A kormány jelentősen átírná a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) személyi állományáról rendelkező jogszabályt – egy, az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslat tanúsága szerint. A parlament honlapján június elején jelent meg az úgynevezett „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” szóló törvényjavaslat, amely nevével ellentétben a nem (csak) a repülőjegyekre kivetett különadóról szól, hanem a költségvetést kísérő nagyszabású adócsomag.
Az eredeti salátatörvényben a kormány még nem jelezte, hogy alapvető módosításokra készül a NAV szervezeti kérdéseiben, így arról a parlamenti vita során eddig nem is volt szó. Az országgyűlés gazdasági bizottságának múlt heti ülésén hozakodott elő a kabinet olyan javaslatokkal, amelyek jelentősen lazítanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) létszámgazdálkodási szabályain. Ahogy az várható volt, a fideszes többség támogatta a módosító javaslatot, így az nagy valószínűséggel hatályba is lép a végszavazás után. A kormány előszerettél használja azt a jogalkotási megoldást, hogy a kényes kérdéseket nem írja bele a törvényjavaslatba, hanem utólag egy bizottsági módosításként csatolja a szöveghez. Így elkerülhetők a kényes kérdések, ráadásul, mivel formailag a Gazdasági Bizottság a javaslattevő, megkerülhetők a kormányra kötelező egyeztetések is.
A javaslatok elfogadása után a NAV munkatársainak áthelyezéséhez a jövőben nem kell a munkavállaló beleegyezése, ha a munkáltató átszervezésre vagy létszámcsökkentésre hivatkozik. Az új szabályok szerint
a jövőben a szolgálati jogviszony akkor is megszüntethető, ha a kormány, a miniszter vagy akár a NAV elnöke létszámcsökkenést rendel el – ez akár egy leépítési hullám előszeles is lehetne.
A NAV-nál jelenleg is nagy a fluktuáció, legalábbis a hivatásos, tehát a pénzügyőr állományban – ezt már Holecz Gábor, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete elnöke nyilatkozta a Népszavának. Így most nem annyira az elbocsátásokhoz, hanem a létszámgazdálkodásban keletkező lyukak betömködésére szolgálhatnak a kormány javaslatai.
A szakszervezet ezt megelőzően nyilatkozatban
nehezményezte, hogy az átszervezéseket, elbocsátásokat lehetővé tévő szabályokról a kormány képviselői nem egyeztettek, ezzel nemcsak a jogalkotási törvényt szegték meg, de az Európai Bizottság által megkövetelt egyeztetési szabályokat is felrúgták, holott erre a kabinet kötelezettséget vállalt.
Holecz Gábor szerint a mostani módosítás „erőszakos jelleggel” oldaná meg azokon a területeken a munkaerőhiányt, ahol ez már nyilvánvaló. Ráadásul a javaslat kinyitja azt a lehetőséget is, hogy a hivatásos állomány tagjait, vagyis a pénzügyőröket nem hivatásos állományba helyezhessék át, de annak is szabad utat adna a parlament előtt lévő szabályozás, hogy a munkatársakat akár több száz kilométerre távolabb levő új munkahelyre vezényelhessék – nyilatkozta az elnök. Az új szabályok vélhetően nem könnyítik meg az új munkaerő toborzását sem, hiszen eleve kevés a jelentkező, ugyanakkor az újonnan felvettek esetében sincs garancia, hogy azon a szolgálati helyen foglalkoztatják, ahova felvételkor jelentkezett.
A szakszervezet azt is nehezményezi, hogy míg korábban NAV-nál létszámleépítést a kormány, vagy a képviseletében eljáró pénzügyminiszter rendelhetett el, erre a jövőben a NAV elnökének is joga lesz. A leépítések elrendelésének alsóbb szintre delegálásával a szakszervezetek szerint csökken az állomány védettsége, hisz az a jövőben „házon belül” megoldható, nem kell ezzel „bajlódnia” a kormánynak.
Új bértábla, fedezet nélkül
A parlament előtt fekvő törvényjavaslatban a kormány új bértábla bevezetésére is javaslatot tett, ám ezt is egyeztetés nélkül terjesztett a be a kormány. Az, hogy a kormány egy bértáblát nem egyezett a szakszervezetekkel nonszensz, ráadásul szintén sérti az uniós elveket és a hazai jogszabályokat - vélakedik a szakszervezeti vezető. Az új illetménytábla egyelőre csak lehetőség a bérek emelésére, hisz annak nincs meg a fedezete a 2024-es költségvetésben, sőt a tervek szerint jövőre még csökkennének is a bérkiadások. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az elmúlt hónapokban a rendőrségnél és más fegyveres szervezeteknél már lezajlott egy jelentős bérfejlesztés, ami viszont bérfeszültséget teremt a különböző fegyveres testületek között. Ez sem segíti a munkaerő megtartását, hisz a pénzügyi nyomozók és a rendészeti területen dolgozó munkatársak rövid úton átigazolhatnak a rendőrséghez vagy más rendvédelmi szervhez, ahol már megtörténtek a béremelések – mondta az elnök.