Annak ellenére, hogy még a végszavazás előtt - egy összegző módosító javaslattal - több érdemi ponton is változtatott az Országgyűlés költségvetési bizottsága a 2024. évi költségvetés számain, a legjelentősebbről, az MNB veszteségtérítéséről a kiadási oldalon a kormány szándékai szerint mégis megfeledkeztek, pedig az Állami Számvevőszék is figyelmeztetett arra, hogy ez a 434 milliárd forintnyi veszteségtérítés indokolt lenne - mondta Róna Péter.
A jegybank korábbi felügyelő bizottságának tagja azon a Civitas Intézet által rendezett kerekasztal-beszélgetésen fejtette ki a véleményét, amelyen rajta kívül Surányi György volt jegybankelnök, valamint Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke is részt vett. Róna Péter emlékeztetett rá, hogy a jegybank ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy feltőkésítésre szoruljon, a legutóbbi évek azonban sorozatosan veszteségesek voltak, ennek nagysága 2021-ben elérte az 51 milliárd forintot, amit tavaly 402 milliárd forintos mínusz követett. A jegybank saját számításai szerint ez év végére a veszteség akár 1800-2000 forintot is elérheti.
A 100 százalékos tulajdonos magyar állam képviseletében a Pénzügyminisztérium hallgatásából kezdetben úgy tűnt, hogy a várható veszteséget - amelyet több szakember "időzített bombának" tart -, kormányzati körökben nem veszik komolyan, azonban az utóbbi napokban már olyan nyilatkozatok is elhangzottak, hogy a 2024-ben, az érvényes jegybanktörvény által előírt feltőkésítést mindenképpen szeretnék elkerülni. Surányi György erről a Népszavának azt mondta, hogy a költségvetés helyzetére hivatkozva a kormány nem fog fizetni, helyette a törvény módosítását, tulajdonképpen fellazítását fogja kezdeményezni, vagyis a veszteségtérítési szabályt számukra kedvező módon átírnák.
Ennek a próbálkozásnak az első jele az volt - fűzte hozzá Róna Péter, hogy az Országgyűlés tavaly októberben már módosított jegybanktörvényen, aminek az a lényege, hogy a veszteségpótlást nem egyszerre, hanem öt esztendőre egyenlő részletekbe elosztva kell végrehajtani. Ezt a módosítást - kötelezettségének eleget téve - Magyarország eljuttatta jóváhagyás végett az Európai Központi Bankhoz (EKB). Az Európai Unió központi pénzintézete válaszában kifejtette, hogy minden tagállamban elsődleges szempont a jegybankok függetlenségének a megőrzése, amit a tőkeellátottságának mértéke sem veszélyeztethet, s ha huzamosabb ideig az alultőkésített a nemzeti bank, akkor ez már a rendelkezésére álló monetáris eszközök észszerű alkalmazását is veszélyeztetheti. Az EKB nem vállalkozik a módosított jegybanktörvény konkrét korrekciójára, ehelyett irányelveket, útmutatásokat ad az általuk helyesnek vélt megoldási módok kialakításához. Az MNB esete kapcsán elvárható, hogy a saját tőke ne legyen huzamosabb ideig kisebb, mint a jegyzett tőke, s ezzel az EKB most olyan jogforrást teremtett, amely bekerült az EURLEX gyűjteménybe is. Róna Péter ebben a saját véleményének a visszaigazolását látja. Álláspontja szerint a veszteség az valóságos, amit pótolni kell, ugyanakkor ebből 500 milliárd forint olyan, amely nem a jegybank monetáris politikájának a következménye, hanem a költségvetéstől vette át, mint a kamatkiadások révén keletkezett hiányt. Ezt célszerű lenne, ha nem eltolva, hanem minél hamarabb kifizetné az állam a jegybanknak - tette hozzá.
Az, hogy egy nemzeti bank gazdálkodása nyereséges-e vagy veszteséges, önmagában nem minősíti a tevékenységét - mondta Surányi György, Csehországot hozva fel példának. Ott például hosszú évek óta veszteségesen működik a központi bank, a gazdaság fejlődésére azonban ennek érdemi hatása nincsenek.
Az MNB és a Cseh Nemzeti Bank vesztesége között azonban az a nagy különbség, hogy más okból keletkeztek. Csehország iránt a bizalom töretlen, a volt jegybankelnök szavaival, "dől a pénz" hozzájuk. Jegybankjuknak abban kell közreműködnie, hogy a korona ne értékelődjön fel túlzottan nagy mértékben. Ez hosszú távon működik is, ám ha mégis bekövetkezne, akkor keletkezik a veszteség. A volt elnök szerint az MNB veszteségének okát is érdemes feltárni. Hibának tartja a Növekedési kötvény, valamint a növekedési- és zöldhitel kibocsátásának elkésett leállítását, amelyet még a később Európai Unió rekorderévé vált, erőteljesen gyorsuló hazai infláció mellett is fenntartottak. Az MNB sokáig támogatta a kormánynak azt az elhibázott gazdaságpolitikáját, amely nem vette figyelembe - a mindenáron való növekedés erőltetése mellett -, hogy a külső adósságnak mindig lassabban kell nőnie, mint a GDP-nek. Az elkövetett hibák miatt - beleértve a jegybank hitelességének elvesztését is -, a veszteséget most, s nem öt év múlva kell a költségvetésnek pótolnia.
A tőkehiányt úgy kellene kezelni - javasolta Bodnár Zoltán -, hogy az a jegybank könyveiben úgy szerepelne, mint az állammal szembeni követelés, ami nem veszteség.
A friss uniós források beérkezésének hiánya oka lehet-e a jelentős MNB-veszteségnek - érdeklődött lapunk. Surányi György szerint a jegybank az uniós pénzek átváltásánál hibát követ el, ugyanis a saját napi árfolyamát alkalmazza, ahelyett hogy mindezt a piacon végezné el. Így a friss uniós forrás elmaradása korántsem befolyásolja olyan mértékben a jegybank tőkehelyzetét, mint ahogy az elvárható lenne.