Tizedik hónapja van 20 százalék felett az infláció Magyarországon, de történt valami, amire legutóbb két éve volt példa

Bár az elemzők nem tartották elképzelhetetlennek, hogy júniusra 20 százalék alá csökken az éves infláció mértéke, a KSH pénteken közölt adatai szerint ez végül nem következett be: a fogyasztói árak júniusban átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezzel immár tizedik hónapja van a 20 százalék feletti sávban a drágulási ütem.

Az infláció ugyanakkor a várakozásoknak megfelelően az utóbbi hónapokban lassacskán valóban csökkenésnek indult - a drágulás üteme januárban tetőzött 25,7 százalékon. Az Európai Unió legtöbb országában viszont feleekkora vagy még annál is kisebb az árindex. Az eddig júniusról rajtunk kívül adatot szolgáltató 20 tagállamból 19-ben már egyszámjegyű az infláció, ami nálunk csak év végére áhított kormányzati cél. A hazánk után második leggyorsabb drágulási ütemet produkáló Szlovákiában is bőven a magyar alatti, 11,3 százalékos inflációt mértek ugyanakkor.

Sőt, míg májushoz mérve a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek, addig az élelmiszerek ára havi összevetésben 0,4 százalékkal mérséklődött. Utóbbira legutóbb két éve volt példa; 2021 júniusa óta szinte folyamatosan emelkedtek az élelmiszerárak. A trend most megfordult, legnagyobbrészt a mezőgazdasági termelői árak jelentős csökkenése, illetve a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése miatt – mutatott rá Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Hozzátette: egyre kevesebb élelmiszert visznek haza a boltból a vásárlók, ami fékező erővel hat az inflációra, a keresletcsökkenés nyomán ugyanis élénkebben akcióznak az üzletek. Bár a kormány augusztustól kivezeti az élelmiszer-árstopokat, szerinte a kötelező akciók, az alacsonyabb beszerzési árak, valamint a valamelyest olcsóbbá vált az élelmiszeripari előállítási költségek révén arra lehet számítani, hogy az árstopon kívül eső termékek árának csökkenése semlegesíteni fogja a hatósági ár alá vont termékek várható drágulását. A árstop kivezetése így nem fog érdemi emelkedést okozni az élelmiszer-inflációs mutatóban – véi Héjja Csaba. Az MBH elemzői így arra számítanak, hogy az év végére 9-9,5 százalék körülire csökken az élelmiszer-infláció.

Júniusban ugyanakkor az édesipari lisztes árukért még mindig 53 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, a kenyér 48,6, a tejtermékek 41,4, a tojás 40,1, a vaj és vajkrém 35,6, a péksütemények 33,3, a száraztészta 30,4, a tej 26,7, a sajt pedig 23,3 százalékkal került többe, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszereknél is jobban, 34,3 százalékkal drágult eközben a háztartási energia. Az üzemanyagok ára 20,2, a szolgáltatásoké pedig 14,4 százalékkal lett magasabb.

– értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető gazdasági elemzője. Aminek viszont szerinte mindenképpen lehet örülni, az az, hogy az infláció szerkezete kedvezőbb irányba változott. A drágulás lassulása ugyanis nem a gyorsan változó árú tételek árváltozása miatt alakult ki. Erre utal az is, hogy a maginfláció - ami pont ezeket a volatilis tételeket szűri ki a fogyasztói kosárból -, szintén csupán 0,3 százalékos áremelkedést mutat havi alapon.

Önmagában az élelmiszerek drágulásának fékeződése az 1,4 százalékpontos inflációs különbözetből 1,2 százalékpontot magyaráz – jelezte Virovácz Péter. A kiskereskedelmi forgalom összezuhanása egyértelműen segíti az infláció fékeződését, hiszen egyre erősebb a verseny a kereskedelmi egységek között a lakosság zsugorodó elkölthető jövedeleméért – jegyezte meg az elemző. Hozzátette: szintén érdemben fékezte a fő inflációs mutatót az energiaszámlák csökkenése a fűtési szezon lezárultával. A külföldi dezinfláció és a – júniusban még - stabil forint pedig segítette a tartós fogyasztási cikkek drágulásának fékeződését és ezen keresztül a teljes inflációs mutató lassulását. Ezt némileg elletételezte viszont a szolgáltatások folytatódó drágulása, és az üzemanyagok havi alapú drágulása szintén emelte a fő inflációs mutatót.