Bár az elemzők nem tartották elképzelhetetlennek, hogy júniusra 20 százalék alá csökken az éves infláció mértéke, a KSH pénteken közölt adatai szerint ez végül nem következett be: a fogyasztói árak júniusban átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezzel immár tizedik hónapja van a 20 százalék feletti sávban a drágulási ütem.
Az infláció ugyanakkor a várakozásoknak megfelelően az utóbbi hónapokban lassacskán valóban csökkenésnek indult - a drágulás üteme januárban tetőzött 25,7 százalékon. Az Európai Unió legtöbb országában viszont feleekkora vagy még annál is kisebb az árindex. Az eddig júniusról rajtunk kívül adatot szolgáltató 20 tagállamból 19-ben már egyszámjegyű az infláció, ami nálunk csak év végére áhított kormányzati cél. A hazánk után második leggyorsabb drágulási ütemet produkáló Szlovákiában is bőven a magyar alatti, 11,3 százalékos inflációt mértek ugyanakkor.
Ami a magyar adatot illeti: a drágulás ütemében még mindig jelentős szerepet játszik az élelmiszerek 29,3 százalékos éves áremelkedése, bár ez már kétségtelenül csökkenést jelent a májusi 33,5 százalékos élelmiszer-inflációhoz képest.
Sőt, míg májushoz mérve a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek, addig az élelmiszerek ára havi összevetésben 0,4 százalékkal mérséklődött. Utóbbira legutóbb két éve volt példa; 2021 júniusa óta szinte folyamatosan emelkedtek az élelmiszerárak. A trend most megfordult, legnagyobbrészt a mezőgazdasági termelői árak jelentős csökkenése, illetve a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése miatt – mutatott rá Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Hozzátette: egyre kevesebb élelmiszert visznek haza a boltból a vásárlók, ami fékező erővel hat az inflációra, a keresletcsökkenés nyomán ugyanis élénkebben akcióznak az üzletek. Bár a kormány augusztustól kivezeti az élelmiszer-árstopokat, szerinte a kötelező akciók, az alacsonyabb beszerzési árak, valamint a valamelyest olcsóbbá vált az élelmiszeripari előállítási költségek révén arra lehet számítani, hogy az árstopon kívül eső termékek árának csökkenése semlegesíteni fogja a hatósági ár alá vont termékek várható drágulását. A árstop kivezetése így nem fog érdemi emelkedést okozni az élelmiszer-inflációs mutatóban – véi Héjja Csaba. Az MBH elemzői így arra számítanak, hogy az év végére 9-9,5 százalék körülire csökken az élelmiszer-infláció.
Bezuhant a forgalom az üzletekben, ami a hatalmas infláción túl a választások előtti kormányzati osztogatásnak is köszönhetőJúniusban ugyanakkor az édesipari lisztes árukért még mindig 53 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, a kenyér 48,6, a tejtermékek 41,4, a tojás 40,1, a vaj és vajkrém 35,6, a péksütemények 33,3, a száraztészta 30,4, a tej 26,7, a sajt pedig 23,3 százalékkal került többe, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszereknél is jobban, 34,3 százalékkal drágult eközben a háztartási energia. Az üzemanyagok ára 20,2, a szolgáltatásoké pedig 14,4 százalékkal lett magasabb.
Bár örvendetes látni a fékeződést az inflációban, a havi átárazás üteme összességében még mindig erősebb, mint a júniusban szokásos átárazás, ami a korábbi években jellemzően csupán 0,0-0,1 százalék között alakult
– értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető gazdasági elemzője. Aminek viszont szerinte mindenképpen lehet örülni, az az, hogy az infláció szerkezete kedvezőbb irányba változott. A drágulás lassulása ugyanis nem a gyorsan változó árú tételek árváltozása miatt alakult ki. Erre utal az is, hogy a maginfláció - ami pont ezeket a volatilis tételeket szűri ki a fogyasztói kosárból -, szintén csupán 0,3 százalékos áremelkedést mutat havi alapon.
Önmagában az élelmiszerek drágulásának fékeződése az 1,4 százalékpontos inflációs különbözetből 1,2 százalékpontot magyaráz – jelezte Virovácz Péter. A kiskereskedelmi forgalom összezuhanása egyértelműen segíti az infláció fékeződését, hiszen egyre erősebb a verseny a kereskedelmi egységek között a lakosság zsugorodó elkölthető jövedeleméért – jegyezte meg az elemző. Hozzátette: szintén érdemben fékezte a fő inflációs mutatót az energiaszámlák csökkenése a fűtési szezon lezárultával. A külföldi dezinfláció és a – júniusban még - stabil forint pedig segítette a tartós fogyasztási cikkek drágulásának fékeződését és ezen keresztül a teljes inflációs mutató lassulását. Ezt némileg elletételezte viszont a szolgáltatások folytatódó drágulása, és az üzemanyagok havi alapú drágulása szintén emelte a fő inflációs mutatót.
Már novemberre összejöhet a 10 százalék alatti mutató
Az elemzők szerint az év végére biztosnak tűnik a kormány által is várt 10 százalék alatti infláció - sőt, úgy látják, akár már novemberben is elérhető az egyszámjegyű mutató. A kormány által a 2023-as év egészére prognosztizált 15 százalék viszont továbbra sem túl reális elképzelés. Az ING az éves átlagos inflációt illetően továbbra 18 százalékkal számol, a K&H pedig 17,8 százalékot vár az idei évre.
