Miután szerdán egy kétfős stockholmi tüntetésen Koránt égetett egy iraki menedékkérő, biztosnak látszott, hogy Svédország nem fog csatlakozni a NATO-hoz az észak-atlanti szövetség két hét múlva esedékes vilniusi csúcstalálkozójáig. Bár a skandináv ország felvételét a 31 NATO-tagállamból 29 már ratifikálta, a svéd tagság egyik akadályozója, Törökország januárban részben éppen egy Korán-égetés miatt szakította meg a párbeszédet, amit azóta sikerült újraindítani. Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön felháborodásának adott hangot, hogy a svéd hatóságok a szólásszabadság jegyében ilyen, muszlimokat megalázó cselekedetet engedélyezzenek. Arra utalt, hogy addig nem engedik be Svédországot a NATO-ba, amíg az nem lép fel határozottan "a terrorista szervezetek és az iszlám ellenségei ellen".
Eközben viszont kiderült, hogy hazánk - a NATO-bővítés másik akadálya - várhatóan csak ősszel hagyhatja jóvá Svédország felvételét. Szerdán a hvg.hu írta meg, hogy az előzetes tervek alapján a nyári szünet előtti utolsó, jövő heti ülésszakon nem kerül a parlament elé a svéd NATO-tagság ratifikálása. A házbizottság csütörtöki ülésén az ellenzéki Demokratikus Koalíció részéről Vadai Ágnes ugyan kezdeményezte a kérdés napirendre vételét, ezt azonban a kormánypárti többség elutasította.
A brüsszeli EU-csúcsra érkező Ulf Kristersson svéd miniszterelnök meglepettségének adott hangot a magyar halogatás miatt. “Korábban úgy értesültem, hogy nem terveznek késlekedni a svéd NATO-tagsággal kapcsolatban” - fogalmazott, majd jelezte, hogy az ügyben biztosan szót vált majd Orbán Viktorral.
A Fidesz-frakció a Népszava megkeresésére azzal indokolta a ratifikáció elhalasztását, hogy “svéd kormányzati szereplők rendszeresen sértegették a magyar választókat és egész Magyarországot”, és azt várják az érintettektől, hogy “eloszlassák a magyar parlament aggályait.” Korábban a kormánypártok ugyanerre hivatkozva halogatták a döntést Finnország ügyében. Március végén azonban egyhangúlag megszavazták a finn NATO-tagság ratifikálását, miután Törökország is támogatólag nyilatkozott arról. Kérdésünkre, hogy finn részéről mivel oszlatták el az aggályokat, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a Fidesztől.
Vadai Ágnes szerint nyilvánvaló, hogy a nemzeti szuverenitást szavakban oly lelkesen védő magyar miniszterelnök “Törökországhoz igazodik” ebben kérdésében. “A Fidesz azt mondta, hogy nem mi leszünk az utolsók, akik ratifikálják a svéd NATO-tagságot. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha folyamatosan tartják a kapcsolatot Törökországgal, hogy ők mikor szavazzák meg” - nyilatkozta lapunknak a DK képviselője. Az ellenzéki politikus úgy vélte: ez még inkább rontja hazánk helyzetét az észak-atlanti szövetségen belül. “Magyarország nem szabott semmiféle előfeltételt Svédország csatlakozásához, ellentétben a törökökkel, akik legalább feltételeket támasztottak, amelyeket tavaly a madridi memorandumban rögzítettek is” - mutatott rá. A brüsszeli Politico hírportálnak nemrég egy európai diplomata “idegesítő mellékszálnak” nevezte a magyar halogatást.
