gáz;Sopron;rezsi;társasházak;bérház;piaci ár;

Kiejtették őket a védett fogyasztók közül, ma is tart a rezsikárosultak küzdelme a hétszeresre emelkedett számlákkal Sopronban

Az úgynevezett házközponti fűtéssel rendelkező többlakásos állami és önkormányzati tulajdonú bérházak lakói nem adják fel.

A főváros után Sopronban is gondot okozott, hogy az energiaszolgáltatás díjairól tavaly júliusban született kormányrendeletet és annak novemberi módosítását sem sikerült jól megfogalmazni a jogalkotónak. Az elsőből a külön gázkazánnal fűtött és egy mérőórás, úgynevezett házközponti fűtéssel rendelkező többlakásos állami és önkormányzati tulajdonú bérházak lakóit felejtették ki a kedvezményes lakossági díjszabásra jogosultak köréből. Aztán, amikor a jogszabály megváltoztatása után mégis bekerültek a kedvezményesek közé, az állami energiaszolgáltató szerint nem lett visszamenőleges hatályú a rendelet, ezért augusztus helyett csak januártól járt az engedmény. A hátrányos különbségtétel tehát megmaradt, emiatt az érintettek öt hónapon át piaci árat fizettek az energiáért.

A ház üzemeltetője, a Sopron Holding Zrt. havi 25 000-ről 90 000 forintra emelte a lakásom fűtésszámláját. Ezzel a havi rezsim 160 000-re ugrott, a nyugdíjam pedig mindössze 110 000 forint. Emiatt több helyen is panaszkodtam, de hiába, mindenütt azt a választ kaptam, hogy nincs mit tenni, a fogyasztást ki kell fizetni. Ez a rendelet nemcsak engem, hanem több hozzám hasonlóan nehéz sorsú ember életét ellehetetlenítette– állítja az egyik károsult, Gosztonyi Sherry Facebook-bejegyzésében.

Az ügynek 195 lakásban több száz érintettje van. Mivel a novemberi kormányrendelet megszövegezése is rossz és/vagy bajok vannak a jogértelemzéssel, ezért minden bérlőnek 200-300 ezer forintos pluszkiadása jelentkezett, ami összesen 47-48 millió forint.

Az országgyűlési képviselő nem is reagált

Egy nyugdíjas gépészmérnök, aki egy önkormányzati tulajdonú házban a 26 lakás egyikét bérli, négyoldalas ügyfélreklamációt nyújtott be az épületet üzemeltető városi cégnek. Ezért a Sopron Holding Zrt. március végén személyes egyeztetésre hívta. Magyarázatot várt többek között arra, hogy miért emelkedett az önkormányzati bérlakásban élő lakossági fogyasztók földgázalapú hőenergia díja nettó 2,414 Ft/MJ-ról 17,324 Ft/MJ-ra, és a szokásos novemberi időpont helyett, miért csak március második felében kapták meg az éves elszámolást, valamint az értesítést a jelentősen megnövekedett fűtési általányról, és milyen indokkal cserélte le az ingatlant üzemeltető társaság a gáz- és elektromos szolgáltatót jóval drágábbra – derült ki a mérnök beszámolójából.

A holding által kezdeményezett találkozó nem sok eredményt hozott. A cég munkatársai a kérdésekre nemigen tudtak válaszolni, csak azt erősítették meg, hogy a rendelet hibás, és a problémát többször is jelezték az önkormányzatnak. Aztán a gázfogyasztást augusztus elsejétől az elmúlt év végéig mégis piaci áron számlázták, ami a „rezsicsökkentett ár” több mint hétszerese volt. A holding bejelentését a gáz megemelkedett áráról kezdetben kétkedve fogadták a soproni városházán. Dokumentumokat, számlákat kértek az ügyintézők, ami nem volt. A visszás helyzetben ezzel hónapokat késett az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ügyfél pedig több mint egy hónapot várt az önkormányzat válaszára, amiből május elején csupán annyi derült ki, hogy vizsgálják a problémát. A térség országgyűlési képviselője nem reagált a megkeresésre. A lakásbérlő ennek ellenére kitartó maradt és folytatta egyéni küzdelmét azzal, hogy két tárcavezetőnek is írt. Az egyik levelet április első napjaiban a Miniszterelnökségnek adta postára, amit egy hónap múlva kénytelen volt megismételni, a másikat május közepén már az Energiaügyi Minisztériumnak címezte. Június első hetében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára jelentkezett levelével, aki azt állította, hogy a jogszabály módosítása 2022. december 1-től lehetővé teszi az árkedvezmény érvényesítését, ha az adott felhasználási helyen lévő bérlakások számáról nyilatkozat készül. Mivel a szolgáltató csak így ad engedményt a bejelentést követő hónap első napjától. Ezt a kijelentést a panaszt beterjesztő nyugdíjas mérnök több szempontból is aggályosnak tartotta. Például azért, mert Gulyás Gergely miniszter a rendeletmódosítás utáni kormányinfón kiemelte: „az érintettek megnyugodhatnak, mert az átlagfogyasztás mértékéig mindenki a rezsicsökkentett áron fogja kapni a földgázt.” Aztán kiderült, hogy ezt a szolgáltató másként gondolja, novemberben ugyanis nem adott módot a nyilatkozat benyújtására. Ezt az épületet üzemeltető Sopron Holding Zrt. az erre alkalmas internetes felületen csak decemberben tudta megtenni, emiatt a kedvezmény csak januárban volt érvényesíthető.

