4-8 kilós csíkos dinnyékből is. Az óriásdinnyék már kevésbé kelendőek, bár az útmenti árusoknál és a zöldségeseknél még van rá kereslet, szeletelt formában.
