Nyafog a gyerek, mert unatkozik. Utálja a nyári kötelező olvasmányt, nem hajlandó könyvet a kezébe venni. Pofákat vág a kamasz a családi nyaraláson. Délig alszik, nem segít a házimunkában. Ismerős problémák minden szülőnek. Hogyan lehet átvészelni a nyári vakáció hónapjait?
– Életkortól függetlenül nehézséget okozhat, hogy kiesünk a napi rutinból. Az iskolás gyerekeknek sokszor még meg kell nyomni az utolsó heteket a tanulásban, az óvodások bemutatókkal készülnek – ez tehát általában egy intenzív időszak, amikor mind a gyerekek, mind a szülők elfáradnak. Nagyon várjuk a nyári szünetet, és könnyű belezuhanni abba, hogy semmit nem csinálunk. Viszont ha teljesen strukturálatlan az időnk, az szorongást okozhat. Abban szét tud esni a család. Valamiféle nyári rutin kialakítása tehát nagyon fontos, ami természetesen nagyban fog különbözni az iskolaévben megszokottól – nyilatkozta lapunknak Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ tanácsadó szakpszichológus, a központ szakmai vezetője.
Nyáron is szükség van a biztos pontokra, ilyen lehet például az étkezések időpontja vagy a délutáni pihenés. Fontos, hogy a gyerek tudja, mikor mi következik, mikor elérhető számára a szülő és mikor nem. Az apróbb feladatokba is be lehet vonni a gyerekeket, például a főzés előkészületeibe, vagy amikor strandra megy a család, összecsomagolni, sorra venni, mire lesz szükség. Ez növeli a gyermek kompetenciaérzetét, büszkeségérzést okoz, illetve ezzel önállóságra is neveljük őt. Ugyanakkor szükség van a strukturálatlan időre is. Ez alatt azt értjük, hogy a szülő nem határozza meg és nem felügyeli, mit csinál a gyerek, hagyja, hogy elfoglalja magát valamilyen tevékenységgel. A szakpszichológus azt javasolja, hogy ilyenkor kínáljon alternatívákat a szülő. Például kimehet játszani az udvarra, dagonyázhat a sárban, pillangókat kergethet, de olvashat könyvet, legózhat, babázhat, társasozhat a tesókkal, szomszéd gyerekekkel – a lényeg, hogy a gyerek maga döntse el, melyiket szeretné. Merjük picit kettesben hagyni a gyereket az unalommal. Ha hagyjuk, hogy feldolgozza a döntéshelyzet, az unalom mentén fellépő feszültségét, és ez átbillentse akár egy szerepjátékba, egyéni aktivitásba, amiben a saját belső világából merít, fejlődik az érzelemszabályozása, kreativitása.
Sok szülő kötelességének érzi, hogy folyamatosan programokat szervezzen a gyereknek. A szakember szerint ez nem feltétlenül jó, inkább abból a belső szorongásból fakad, hogy hiperszuper, 150 százalékos szülő legyen.
– Én ebben inkább Vekerdy Tamással értek egyet, aki szerint elég, ha »elég jó« szülők vagyunk. Nem kell tökéletesen vinni minden nyári napot, mert akkor keresztre feszítjük magunkat szülőként. Gondoljunk bele, amikor egy tudós egy új elméleten gondolkodik, van az inkubációs fázis, amikor látszólag nem történik semmi, de közben belül nagyon is intenzív folyamatok zajlanak. Amikor a gyerek unatkozik, meg hangosan nyűglődik, ott belül nagyon is történik valami. A belső igények megfogalmazódása. Egy kisiskolás vagy kiskamasz már nagyon sokat érik az érzelemszabályozásban, és ezt segítik ezek a pillanatok is, amikor a gyermek teret kap arra, hogy megfigyelje, hogyan érzi magát a bőrében, mi esne épp jól és mi nem.
A kamaszoknál már egészen más problémákkal találkozunk. Hermann-Kiss Fanni pszichológus arról beszélt, hogy ha nincs semmilyen rutin vagy mindennapi teendő egy kamasz nyári napjaiban, akkor alacsonyabbá válhat a saját hasznosságérzete, ezáltal motiválatlan és ingerlékenyebb lehet – ez utóbbi persze már önmagában is a kamaszkor velejárója. A kamaszok a saját határaikat feszegetve és önképüket alakítva nagyra értékelik, ha a szülők partnernek tekintik őket egy-egy új helyzet, probléma megvitatásában. Ezért érdemes a nyár elején megbeszélni azt, hogy ő hogyan képzeli el a nyarat, milyen tervei vannak, számít-e esetleg a szülő valamilyen otthoni segítségre tőle, és hogyan tud segíteni neki a nyári rutin kialakításában. De akár az is lehet egy közösen megbeszélt nyári terv, hogy egy nyelvvizsgát vagy előre hozott érettségit tegyen a fiatal ősszel, amire viszont készülni is kell a nyáron. Azt se felejtsük el, hogy a kamaszok agya hatalmas fejlődésen megy át, ezért az életszakasz velejárója a nagy hangulati ingadozás, ingerlékenység is. A kamasz gyerek nem szeretné a nyaralás minden percét a szülőkkel, testvérekkel közösen tölteni. Teret kell adni neki arra, hogy elvonuljon, egyedül lehessen, zenét hallgasson, barátokkal beszéljen – tette hozzá Hermann-Kiss Fanni.
