Az Ukrajnában zajló háború elől menekülők, illetve az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok lakhatását is felvette feladatai közé tavaly az MR Közösségi Lakásalap, holott az alapfeladat sem volt éppen kicsi. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Egyház Szeretetszolgálat (innen az MR rövidítés a névben) közös szociális lakásügynöksége a bukott devizahitelesek támogatására indított, majd 2020-ban felszámolt Nemzeti Eszközkezelő Program maradványának kezelésére jött létre. Az egyházi lakásalap birtokolja Magyarország egyik legnagyobb, de területileg legszétszórtabb ingatlanportfólióját és legproblémásabb bérlői körét is.
A Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több mint 30 ezer ingatlant vásárolt fel a csődbe ment devizahitelesektől, a kormányt azonban az ócsai lakópark fiaskója után egyre kevésbé érdekelte a program, végül pedig lezárása mellett döntött és lehetővé tette a lakások kedvezményes visszavásárlását. Az egykori adósok kilencven százaléka élt is a lehetőséggel, de csak kevesen fizettek egy összegben. Többségük részletekben törleszt azóta, miközben sokaknak továbbra is bizonytalan, hogy miből fedezik a fenntartási költségeket.
A megmaradó, zömében hátralékos bérlőket előbb egy vagyonhasznosító cégre bízták, majd 2022 januárjában az egész átkerült az egyházi lakásalaphoz. Első körben
6404 darab az ország 1370 településén szétszórt ingatlant kaptak meg ingyen, majd tavaly karácsonykor még megtoldotta ezt az MNV 69 házzal szintén térítésmentesen.
Az ingatlanok átlagos forgalmi értékét néhány millió forintra becsülték, mivel az állomány túlnyomó része felújítandó, sok üresen áll. Az átlagos lakbér 10 ezer forintra rúgott 2022 elején. A megmaradt bérlők többsége nyugdíjas vagy sok gyerekes. Az általuk fizetett bérleti díj, valamint a korábban értékesített 22 ezer részletfizetéssel megvett ingatlan törlesztőrészletei is a társaságot illeti meg, amellyel szabadon gazdálkodhatnak azzal a megkötéssel, hogy szociális lakáscélra kell fordítani. A bérleti díj az átadást követő két évben nem emelhető, de ez a korlátozás az idén lejár, így jövőre akár új bérleti díjakat is meghatározhat a lakásügynökség.
Tavaly mindenesetre 535 millió forintot szedtek be ezen a címen.
A társaság a 16 milliárd forintot meghaladó összértékűre becsült ingatlanállomány tulajdonjoga mellett a 2022. január 1-én fennálló követeléseket is átvette, amelynek értéke akkor 450 millió forint volt. Mivel a háború okán kihirdetett veszélyhelyzetet miatt fizetési moratórium volt érvényben egészen tavaly év végéig, a bérlőktől nem lehetett ezt behajtani,
viszont kiszámláztak nekik újabb 617 milliót.
Jócskán megnőttek a lakásalap kiadásai is a 2022-es évről készített pénzügyi beszámoló szerint. Az anyagi és személyi költségek összege tavaly meghaladta a 3 milliárd forintot. Az ügynökség létszáma a kezdeti 9-ről 94 főre nőtt 2022 végére (a céginformációs adatok szerint idén áprilisban már 120-an dolgoztak az ügynökségnek), a bérköltség már tavaly csaknem egymilliárd forintra kerekedett,
külsős szakértői szolgáltatásokra pedig csaknem 1,3 milliárdot költöttek.
A társaság ezzel együtt is 67 millió forintos nyereséget ért el. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, majd a Belügyminisztériumtól tavaly kapott összesen 4 milliárd forintos állami támogatás, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV) kötött közszolgáltatási szerződés keretében begyűjtött 500 millió forint. Közben elkezdték eladogatni az ingatlanokat is, mintegy százat értékesítettek. Honlapjuk tanúsága szerint jelenleg is árulnak több tucat házat
550 ezer és 14,5 millió forint közötti áron, ami meglehetősen nyomottnak tűnik még a lakáspiac jelenlegi lejtmenetében is.
A hatalmas ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, a megmaradt bérlők mentorálása, az eladott ingatlanok törlesztőrészleteinek beszedése sokrétű és hatalmas feladat, így különösen érdekes és tanulságos lenne megismerni az elmúlt év tapasztalatait, éppen ezért kétszer is megkérdeztük az MR Közösségi Lakásalapot, de a javarészt állami támogatásból működő közhasznú szervezettől mindkétszer hiába vártuk a választ.
Némi támpontot adhat a tavalyi évről szóló beszámolójukhoz csatolt közhasznúsági jelentés, miszerint a szervezet a szociális lakásgazdálkodási tevékenység keretében tavaly felmérte a működéshez szükséges ingatlanok, illetve az átvett ingatlanportfólió műszaki állapotát és közműellátottságát, az üres ingatlanokat különböző kategóriába sorolta hasznosítástól függően és hozzáláttak a hosszútávon is megtartandónak jelölt épületek felújításnak. A program segítő-szolgáltató tevékenységének keretében a jelentés szerint tavaly 200 családnak nyújtottak mentori támogatást és programot dolgoztak ki az Ukrajnából érkező menekültek és az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok lakhatásának segítésére. Ezenfelül együttműködtek a máltaisok által vitt Felzárkózó Települések Programmal. Az évekkel ezelőtt indított 300 legnehezebb helyzetben lévő falu megsegítését célzó uniós program 2026 végi zárására 2000 fölötti saját tulajdonú bérlakásállományt ígértek, amit a Máltaiak részvételével alakult lakásalap által átvett 4000 ingatlannal nem lesz nehéz teljesíteni. Szintén ők tavaly novemberben bejelentették, hogy az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapjából (RRF) újabb 50 milliárdot kapnak szociális lakások építésére. Ezek bérbeadását és kezelését szintén a lakásügynökség végzi majd.
A pénzből azonban eddig semmi sem érkezett meg a kormány Brüsszellel folytatott vitája miatt.
