Magyarország: droghelyzet van, stratégia már évek óta nincs

Minden tizenharmadik 18-64 éves felnőtt, és minden hetedik 18-34 éves fiatal fogyasztott már valamilyen tiltott drogot. Többek között ez is szerepel a Nemzeti Drog Fókuszpont tavaly megjelent jelentésében, amelyben kitért arra is, hogy a drogfogyasztásban nincs jelentős változás 2015-höz képest.

A drogmonitorozás európai uniós intézményrendszerének hazai központja megjegyezte: Magyarország utolsó kábítószerüggyel foglalkozó dokumentuma a Nemzeti Drogellenes Stratégia volt, ez 2013-ban lépett életbe, és 2020-ban járt le. Új nem készült, a kábítószerügyi koordinációs feladatok tavaly júliustól a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, de a kábítószer-probléma kezelésére fordított közkiadásokról részletes információk nincsenek.

Iskolai prevenciós programokból a korábbinál kevesebb van

A legutolsó, 2019-es országos lakossági vizsgálat adatai szerint a férfiak nagyobb arányban használnak szert, mint a nők. A felnőttek a marihuánát és a hasist részesítik előnyben, amit a 16 éves diákok több mint tizede is kipróbált már. Minden nyolcadik diák fogyasztott már nyugtatót, altatót orvosi javaslat nélkül, és minden hetedik alkoholt gyógyszerrel, illetve fájdalomcsillapítót azzal a céllal, hogy felpörögjön tőle. Az új pszichoaktív szereket, főleg a herbált, a biofüvet vagy a varázsdohányt is egyre többen próbálják ki és használják.

Az iskolai prevenciós programokból a korábbihoz képest kevesebb van, miután egy 2021-es jogszabályi változás szerint kizárólag az iskolában dolgozó pedagógusok és egészségügyi szakemberek tarthatnak ilyen foglalkozásokat. A szerhasználók gyógyítása a szociális és egészségügyi rendszerben nem különül el, kezelésüket az addiktológiai és pszichiátriai osztályokon végzik.

Megkeresésünkre a Belügyminisztérium azt közölte, a kormány jelentős hazai és uniós forrást biztosított a függőségek visszaszorítását célzó komplex megelőzési programok megvalósítására, az addiktológiai ellátórendszer fejlesztésére, a kínálatcsökkentési kapacitások növelésére, valamint a bűnmegelőzésre. A tárca szerint kedvező változások indultak el: a 15-34 évesek körében európai viszonylatban Magyarországon a legalacsonyabb a kábítószer-használat elterjedtsége, az iskoláskorúak között pedig a kábítószer kipróbálása az uniós átlag alatt van.

Ennek némiképp ellentmond, amit szintén a Nemzeti Drog Fókuszpont ír: Magyarországon a szintetikus kábítószerek nagybani beszerzésében, csempészetében, terjesztésében az elmúlt években nem történt változás, például a kokainfogyasztás egyértelműen növekszik. A kisebb terjesztők elsősorban hollandiai kapcsolatok kiépítésével, közvetlenül maguk szerzik be a kábítószereket. Felderítésüket nehezíti, hogy egyre több futár- és csomagküldő szolgálat működik nemzetközi és hazai szinten, tevékenységük ellenőrzése nincs megoldva. Az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének sem szab gátat szinte semmi, az nyílt forrású honlapokon, zárt csoportokban, chatszobákon keresztül történik.

Kannabisz esetén a felnőtt (15-64) populációban 1,3 százalékkal a 27. helyen áll a megkérdezett 29 ország között. Az első Csehország 11,1 százalékkal, amit Spanyolország és Franciaország követ 10,6 százalékkal. Kokain esetén is hasonlóan jó helyet foglalunk el, ott a felnőtt lakosság esetén 25. helyen vagyunk a 28 országból 0,3 százalékkal. Amfetaminnál már középmezőnyben szerepelünk, ott 16.-ak vagyunk a 26 adatszolgáltató ország közül 0,4 százalékkal. A legmagasabb érték amfetamin esetén Horvátország vette fel 1,8 százalékkal, tehát a különbség még így is számottevő. Az adatokhoz hozzátartozik, hogy nálunk négy évente végeznek ebben a témában átfogó, országos kutatást, így a hazai adatok 2019-esek. Más országok esetén az évszám gyakran eltérő, frissebb.

