;

menekültek;

- Még egy csapás a magyar menekültügyi szabályozásra

Újabb menekültügyi rendelkezést marasztalt el az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön, amikor megállapította, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot azzal, hogy harmadik országokba küldi a menedékjogot kérvényező embereket.

Magyarország a Covid19 járvány idején fogadta el a törvényt, amely arra kötelezi a területén tartózkodó vagy a határához érkező harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket, hogy a Belgrádban vagy Kijevben található magyar nagykövetségeken nyújtsák be a nemzetközi védelem iránti kérelmükre vonatkozó szándéknyilatkozatot. Az előírás értelmében a magyarországi hatóságok csak ezt követően dönthetnek úgy, hogy a kérvényezők beutazhatnak az országba.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, amely a magyar hatóságok tétlensége miatt végül a luxembourgi székhelyű bírói testületnél landolt.

Az EUB friss ítélete szerint Magyarország a törvénybe foglalt eljárással megsérti a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó uniós irányelvbe foglalt kötelezettségeit. 

A jogszabály egyrészt nem írja elő, hogy az érintett személyeknek szándéknyilatkozatot kell tenniük, ami megnehezíti a menedékjogi eljáráshoz való gyors hozzáférést. Másrészt megfosztja őket attól, hogy Magyarországon adják be a kérelmüket, ami lehetetlenné teszi, hogy gyakorolják az EU Alapjogi Chartájába foglalt jogukat. Ráadásul a korlátozás nem hogy nem szolgálta a közegészség védelmét – amivel a a magyarok érveltek –, hanem egyenesen kitette az utazásra kényszerített kérelmezőket a fertőzésveszélynek – áll a bírósági indoklásban. A testület szerint a rendelkezés aránytalanul korlátozza a nemzetközi védelmet igénylők azon jogát, hogy a magyar határra érve kérelmet nyújtsanak be.

Ez már a sokadik bírósági ítélet, amely fogást talál a magyar menekültügyi rendszeren. A bírák már korábban elmarasztalták a magyar-szerb határon létesített tranzitzónákat. Ugyancsak elkaszálták azt a magyar rendelkezést, amely elfogadhatatlannak minősítette a nemzetközi védelem iránti kérelmet, ha a kérelmező biztonságos tranzit országon keresztül érkezett Magyarországra. A mostani EUB-döntést is végre kell hajtania a kormánynak, ha nem teszi, akkor úgy járhat, mint egy másik semmibe vett ítélet ügyében. Jelenleg az EUB előtt fekszik az az európai bizottsági kereset, amely napi kényszerítő pénzbírság kiszabását kéri, amiért Magyarország nem tartott be egy korábbi, a menekültügyi szabályozással kapcsolatos bírósági ítéletet. 

Azt írják, hogy az iskolai alapítvány a szülők hozzájárulásával fizeti ki az állam által nem térített tehetséggondozást, szakköröket, és szabadidős programokat, ami havi átlagban 25-50 ezer forint nettó többletjövedelmet jelenthet.