Az itteniek máskor is kaptak már a nyakukba esőt – például most hétvégén is – de iszapos sár még sosem öntötte el őket, legfeljebb víz, ami gyorsan beszivárgott a homokos, löszös talajba. Szerintük egyértelműen a debreceni székhelyű Andezit Bau Kft. hibás, amiért a nemrégiben megnyitott bányájuknál, a felszínről lefejtett földréteget olyan helyre tették, ahol nem tudták megvédeni a leomlástól. A recskiek egyébként sokáig nem is tudtak arról, hogy a NER-közeli cég – a társaság egyik tulajdonosa Kósa Lajos barátja, Fiák István, a másik pedig egy debreceni férfi, Nagy István – andezit kitermelésére készül, amihez évente tíz robbantást terveznek. A követ jórészt vasúton szállítják el innét, szintén NER-közeli építkezésekhez, például a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz, vagy éppen a debreceni akkumulátorgyárhoz.
Elmentünk a Hunyadi-telepre, amit a Balla és a Tarna patak szinte éles határvonallal különít el a falu többi részétől. A házak egy része csupasz, se ablak, se ajtó, de volt, ahol takarosan festett falak, virágok, zöldséges ágyások díszlettek. Nemcsak a falu és a romatelep válik ketté, de a telepen belül is megkülönböztetik magukat a „rendes” és a „drogos” cigányok. Előbbiek félnek az utóbbiaktól, rendszeresek a perpatvarok, aki belövi magát, ki tudja milyen vegyi anyaggal, az nem képes kontrollálni tetteit. Azok, akik dolgoznak, és rendszeresen jövedelemhez jutnak főként az építőiparban és a mezőgazdaságban, el is költöznének innét, csak hát a falu többségi része kevésbé befogadó.
– Megmondtam a polgármesternek, eszébe se jusson a „sárlavinás romákat” valamelyik üres recski önkormányzati tulajdonú házba betelepíteni, maradjanak csak a telepen, ahogyan eddig. Nem bánom, ha kapnak kártérítést, elvégre megszenvedtek érte, de ez nem ok arra, hogy bevegyüljenek a faluba, abból csak a baj lesz
– mondta egy középkorú férfi, akit a Hunyadi-teleptől nem messze, a patak túloldalán lévő Coop üzlet előtt megszólítottunk. Nagy Sándor független – korábban jobbikos – polgármester később lapunknak a helyszínen megerősítette: a recskiek többsége ragaszkodik ahhoz, hogy a romák a telepen maradjanak.
A polgármester arról panaszkodott: noha korábban Nagy István, az Andezit Bau Kft. ügyvezetője készséges volt az önkormányzattal, a lavina óta hűvösebb hangnemre váltott, az egyeztetéseket is elkerüli. A bánya segítőkészsége eddig kimerült annyiban, hogy a kitelepített családoknak 100-100 ezer forintot osztottak szét. Farkas Dezső, a helyi roma önkormányzat elnöke felháborodva mondta: a bányának kártérítést kell fizetnie, nem szabadna kihúzni magát a felelősség alól. Az ő lánya, akinek házába szintén beömlött az iszap, már kártérítési eljárást indított az Andezit Bau Kft ellen, és Magyar György ügyvédet bízta meg ennek képviseletével. Utóbbi lapunknak megerősítette: tizenkét recski család felkérte, hogy vállalja el a kártérítési ügyüket, és irodája ezt meg is tette.
Recsken 70-80 ember vesztette el az otthonát a NER-közeli andezitbányából lezúduló sárlavina miatt– Minden családnak más az igénye, mindenkivel egyénileg szerződtünk, s a cél, hogy az elszenvedett károkért megkapják a nekik járó ellentételezést. Látszik, hogy a kormány ebből egyfajta „cigány ügyet” akar kreálni, hisz kétszer is „leküldték” a faluba Sztojka Attila romaügyi biztost a kedélyeket nyugtatni. Az irodánknak az ilyen kártérítési ügyekben már van némi tapasztalata, képviseltük a károsultakat a vörösiszap perben is, s az a célunk, hogy a recskiek dolga is megnyugtató módon záruljon. Már felvettük a kapcsolatot a bánya tulajdonosával, a Belügyminisztériummal és az önkormányzattal is, mindenhol azt kérve, hogy ügyfeleink képviseletében vonjanak be minket is a kárfelmérési eljárásokba, de saját magunk is fel fogunk kérni erre független kárszakértőket – mondta lapunknak Magyar György.
Nagy Sándor polgármester megemlítette: a Belügyminisztériummal szóbeli megállapodást kötöttek arról, hogy 500 millió forintos keretösszeggel egyfajta állami bérlakás-programot indítanak Recsken, ami a kárt szenvedett családok lakhatását megoldaná.
Sok recskiben azonban felvetődött: miért az állam fizet a közös pénzünkből, amikor vélhetően egy magánvállalat, jelesül a bánya okolható a károkért.
– Nem szeretnék politikát belevinni ebbe az ügybe, ne feszegessük, ki kinek a kije, mindenesetre tény: a szóbeli megállapodás részleteit papíron még nem fixáltuk, és amíg ez nem történik meg, addig az ígéret ígéret marad – tette hozzá a polgármester. Szavai szerint az előzetes tervek alapján előregyártott készházakat hoznának Recskre a bérlakás program keretében, amiket jelképes havi díjért, öt-hatezer forintért kaphatnák meg a családok, de elképzelhető akár egy olyan konstrukció is, amelynek végén a tulajdonunkba is kerülhetnek ezek az ingatlanok.
A bányát működtető Andezit Bau Kft. vezetői nyilvánosan eddig nem ismerték el a felelősségüket a sárlavinában: kerestük Nagy István ügyvezetőt, de nem reagált. Beszédes, hogy a június 8-ai nagy esőzések és sártenger után néhány nappal a bánya tetején lévő védvonalat elkezdték átépíteni – ottjártunkkor is ezen dolgoztak a markológépek –, hogy egy hasonló nagy esőzés ne okozzon újabb gondot. Vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy a most hétvégi nagy esőt megúszták iszaplavina nélkül, és – miként a polgármester vasárnap lapunknak elmondta – szerencsére most senkit nem kellett kitelepíteni azok közül, aki visszaköltözött a házába. Kérdéseinket, köztük azt, hogy miért az állam áll helyt egy magánkézben lévő bányavállalat helyett, és tervez bérlakásokat építeni a kárt szenvedett romáknak, feltettük a Belügyminisztériumnak is, de nem kaptunk választ.
Azt, hogy hol épülhetnek fel a bérlakások, még nem tudni. A polgármester szerint a Hunyadi-telepen van olyan rész, ahol lakatlan, romos házak vannak, ha azokat eltúrnák, megfelelő telket tudnának kialakítani az új kolóniának. Ezzel a megoldással – vélték a általunk megkérdezett helyiek - a károsultak is megkapnák a „házat a házért”, a romák pedig továbbra is a a falu szélén, a központtól távolabb lévő, szinte szigetszerűen elzárt telepen élnének tovább, nem pedig a recskiek „szeme előtt.”
