Súlyos mérnökhiány van Magyarországon, a szakemberek Romániába vándorolnak át, miközben hazánkból összeszerelő műhely lett - mondta Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke fejtette ki a Napi.hu-nak adott interjújában.
Ábrahám László arra figyelmeztetett, hogy meg kellene duplázni a mérnöki szakokra jelentkező hallgatók számát, mert ha nem lesz elég mérnök Magyarországon, akkor csak összeszerelő üzem maradunk. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha ma egy tollvonással rendbetennék az oktatást, akkor is 8-10 év kellene, amíg több mérnök kerül ki a felsőoktatásból a hazai munkaerőpiacra.
A szakember szerint Európában Finnország szolgál jó példával ebben, ahol nagyon jól felszereltek az oktatási intézmények és nagy hangsúlyt fektetnek a reáltárgyak oktatására. Ehhez képest Magyarország nem jó irányba halad, beleesik a közepesen fejlett országok csapdájába. A gomba módra szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatban fontos problémaként vázolta, hogy Magyarországon a betanított munkásokat keresik a cégek, miközben az autóiparban az összes tudás a fejlesztő irodákból érkezik.
Ezért Ábrahám László szerint az alapoknál - a gyermekek korai oktatásánál - kell kezdeni a reformot, a mérnöki hivatás rangját pedig vissza kell állítani. Az EJMSZ például idén elindított egy programsorozatot, ahol az óvodásokkal játékos formában ismertetik meg a mérnöki munkát, hogy felkeltsék a kicsik érdeklődését a téma iránt.
Ábrahám László kiemelte, hogy a csökkenő születésszám miatt eleve fiatal mérnökből is egyre kevesebb lesz, de további problémaként jelölte meg azt is, hogy a nők valamiért jellemzően nem szívesen választják a mérnöki pályát, pedig mint fogalmazott, ők is legalább olyan jók, mint a férfiak, precízek, ügyesek és kitartóak - magyarázta.
Külön kiemelte a tanárhiány problémakörét: nincs elég matematika, fizika, és természettudományos tanár, ami azt eredményezi, hogy maguk a tárgyak iránt is csökken az érdeklődés a diákokban.
Ezért az EJMSZ a kreatív, élményalapú fizika-, matematika- és kémiaoktatás terén írt ki pályázatokat az iskolák számára, amellyel a jó gyakorlatokat díjazzák, emellett azokat a pedagógusokat támogatják, akik felkeltik a fiatalok érdeklődését a reáltárgyak iránt.
A szakember úgy véli, az egyetemi mérnökképzés sem megfelelő, mert a duális képzés azt eredményezte, hogy az évfolyam legjobbjait - körülbelül 5 százalékukat - összegyűjtötték, a többiek viszont nem kerültek be multinacionális vállalatokhoz.
S bár a mérnöki fizetések idehaza is a legjobb tíz legjobb közé tartoznak a szakmák közti összevetések alapján, ennek ellenére a fizetések így sem elégségesek:
nem csak Nyugat-Európában lehet megkeresni a hazai fizetések 3-5-szörösét, de mára egy romániai mérnök is többet visz haza, mint egy magyar.
Ez pedig azt eredményezte, hogy míg korábban Romániából jöttek a mérnökök Magyarországra dolgozni, mára megfordult a trend.
Idén is siralmasan kevesen jelentkeztek tanárnak