- Oroszországban egyelőre csend van, de Vlagyimir Putyin nem bocsát meg az árulóknak

Feloldották a Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport Moszkva felé tartó, majd visszahívott „igazságmenete”  – értsd: fegyveres felkelése – miatt elrendelt útlezárásokat az oroszországi főútvonalakon – jelentette vasárnap kora reggel a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz Szövetségi Közúti Hivatalra hivatkozva.

Mindazonáltal forgalomkorlátozások maradtak érvényben az M4-es autópályán a moszkvai és a tulai térségben – írta a hivatal a Telegramon.

Moszkvában vasárnap lezárva tartották a Vörös teret, Szergej Szobjanyin főpolgármester utasítására pedig hétfő hivatalosan munkaszüneti nap lesz, az üzletek és az iskolák sem nyitnak ki, a tőzsde és a bankok viszont igen. 

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és vezetője szombaton este jelentette be, hogy visszahívta az orosz főváros felé vonuló zsoldosait annak érdekében, hogy elkerüljék a vérontást. A felfegyverzett orosz zsoldosok 200 kilométerre közelítették meg az orosz fővárost, mielőtt vezetőjük visszavonulásra szólította fel őket.

A TASZSZ az orosz katasztrófavédelemre hivatkozva beszámolt arról is, hogy a tűzoltóknak sikerült teljes mértékben eloltaniuk a délnyugat-oroszországi Voronyezs közelében kigyulladt üzemanyagtartályt. A tűzben mintegy 5000 tonna kerozin veszett kárba – tették hozzá. Bár korábban a tűzről szintén beszámolt Alekszandr Guszev, a voronyezsi területi kormányzó, nem szolgált magyarázatokkal a tűz okát illetően, a közösségi médiában megjelent számos felvételen azonban egy katonai helikopter volt látható a tartály közelében a tűz kitörésének idején.

A Wagner-csoport szombati menetelésével kapcsolatban az Institute for the Study of War (ISW) nevű, amerikai székhelyű agytröszt rámutatott arra, hogy

ennek oka pedig feltehetőleg a meglepetés ereje és az Ukrajnában elszenvedett súlyos veszteségek lehettek. A szervezet szerint a Wagner-zsoldosok el tudták volna érni Moszkva határát, ha Prigozsin végül erre utasította volna őket.

Kiemelték azt is, az orosz nemzeti gárda „alapvető feladata” a belső fenyegetésekkel szembeni fellépés, amelynek a Roszgvargyija jelen esetben (finoman szólva) nem tudott eleget tenni, azt sem tudták megakadályozni, hogy a Wagner-erők kulcsfontosságú katonai létesítményeket foglaljanak el Rosztov-na-Donuban, sőt, a zsoldosok orosz katonai repülőgépeket is megsemmisítettek.

Az eseményeket továbbra is nehéz értelmezni. Steve Hall, aki korábban a Központi Hírszerző Ügynökségnél (CIA) az Oroszországgal kapcsolatos műveleteket vezette, a CNN-nek úgy vélekedett, az, hogy Jevgenyij Prigozsin végül  megállította a menetoszlopot, és a legutóbbi beszámolók szerint – Belaruszba távozott, mindkét félnek – így Vlagyimir Putyin elnök számára is – egy olyan lépés volt, amelynek célja az „arcvesztés” (leginkább a polgárháború – a szerk.) elkerülése volt. Mégis, sokakhoz hasonlóan ő is úgy látja, a helyzetből az jött ki rosszabbul, és ő az, aki gyengébbnek mutatkozik. Peter B. Zwack nyugalmazott amerikai altábornagy ennél is merészebben úgy fogalmazott, Putyin és rezsimje „halálos csapást” kapott a Prigozsin-féle akcióval.

Hasonlóan fogalmazott Jill Dougherty, a hírcsatorna korábbi moszkvai tudósítója is, aki hangsúlyozta, bár Prigozsin számára lehetővé tették, hogy Belaruszba távozzon, Putyin „nem bocsát meg az árulóknak”, és a Wagner-csoport vezetőjét továbbra is annak tartja. Rámutatott arra is, hogy a mostani felfordulás és káosz során (és után) Putyin már nem annak az „erős vezetőnek” tűnt, amilyennek korábban mindig is beállította magát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ő az orosz elnök helyében aggódna a miatt az üdvrivalgás miatt, amely Prigozsint és a Wagner-erőket fogadta Rosztov-na-Donu utcáin (ezt több felvétel is megörökítette, miközben a Wagner-csoport távozott a városból).

Mint arról a Népszava is beszámolt, a zsoldoshadsereg  szombat reggel erőivel kulcsfontosságú katonai létesítményeket foglalt el Rosztov-na-Donuban (itt található a déli katonai körzet székhelye is, ahonnan az ukrajnai műveleteket irányítják), majd a város és a Moszkva között félúton fekvő Voronyezst is. Tette mindezt azok után, hogy állítása szerint az orosz légierő a Wagner zsoldosait támadta, ezért hadat üzent a védelmi minisztériumnak, amellyel régóta közismerten feszült a viszonya. Jevgenyij Prigozsin állítása szerint 200 kilométerre voltak a fővárostól, amikor is – olyan váratlanul, ahogy az egész elkezdődött – Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök javaslatára úgy döntött, visszafordítja erőit, majd ezután állítólag Belaruszba ment.