Zsarolási kísérlet, fegyverhasználat és terrorizmus finanszírozása miatt négy év és hat hónap börtönbüntetésre ítélt tegnap egy törökországi kurd származású férfit a svéd bíróság. Büntetése letöltése után a visszatérés lehetősége nélkül kiutasítják Svédországból. Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy Törökországnak adják ki vagy más országba távozhat. A Reuters tudósítása szerint az ítéletet jegyző bíró közleményében az áll, hogy a férfi fegyverrel próbált rávenni egy stockholmi kurd üzletembert, hogy pénzt adjon az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) finanszírozására.
Ez volt az első svéd ítélet „kurd terrorista” ügyében, és bár a svéd igazságszolgáltatás kétségtelenül független, igencsak fontos pillanatban született. Mint ismert, Törökország azért blokkolja a svéd NATO-csatlakozást, mert az északi államot túl megengedőnek tartja az ott menedékre lelt „kurd terroristákkal” szemben. Több személy kiadatását is követelte Ankara, ám a svéd igazságszolgáltatás ezt annak dacára megtagadta, hogy az ország csatlakozása retifikációjának egyik feltételeként fogalmazták meg. A mostani ítélet annak köszönhető, hogy a módosított terrorellenes törvény már a terrorjellegű propagandára és a finanszírozásra is részletesen kitér, bünteti a terrorcselekményekkel kapcsolatos fenyegetődzést és zsarolást is.
Csütörtökön Brüsszelben svéd-török egyeztetés zajlott, amelyen a külügyminiszterek, a hírszerzés vezetői és a nemzetbiztonsági tanácsadók vettek részt.
Ezt megelőzően, szerdán Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt Joe Biden amerikai elnök fogadta a Fehér Házban.
Kristersson meghívásával Biden megerősítette az Egyesült Államok határozott támogatását Svédország NATO-tagsága mellett, eképpen is üzenve a csatlakozást blokkoló két ország kormányának.
A közös sajtótájékoztatón a két vezető hangsúlyozta, hogy a jövő héten, 11-12-én sorra kerülő vilniusi NATO-csúcstalálkozó "természetes pillanat" az északi ország szövetséghez való csatlakozásának véglegesítésére.
Ámde egyelőre nem tudni, változott-e a török vagy a magyar álláspont. Sőt, azt sem egyértelmű, mi is jelenleg a magyar kifogás, hiszen korábban csak a „több tiszteletet a magyaroknak”, illetve azt jelezte az Orbán-kormány és a Fidesz frakció, hogy “svéd kormányzati szereplők rendszeresen sértegették a magyar választókat és egész Magyarországot”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden először erősítette meg, hogy Budapest a svéd NATO-csatlakozás kérdésében Ankarával egyeztet. Arra is utalást tett, hogy ha változik a török álláspont a kérdésben, akkor a magyar Országgyűlés ratifikálja Svédország felvételét. Ezt követően küldtük el kérdéseinket a külügyminisztériumba, de sem választ, sem semmiféle visszajelzést nem kaptunk, azóta sem.
Szijjártó Pétertől megkérdeztük, hogy a magyar álláspontot mióta igazítják a törökhöz? Korábban több Fidesz politikus azt állította, senki sem sürgetheti a magyar ratifikációt, ez alól miért jelent kivételt Törökország? Érdeklődtünk arról is, hogy ez mit üzen a magyar szuverenitásról és miként tehet ígéretet a külgazdasági- és külügyminiszter arra, hogy Magyarország nem fogja késleltetni Svédország csatlakozását, amikor a kormánypárti képviselők korábbi hivatalos álláspontja szerint azt várják, hogy Svédország “eloszlassa a magyar parlament aggályait.” Megtörtént ez már, kérdeztük a magyar diplomácia vezetőjét, vagy a magyar parlamenti képviselőknek figyelmen kívül kell hagyniuk fenntartásaikat, ha Ankara rábólint a svéd csatlakozásra?
