A valasztas.hu oldalon közölt információk szerint előzőleg a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kezdeményezést, amely egy magánszemélytől ered. Ezt a bizonyos magánszemélyt Pócs Alfréd Lászlónak hívják. A név szélesebb körben sem ismeretlen: Pócs Alfréd orvos, aki a László keresztnév elhagyásával szerepel a nyilvánosságban, önkormányzati képviselő Egerben. A pandémia idején áltudományos nézeteket hirdetett, Gődény György szűk köréhez tartozott. A Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a gyöngyösi kórház – mivel rendelési időben se volt hajlandó maszkot viselni – elbocsátotta. A Szkeptikus Társaság 2021-ben többek között neki ítélte oda a mérsékelten hízelgő Laposföld-díjat.
Nemzetiségnek azok a népcsoportok minősülnek, amelyek legalább száz éve honosak Magyarországon, saját nyelvvel, kultúrával, hagyományokkal, valamint összetartozás-tudattal rendelkeznek. A nemzetiséggé nyilvánításhoz legalább ezer olyan személy érvényes aláírására van szükség, aki az adott nemzetiséghez tartozónak – jelen esetben szkítának – vallja magát. Ez azonban csak az első lépés.
Nem jelent automatikus elismerést, ha összejön az elegendő támogató: a döntő szót a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása ismeretében az Országgyűlés mondja ki.
A szkíta nyelvet beszélő ókori kelet-európai és közép-ázsiai etnikai csoportokról sok elmélet, legenda és téveszme kering, jórészt a szélsőjobboldalon. Annak, hogy a magyar parlament nemzetiségi státuszt adjon az állítólagosan ma is létező szkítáknak, egészen minimális esélye. Számos kezdeményezés történt már új nemzetiség elismertetésére, de – különböző stádiumban, különböző okok miatt – a kísérletek mindegyike elvérzett. A kisebbségi törvény tizenhárom nemzetiséget sorol fel: ez a szám a kilencvenes évek első fele, a törvény elfogadása óta változatlan.