Egy súlyos hiba

A gondot a novemberi kormányrendelet rossz megszövegezése és/vagy értelmezése okozta, ami súlyos hiba – hangsúlyozta a sértett bérlő viszontválaszában. Esetében az öt hónapos túlszámlázás okán az egész évre vetített korábbi 14 355 Ft/hó fűtési átalánydíja 41 654 Ft/hó lett, ami 290 százalékos emelkedésnek felel meg. Ebbe nem nyugodott bele, az államtitkár válaszát nem tartotta megfelelőnek, és az elmúlt hónapok történéseit számba véve úgy döntött, hogy az Alkotmánybíróságnál alkotmányjogi panasszal él. Főként azért, mert úgy gondolja: az ügye országos probléma.

Varju Lászlóhoz, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselőjéhez áprilisban jutott el a soproni eset híre, aki a furcsa diszkriminációról  írásbeli választ igénylő kérdéseket nyújtott be Lantos Csaba energiaügyi miniszternek címezve. Tőle arra várt választ, ki kárpótolja az önkormányzati lakások jogsérelmet szenvedett bérlőit, a rendelet hibás szövegezése, vagy a téves jogértelmezés okozhatott gondot Sopronban, illetve a főváros IX. kerületében, és kapott-e jelzést máshonnan is a tárca, valamint mit kíván tenni a kormány a keletkezett jog-és érdeksérelem orvoslására.

Ezekre a kérdésekre az energiával kapcsolatos ügyekben illetékes másik államtitkár, Koncz Zsófia reagált, amit Varju László energia- és rezsiügyi árnyékminiszter ekképpen értékelt: - Sok mindenről beszélt, de a kérdésekre nem válaszolt. Azt írta, hogy az egyetemes szolgáltató a bérlakások számáról beadott nyilatkozatot követő hónap első napjától nyújthat kedvezményt. Azt azonban figyelmen kívül hagyta, hogy ez egy helytelen joggyakorlat, mivel a módosított jogszabály vele ellentétben nem tesz említést a nyilatkozat benyújtásáról.

Áttekinthetetlen eljárás

A pontos és nyomon követhető elszámolás követelményeinek nagyon nem felel meg az MVM Next Zrt. számlázási gyakorlata – olvasható az ügyfélreklamációban. Ennek okai: az energiaszolgáltató év közben előlegszámlát bocsát ki, az MVM Next Zrt. és az önkormányzati bérházakat üzemeltető Sopron Holding Zrt. elszámoló számlájának időpontja nem egyezik meg, a holding nem tudja ellenőrizni, hogy mikor, ki és mit olvasott le a gáz- és villanyóráról. Árváltozáskor, illetve az elszámoló számlák kibocsátásakor is csupán becsült óraállás jelenik meg az MVM Next Zrt. számláin. Így a helyi cég sem küld időben elszámolást. Az ügyfél úgy véli, az önkormányzati lakások bérlői akkor lehetnek jogbiztonságban, amennyiben az energiaszolgáltatók átalány- és elszámoló számlázása, a holding és a lakók elszámolásával egyidőben történik, valamint a szolgáltatók óraleolvasását a bérházat üzemeltető soproni cég munkatársa, vagy megbízottja ellenőrzi és fényképet is készít. Árváltozáskor pedig minden alkalommal elszámolást kellene csinálni az energiaszolgáltató és az üzemeltető, illetve a holding és a lakók között.

Simon Zoltán, a bajba kerültek ügyére megoldást kereső soproni önkormányzati képviselő március óta sok telefonhívást kapott azoktól, akik nem tudták, hogy hova és kihez menjenek segítségért, mert ahol próbálkoztak, ott többnyire csalódás érte őket.