Európában rekordmennyiségű kábítószert foglaltak le

Az illegális kábítószerek mindenhol megtalálhatóak; minden, ami pszichoaktív tulajdonsággal rendelkezik, az kábítószerként használható fel; és közvetetten vagy közvetlenül mindenkit érintenek - összegzi 2023-as jelentését a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA). A beszámoló a 2022-es országjelentések alapján készült, ami a legtöbb tagállam 2021-es évre vonatkozó adatait tartalmazza.

A legnagyobb problémát az olcsó és egyszerű előállítású szintetikus anyagok uralkodóvá válása jelenti, melyek egészségügyi kockázatáról korlátozottak az ismeretek, így rendkívül veszélyesek. A legfrissebb adatok szerint 2022-ben 41 új pszichoaktív anyagot jelentettek, ezzel 930-ra nőtt a hivatalosan kábítószernek minősített pszichoaktív drogok száma. Az új anyagok elterjedése hazánkban is egyre nagyobb gondot okoz: népszerűségben a szintetikus kannabinoidok második helyen szerepelnek a marihuána használat után. A problémát egész Európában nehezíti, hogy ezeket gyakorta kannabiszként árulják, és a fogyasztók nem is tudják, hogy nagyobb kockázatú szintetikus anyagot vesznek.

A drogpiac alkalmazkodott 

A fokozódó problémát az is mutatja, hogy a korábbiakhoz képest rekordmennyiségű kábítószert foglaltak le, és úgy tűnik, a drogpiac alkalmazkodott a Covid-19 járvány és az orosz–ukrán háború miatt megváltozott szállítási körülményekhez. Például 2021-ben az EU-ban 816 tonna kannabiszgyantát és 256 tonna kannabisznövényt foglaltak le a hatóságok, ami az elmúlt évtized legmagasabb adata. A kokain esetén is rekord született, összesen 330 tonnát foglaltak le a hatóságok. Antwerpen továbbra is a kokain kedvelt belépési pontja, a 2022-es előzetes adatok szerint a kikötőben lefoglalt mennyiség 110 tonnára emelkedett (a 2021-es 91 tonnáról), és a szennyvíztesztek is ebben a városban mutatják a legmagasabb felhasználási szintet. A jelentés megállapítja, hogy 2021-ben az EU-ban 34 kokainlaboratóriumot számoltak fel, szemben a 2020-as 23-mal. Magyarországon 2021-ben csaknem 26 kilogramm kokaint foglaltak le, ami több, mint a duplája az előző évi mennyiségnek. A kokain ráadásul a halálozások egyötödéért felel a jelentés szerint, de megjegyzik, ez feltehetően alulbecslés. Heroin esetén is magas a lefoglalások száma, a 2021-es adat duplája az előző évinek. Magyarországon egyébként épp fordított trend figyelhető meg, míg 2019-ben 77, 2020-ban 41, addig 2021-ben mindössze 13 kilogramm heroint foglaltak le a hatóságok.

42 halott

Európa-szerte továbbra is a legnépszerűbb kábítószer a marihuána, amit különböző megjelenési formái miatt egyre nehezebb kezelni. A legnagyobb problémát a magas hatóanyag tartalmú kivonatok jelentik, melyek miatt gyakran van szükség sürgősségi ellátásra. Magyarországon is a kezelést megkezdők többsége (64,5 százalék; 2764 fő) – a korábbi évekhez hasonlóan – kannabiszhasználat miatt kezdett valamilyen leszoktató programot. E szertípus dominanciája különösen az elterelés (büntető eljárás alternatívájaként igénybe vehető kezelés) esetében jelentős hazánkban. Az adatok azt mutatják, hogy a heroin - bár továbbra is Európa leggyakrabban használt tiltott opioidja - visszaszorulóban van, egyre idősebb réteg használja, és a kezelésért fordulók száma is csökken. Noha a túladagolásos eseteknél így is jelentős szerepet kap. Továbbá egyre gyakoribb, hogy a heroint más anyagokkal együtt használják. 

Magyarországon 2021-ben 42 esetet jelentettek. Ez a szám nem törte meg a trendet, évek óta 30-40 közé tehető a kábítószer-fogyasztással összefüggő túladagolásos halálesetek száma, ami a szakértők szerint minket hátrébb sorol az uniós ranglistán.

Fontos új fejlemény, hogy Afganisztánban, ami jelentős ópiumtermelő országnak minősül, a tálibok visszatérésével betiltották a mák termesztését. Ugyanakkor az Európában elfogyasztott heroin nagy része az itt termesztett ópiummákból származik. A tiltás felveti a kérdést, hogy ennek milyen következményei lesznek az opioidhasználatra Európában.