- Egy rákbeteg asszony hívott fel kétségbeesve, hogy az egészségi állapota miatt tele van szorongással, és ezt még súlyosbítja a szokatlanul magas fűtésszámla, és egyelőre nem tudja, hogy miből fogja kifizetni az irreális összeget, ezért tanácsot kért – mondta Simon Zoltán, a DK testületi tagja és helyi vezetője. Szomorúan hallgatta azt is, hogy valaki lomizni megy Ausztriába, mert nincs más lehetősége. Az osztrák háztartásokban feleslegessé vált holmit itthon eladja és reméli, hogy legalább annyi pénzt összegyűjt, hogyha nem is a teljes rezsit, de pillanatnyilag legalább annak egy részét képes lesz kifizetni. Más rokonoktól, ismerősöktől próbált kölcsönkérni, hogy rendezni tudja váratlanul jött adósságát. Az első számla márciusban, a második áprilisban érkezett és 30 nap alatt  ki kellett fizetni. Illetékesekhez hiába folyamodtak támaszt remélve, a kérések általában süket fülekre találtak. A fizetési halasztást elutasították, a havi háromezer forintos rezsitámogatás fájdalomcsillapító tapasznak is kevés volt. A körzet fideszes önkormányzati képviselője nem válaszolt a levélre. Elfogadhatatlan bánásmód az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került embert így lerázni, magára hagyni és bizonytalanságban tartani – hangsúlyozta Simon Zoltán, akinek sokáig ugyancsak semmitmondó válaszokat küldtek hivatalos helyekről, ha megkísérelt valamit tenni.

Az ügy valamikor június közepén kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a képviselő néhány nap alatt igyekezett minden érintettet levélben vagy személyesen is megkeresni, és közben a Facebook-oldalán folyamatosan beszámolt a történtekről. Azonnali önkormányzati és állami segítséget követelt, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy itt nem fognak megállni a gáz tűrhetetlenül megugrott ára miatt, ezért újabb lépéseket terveznek a károsultakkal.

Feltehetően ez hatott. A fideszes többségű soproni önkormányzat ekkor beláthatta, hogy az elszabaduló elégedetlenséggel szavazatokat veszthet a jövő évi helyhatósági választáson. Az összehívott rendkívüli közgyűlés nem lehetett véletlen, ezen döntött a testület arról, hogy 50 millió forintot elkülönít a házközponti fűtésű önkormányzati ingatlanok bérlőinek a gázdíj támogatására, és visszamenőleg kifizeti a különbözetet. Holott jóformán semmire nincs pénz a városban, ahol a karácsonyi ünnepek alatt spórolásra hivatkozva, szinte teljesen szünetelt a tömegközlekedés. Információnk szerint most sem saját forrásból lesz pénz a kedvezményes lakossági díjszabásra jogosultak köréből kifelejtetteknek, hanem jelezték a kormánynak, hogy baj van, és a válasz az volt, hogy nyugodtan fizessenek az érintetteknek, mert az erre szánt összeget utólag megkapják, és ezzel mindenki jól jár. A bérlők nem zúgolódnak, az állami kasszából 50 millió még könnyen nélkülözhető, és nem kell harmadszor is módosítani a kormányrendeletet. A bajba jutott soproniakban pedig az marad meg, hogy áldozatvállaló önkormányzatuk van, és így legközelebb is tudni fogják, hogy hova húzzák be az ikszet.

Kanyargós úton a fogyasztói panasz

Az Alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy nem felettes szerve az energiaszolgáltatónak, továbbá nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos állásfoglalás nyújtására, ezért elutasította az ügyfél panaszát és az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz irányította. A panasztevő ezt nem fogadta el, mert a válaszból nem derült ki egyértelműen, hogy a hivatkozott jogszabályok vajon kiállják-e az alkotmányosság próbáját. Újra írt és a panaszát fenntartotta. A viszontválaszból világossá vált, hogy csak akkor foglalkoznak a beadvánnyal, ha a gépészmérnök megadja a jogszabályi helyet és az alkotmánymódosítás szövegét is, és ezt 180 napon belül kifogástalanul megteszi. Az energetikai hivatal fogyasztói panasznak tekintette a kérvényét, és átpasszolta a vármegyei kormányhivatalnak, ahonnan pár napja reagáltak a megkeresésre. A fogyasztóvédelmi osztály szerint valóban közérdekű a probléma, és a fogyasztók széles körét érinti, de a hatóság csak lakossági fogyasztókkal foglalkozik, márpedig az MVM Next Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló Sopron Holding Zrt. nem az. A további fórumokhoz fordulás lehetőségéről pedig mellőzi a tájékoztatást a kormányhivatal, mivel az ügyfél alkotmányjogi panasszal élt.